Palotás János: Készen áll Orbán Viktor megszorító csomagja

Az index.hu kormányzati portál 2025. augusztus 26-án, olvasóit szerintem igazoltan becsapva, valótlan írást tett közzé. Arról adtak hírt, hogy a szerkesztőségük birtokába került dokumentum igazolja, hogy a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adótábla bevezetésére készül. Mint írták: „A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne.” A Tisza Párt által augusztus 29-én indított helyreigazítási perben a portál azzal védekezett, hogy az írás és így a dokumentum is csak egy vélemény közreadása és nem tényközlés. Pedig az általam idézett, fenti tényközlő mondat ezt nyilvánvalóan kizárja.

Az ítélet kapcsán arra hivatkozhatott volna Orbán Viktor, hogy a bíróság elutasította a Tisza Párt valótlan közlés miatti helyreigazítási keresetét. Az pedig már senkit nem érdekelt volna, hogy a bíróság az index.hu azon védekezését fogadta el, jogsértően, hogy a kormánypárti hírportál „csak” véleményt tett közzé. Dicsérendő, hogy a Tisza fellebbezett, és ezt a nyilvánvalóan védhetetlen ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2025. december 4-én megsemmisítette, és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra kötelezte. Számos kormánypárti portál így is élt a félremagyarázható ítélet lehetőségével.

Az index.hu, mint a rogáni hamisító propagandagépezet érzékelhetően előtérbe tolt médiája, a hírhamisítás következő lépéseként 2025. november 25-én újabb, vélelmezhetően valótlan írást jelentetett meg azzal a címmel, hogy „1300 milliárd forintos megszorításra készülhet Magyar Péter pártja”, majd december 1-jén „közzé is tette” a dokumentumot. Mire a Tisza Párt ismét bejelentette, hogy az Index újabb közlései miatt is jogi eljárásokat indít.

Ugyanakkor az ügy kapcsán felvetődik egy eddig figyelmen kívül maradt lehetőség. Orbán Viktor december 5-i, szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában a következő módon nyilatkozott a Tisza állítólagos programjáról: „Ezek alá vannak írva, a fejezeteket én magam láttam, a Tisza gazdaságpolitikai programjáért felelős embernek az aláírása rajta van a papírokon. Tehát itt nincs miről beszélni, ez egy valódi program.”

Ebben az esetben Magyarország miniszterelnöke több tényállítást tett, amelynek valós vagy valótlan volta egy bírósági eljárásban kétségmentesen igazolható. Mindezt Orbán Viktor nyilvánvalóan politikai haszonszerzés, valamint a politikai kihívójának lejáratása érdekében tette, amely abban az esetben, ha a tényközlés valótlannak bizonyul, kimerítheti a választási csalás tényállásán túl a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi tényállásait is. Érdeklődéssel figyelem, hogy Magyar Péter megmarad-e a kormánypropagandát és álhíreket terjesztő médiaszolgáltatókkal szembeni jogi fellépésnél vagy a célkeresztjébe veszi immár Orbán Viktor miniszterelnököt is.

Fontos jelzés lehet a jövőre nézve, hogy ebben az ügyben mit lép a Tisza Párt jogi csapata. Számomra biztató lenne, ha elindítanák az eljárásokat Orbánnal szemben is, ami akár megkérdőjelezheti a miniszterelnök indulási lehetőségét a 2026-os országgyűlési választáson. Ugyanakkor – szomorúságomra – sokat sejtető lenne az is, ha Orbánt nem érintenék a Tisza Párt jogi eljárásai. Ez ugyanis sokat elárulna arról, hogy az ellenzéki párt „Út a börtönbe programja” kizárólag a másod-harmadvonalba tartozó, Orbán által kilövési engedéllyel „jóváhagyott” NER-szereplőket fogja-e érinteni vagy a valós, a bűnökért legfelső szinten felelős személyeket is, így legelsőként magát Orbán Viktort. Meglátjuk, kísérjük nagy figyelemmel ezt az ügyet!

Az általam ismert gazdaságpolitikai elemzők szinte egybehangzóan, mintegy bizonyítást sem igénylő tényként írják le, hogy bárki is kerül hatalomra 2026 tavaszán, egy olyan gigantikus hiánnyal rendelkező gazdaságot kell majd irányítania, amelyet jelentős megszorítások nélkül lehetetlen lesz kézben tartani. Pedig ez így meggyőződésem szerint csak féligazság, azaz félig tévedés!

Mi várható, ha Orbán hatalmon marad?

