Milák-ügy: felettébb bizarr, hogy egy hivatásos sportoló 16 hónapig nem edz, és ezt a komplett sportvezetés tétlenül nézi

Nem tudom, hogy az információk honnan vagy milyen formában jutottak el a sajtóhoz, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem a szövetség volt a kezdeményező – kommentálta lapunknak Selmeci Attila, az úszószövetség szakmai alelnöke az Index cikkét, amely hétfőn azt állította: Milák Kristóf ultimátumot kapott, és legkésőbb december közepéig el kell kezdenie a komoly medencés edzéseket, különben a Budapesti Honvéd felbontja szerződését, és elesik többmilliós fizetésétől. A kétszeres olimpiai bajnok állítólag a tavalyi párizsi olimpia óta, azaz 16 hónapja nem edz, és a munkáltatója most, ennyi idő után igyekszik feloldani ezt a lehetetlen helyzetet.

Milák Kristóf első olimpiai aranyérmét Selmeci Attila irányításával érte el, így az edzőnél kevesebben ismerik jobban az úszó lelki világát. „Teljes mértékben egyetértek azzal, amit a Honvéd elnöke, Gergely István elnök úr mondott a cikkben, vagyis azzal, hogy egy olimpiai bajnoknak a medencén kívül is olimpiai bajnokként kell viselkednie” – szögezte le a tréner. Szerinte is meg kell oldani ezt a rendkívüli helyzetet, ami nem lesz könnyű. Milák már eddig is óriásit alkotott, világcsúcstartó, többszörös olimpiai bajnok, nagyon sok embernek szerzett örömöt, Magyarországnak pedig dicsőséget, amiért az edző szerint tiszteletet érdemel. De ha úgy dönt, hogy nem kívánja folytatni karrierjét, akkor el kell fogadni a döntését. Itt az idő, hogy nyilatkozzon céljairól – mondta Selmeci Attila, aki egy nem mindennapi példával illusztrálta Milák helyzetét: a mellúszó olimpiai bajnok, a hatszoros világbajnok Adam Peaty, a brit úszósport ragyogó csillaga magánéleti, pszichés, valamint alkoholproblémái miatt hosszú időt kihagyott. Amikor felfedte nehézségeit, nyugalmat és bizalmat kért, amit megkapott, majd utána beleállt a munkába, és szenzációs eredménnyel, olimpiai éremmel tért vissza. Selmeci szerint Milák esetében is ez lenne a járható út. „Én azért szurkolok, hogy Kristóf is bátran vállalja föl döntése következményeit, és akkor elejét lehet venni a mendemondáknak és a negatív megítélésnek. Megismétlem, mert fontosnak tartom: nagyon nagy dolgot vitt véghez, ezért mindenkitől tiszteletet érdemel, miközben a karrierjét érintő döntéssel kapcsolatban még van adóssága” – vélte Selmeci Attila, aki nagyon bízik abban, hogy korábbi tanítványa nem a visszavonulásra, hanem a folytatásra szavaz, fölveszi a kesztyűt, és visszamegy a medencébe.

Mindazonáltal felettébb bizarr, hogy odáig fajult a helyzet, hogy egy hivatásos sportoló 16 hónapig nem edz, és ezt a komplett sportvezetés, a szövetség, a sportállamtitkárság, és az olimpiai bizottság egyaránt tétlenül nézi. „Én csak a szövetség nevében tudok nyilatkozni, és állítom: a vezetők a jóindulattal és a türelemmel maximálisan elmentek a falig. Kristóf egy rendkívüli egyéniség, nem hétköznapi eset, ezért mindenki mindent megtett eddig is, hogy visszatérjen. De nyilván van egy szint, amikor már mindenféleképpen lépni kell. De nagyon-nagyon észnél kell lenni, nagyon-nagyon okosan kell eljárni, mert Kristóf példakép, a történet végkimenetele pedig hatni fog a többi válogatott versenyzőre, sőt a következő generációra is” – vélte Selmeci Attila, aki szerint a huszonnegyedik órában járnak. Ha most nem történik változás, és nem kezdi el újra Milák a medencés tréningeket, akkor egyre kisebb esélyt lát a visszatérésére. Ami simán benne van az úszó karrierjében, mert az edző szerint rendkívüli adottságai és képességei vannak, és jelenleg is tartja a versenysúlyát.

Az olimpiáig még van durván két és fél év, elvileg fel lehetne készülni a címvédésre, de van egy másik faktor is, hívta fel a figyelmet a szakember: mégpedig az, hogy iszonyatos tempóban jönnek a fiatalok, az újabb tehetségek, és ez egyre komolyabb pszichés terhet jelenthet Miláknak. Ugyan a világcsúcsának 200 m pillangón még a közelébe sem értek, de százon már jobbat úsztak annál az időnél, amivel Párizsban nyert. „Nem tudom, hogy képes lesz-e a visszatérésre, de nagyon drukkolok neki. Nagyon-nagyon hiányozna, ha eltűnne a világ úszósportjából” – mondta.

Az edző és korábbi tanítványa között a közös sikerek ellenére jelenleg minimális az interakció. „Ő egy magának való ember, akinek nyilván megvan a saját kapcsolatrendszere. Néha, amikor a Honvédban összefutunk, akkor két-három mondatot váltunk, de ilyesmi elég ritkán fordul elő. Az egészen biztos, hogy teljesen nem állt le, szárazföldön edzeget, de az is biztos, hogy medencés munkát nem végzett régóta.”