Ellentétben az orbáni propaganda által alapjaiban a mesterséges intelligencia által segített és jelentős részben készített, a Tisza Párt lejáratására szánt „Magyarország 2027–2035 Gazdasági és konvergencia program” című dokumentummal, a Karmelitában valóban léteznie kell Orbán „2026–2027-es időszakra kidolgozott gazdasági, politikai intézkedési tervének”. Megalapozottan feltételezhető az is, hogy e megszorító és a jogállamisággal össze nem egyeztethető program számos elemét – például a vagyonadó kapcsán a Tisza Pártnak tulajdonított elképzelést – Orbánék tudatosan építették be a „Tisza” programcsomagjába, ezen keresztül tesztelve annak társadalmi fogadtatását.

Orbán és környezete is tudja, hogy a hatalmuk sikeres megtartása esetén a választást követőn szükségszerűen a 2000-es évek kezdete óta nem látott, további elszegényedés és gazdasági visszaesés elé néz a magyar társadalom. Felkészültek arra is, hogy az elszegényedési folyamatot rendkívüli mértékben fel fogja erősíteni a fokozódó kivándorlási hullám is. Éppen ezért kidolgozott jogi szabályozás és hatalmi beavatkozási terv készült arra is, hogy miként fogják azonnal intézkedésekkel megakadályozni az aktív lakosság, a megtakarítások, a tőke és a vállalkozások tömeges távozását. Mivel az Európai Unió szabályozásának alapkövetelménye az emberek és a tőke szabad áramlása, mindezt Orbán csak olyan hatalmi lépésekkel lesz képes korlátozni, amelyek következtében Magyarországnak szükségszerűen fel kell mondania az Európai Unió és a NATO tagságát is!

A diktatúrák legolvasottabb könyvei szinte minden esetben önálló főcímként emelik ki, hogy „vádold meg az ellenzőidet azzal, amit tudod, hogy te fogsz elkövetni”. A 2022-es országgyűlési választás előtt Orbán a mai megszólalásaival szinte szóról szóra megegyezően arra hívta fel a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az ellenzék kerülne hatalomra, soha nem látott mértékű elszegényedéssel, a rezsiárak egekbe szökésével, a vállalkozások versenyképességének teljes elvesztésével, elviselhetetlen mértékű új elvonásokkal kell majd szembenéznie a magyar állampolgároknak. Mindezekkel szemben Orbán akkor és most is azt állította/állítja, hogy ha a Fidesz–KDNP marad hatalmon, akkor adócsökkentés, gazdasági repülőrajt várható, s 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legfejlettebb, leggazdagabb, legbiztonságosabb, legversenyképesebb stb. országává fog válni.

De mi lett a valóság? Alig több mint három hónappal a 2022. április 3-i választást követően, 2022. július 13-án Orbán egy saját Facebook-videóban jelentette be az augusztus 1-jén életbe lépő, a lakosság több mint felének jelentős, a vállalkozások számára pedig soha nem látott mértékű rezsi-áremelkedést. Orbán ezt követően közel hatvan új adót vezetett be vagy létező adónemet emelt meg.

Máig tartóan igaz, hogy az EU-n belül a magyar embereknek kell a legmagasabb energiaárat megfizetniük, ha figyelembe vesszük a közvetlen és a végső fogyasztóként mindig a lakosságra hárított közvetett energiaköltségeket is. Ez csak egy, igaz, a legjelentősebb okozója volt annak, hogy 2022-ben 14,5, 2023-ban pedig 17,6 százalékos – mindkét évben az egész EU-ban a legmagasabb, az uniós átlag két-, illetve háromszorosát kitevő – infláció értéktelenítette el a lakosság folyó jövedelmeit éppen úgy, mint a megtakarításait. További hatásként az elmúlt négy évben a magyar vállalkozások versenyképessége és beruházásai, illetve a magyar emberek vásárlóereje az uniós tagállamok között az utolsó helyre zuhant.

Tény az is, hogy Orbán és kormánya sem felkészültséggel, sem eszközökkel nem rendelkezik a Magyarországon kialakult gazdasági és szegénységi válság megoldásához. És amit túl kevés gazdasági szakember ismer fel, mond ki a mai helyzet elemzésekor, az az, hogy maga a NER létező rendszere önmagában kizárja a válság valós megoldásának a lehetőségét. A NER egy bűnszervezet elvén működő, igen összetett rendszer, ahol a gazdaság legfontosabb szereplőit, fejlesztéseit nem a piaci szabad verseny, a sikeresség, a hatékonyság, a tudományos élen járás stb. termeli ki, hanem politikai helyezkedésük, a hatalomgyakorlás egyszemélyes döntésén alapuló kijelölésük. Ez a struktúra önmagában hordozza a folyamatos lemaradást, és egyre drágábbá teszi a NER rendszerének fenntartását.

Orbán hatalmon tartásának ugyanakkor kikerülhetetlen feltétele a NER rendszerének fenntartása, ami viszont azt is jelent, hogy a lemaradásunk folyamatos, és még egy magasan képzett, de az önkényuralmat elfogadó és a döntéseit kiszolgáló kormányzati összetétel esetén is szükségszerű. Ezt csak tovább tetézi Orbán személyiségzavara, félelme hatalmának belső erők általi megfosztásától. Ezért a NER humán erőforrását adó személyek kiválasztásánál is kifejezett hátrány a magas szintű, Orbán által már átláthatatlan tudás birtoklása.

Ezért okkal állíthatom azt is, hogy az Orbán hatalmát jelképező Karmelita kolostorban már elkészítették a remélt tavaszi győzelmet követő legfontosabb intézkedéseket. Ennek a várható időpontja ismét a nyár eleje, június-július, a szabadságolások időszaka lesz azért, hogy a várható társadalmi felzúdulás a legkisebb legyen, és a nyár végére le is csillapodhasson.

A vagyonadón és a pénzforgalom jelentős további megadóztatásán, a pénzek felvételének és/vagy országon kívülre történő utalásának jelentős korlátozásán túl, mint lehetőség, Orbán tervei között az általános forgalmi adó, illetve a már bevált, a forgalomhoz kapcsolódó adók további emelése is ott szerepel. Az Orbánnal szemben kritikusok kivándorlása nem ellentétes a miniszterelnök érdekeivel, miközben számos olyan intézkedést lehet hozzá kapcsolni, amely a távozás mellett döntők vagyontárgyainak, jövedelmeinek közvetlen vagy közvetett korlátozását vagy elvonását írja majd elő. A már előkészített csomagban található szankciós intézkedések sora igen hosszú és félelemre is okot adó. Ilyen például a kivándorlók nyugdíjának és/vagy egészségbiztosításának megvonása, stb. Példák ehhez a Kreml jól bevált jogi szabályozásai.

Mi várható, ha a demokratikus ellenzék sikeresen átveszi az állami irányítást?

Az általam ismert és sok területen elismert szakmai elemzők tévedése nem abban áll, hogy a gazdasági helyzet, a magyar lakosság alacsony vásárlóereje, a már több mint hároméves stagnálás, a beruházások és az ipari termelés soha nem látott, mára trendszerű visszaesése, a gazdaság teljesen elrontott szerkezeti átalakulása miatt Magyarország ma ne lenn valóban katasztrofális helyzetben. 

Egy újságcikk lehetőségeit messze meghaladja annak részletes bemutatása, hogy miként lehet és kell feltárni a bűnszervezeti működés felszámolásában rejlő tartalékokat, és azokat miként lehet átcsoportosítani egy gyors és látható fejlődési folyamat beindítására. Igaz, ma még nem látszik valódi igény arra, beleértve a legnagyobb ellenzéki tábor irányítóit is, hogy felkutassák az ehhez szükséges szaktudás jelenlétét Magyarországon – de legyünk optimisták, és szabaduljunk meg előbb az eredendő gonosztól.

Természetes és jelentős forrásként lehet számolni az újra megnyíló uniós pénzekre, valamint a bűnnel szerzett vagyon visszavételére, amely lehetőségekre az elemzők rendre felhívják a figyelmet. Ezek önmagukban is igazolják, hogy egy ellenzéki váltás esetén sokkal kisebb költségvetési nyomással kell számolni egy esetlegesen szükségessé váló megszorító intézkedéscsomag esetében, mint akkor, ha Orbán rendszere hatalmon marad. Ugyanakkor megalapozottan állítható az is, hogy megfelelő szakértelem és gyakorlat esetén egy demokratikus váltás úgy is képes lehet gazdasági fordulatra, annak finanszírozására, hogy az ne járjon megszorításokkal, mégis látványos jóléti és versenyképességi lépéseket legyen képes finanszírozni.

Bár nem országos méretű példa, de azért jelentős és hasznosítható tudást, tapasztalatot és főként gondolkodásmódot mutat az is, ahogyan a Márki-Zay Péter által vezetett, megyei jogú Hódmezővásárhely azonnal és tartósan fejlődési pályára tudott állni úgy, hogy kizárólag a korábban Lázár János által vezetett korrupt vezetés visszaéléseit, túlárazásait szüntette meg, vagyis mindezt uniós pénzek és vagyonvisszaszerzési jog nélkül tette.

Ezért azt javaslom: vágjunk bele együtt!