Foglyul ejtett igazságszolgáltatás. Ezzel a címmel hozott nyilvánosságra szerdán a Recorder oknyomozó román portál egy kétórás riportfilmet. A másfél éven át gyűjtött és jól dokumentált anyag a politikum és az igazságszolgáltatás közötti összefonódásokat leplezi le, több bíró és ügyész is megszólal benne.
Üzenete az, hogy a román igazságszolgáltatási rendszert egy bírákból és politikusokból álló érdekcsoport tartja kézben, és e hálózat révén próbálják eltussolni a magas szintű korrupciós ügyeket.
Többek között úgy, hogy egyes ügyeket elévülésig húznak, más esetekben az ítélet meghozatala előtt megváltoztatják a bírói testületek összetételét, a nem engedelmeskedő bírákat félreállítják, az igazságügyi felügyeleten keresztül üldözik, partvonalra szorítják, egyeseket a bírói karból is kizártak. A korrupciós hálózat szálai a legfelsőbb igazságszolgáltatási testületek csúcsaiig nyúlnak.
Tény, hogy az utóbbi két-három évben több nagy korrupciós ügyben született felmentő ítélet, korábban elítéltek szabadultak, aminek nyomán kezdett az a benyomás eluralkodni, hogy szép lassan teljesen felszámolódik az a korrupcióellenes sikertörténet, amely Laura Codruta Kövesi (jelenleg európai uniós főügyész) és elődje, Daniel Morar nevéhez fűződik.
Emlékezetes, hogy
2017-ben Romániában több száz ezres tüntetések zajlottak az igazságszolgáltatás függetlensége védelmében, amikor az akkori PSD-kormány egy sürgősségi kormányrendelettel próbálta enyhíteni a korrupcióellenes jogszabályt saját elnöke védelmében.
A román társadalom akkor ezt megakadályozta, az ország ezt követően fokozatosan megszabadult a korrupció elleni küzdelem és a szervezett bűnözés területén elért reformokat nyomon követni hivatott uniós Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmustól (CVM) és és végül idén Schengen-tagállam is lett.
A Recorder-filmet még megjelenése napján, szerdán este csúcsidőben műsorra tűzte a közszolgálati televízió, több millióan nézték meg. A civil társadalom újra megmozdult, Bukarestben és az ország nagyvárosaiban azóta minden nap tüntetések zajlanak. Ezek után csütörtökön az alkotmánybíróság halasztotta a döntést a bírók és ügyészek különleges nyugdíját visszavágó törvény kapcsán. A Bolojan-kormány már másodjára próbálkozik ezzel a módosítással, az első formális okokból, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) javaslatának hiánya miatt alkotmányellenesnek találta a taláros testület. Az újra elfogadott jogszabály ezúttal sem kapta meg a CSM jóváhagyását.
A legfelsőbb bíróság elnöke, a CSM és az ítélőtábla vezetői azonnal az igazságszolgáltatás és az alkotmányos rend elleni támadást kiáltottak. Csütörtökön pedig előzménytelen eseményre került sor: sajtótájékoztatót tartott a bukaresti ítélőtábla vezetője, amelyen cáfolni próbálta a Recorder filmben bemutatottakat. A sajtótájékoztatón váratlanul mikrofonhoz lépett egy bírónő, aki kijelentette, hogy a riportban elhangzott vádak igazak, a bírákat fegyelmi eljárásokkal terrorizálják, és szolidaritást vállalt a filmben megszólalókkal. Péntekre már több mint 200 bíró ás ügyész írta alá a szolidaritási nyilatkozatot, igazolva a riportfilmben bemutatottakat. Civil aláírásgyűjtés indult az érintett igazságügyi vezetők és a volt igazságügyi miniszter – jelenleg belügyminiszter – lemondását követelve. Magát a dokumentumfilmet 3,2 milióan nézték meg péntek reggelig.
Nicușor Dan államfő december 22-re megbeszélésre hívott minden olyan bírát és ügyészt, akik be akarnak számolni az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról. „Ha 200 bíró és ügyész azt állítja, hogy az igazságszolgáltatási rendszerben integritási problémák vannak, akkor nagyon komoly a helyzet”, érvelt az elnök
A Népszava Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvédet, korábbi RMDSZ-es szenátort, volt minisztert és államfői tanácsost kérdezte az egyre dagadó botrány hátteréről. Egyes vélemények szerint ugyanis a mélyállam visszaépüléséről van szó, mások a Bolojan-kormány beavatkozását, nyomásgyakorlását látják az időzítésben, amely a nagy társadalmi felháborodást kiváltó különleges ügyészi-bírói nyugdíjak reformjának átvitelét próbálja ezzel elérni.
Eckstein szerint Romániában az igazságszolgáltatás függetlensége nagyon közérdekű téma. Most is nem egyes emberek, hanem
az egész társadalom háborog, hogy mi történik az igazságszolgáltatásban.
2017-ben a több száz ezres tüntetések az igazságszolgáltatás és bírói kart próbálta megvédeni a politikumtól, most viszont már arról van szó, hogy ez a bírói gyakorlat el van ferdülve. „Nem mondom, hogy minden elemében. A nagykorrupciós perek, ha nem is mindegyik, de egyik a másik után évülnek el a különböző igazságügyi intézmények közötti összejátszás nyomán, egy rossz és káros együttműködés következtében. Nem állítom, hogy mindenkit megvesztegettek, aki ennek a gépezetnek a része. De kétségtelen, hogy itt a független bírói ítélkezés sérülést szenvedett. Ezt bizonyítja ez a másfél éves kutatás, amely meglehetősen aprólékos munka eredménye, abszolút hiteles emberek a rendszerből tárják fel, milyen visszaélések történtek”.
A jogász-politikus úgy véli, nem kell kormányzati nyomást keresni, nem kell ilyesmit keresni sem a Recorder időzítésében, sem abban, hogy a köztévé azonnal műsorra tűzte. – Ez a tényfeltáró újság évek óta tisztességesen és függetlenül működött. Párt- vagy kormánybeavatkozás teljesen ki van zárva. Azt nem tudom, hogy az időzítés és a bírói-ügyészi különleges nyugdíjak reformja között van-e összefüggés, de nem hiszem, hogy politikai nyomás eredménye lenne. A köztévé pedig az utóbbi időben egyáltalán nem rossz. A politikához annyi köze van, hogy egy olyan személyt tettek meg igazgatónak, aki közismerten karakán médiaszakember, korábbi közéleti szerepvállalása ismert. De van egy kereskedelmi, vagyis az imázsról szóló vetülete is, ugyanis
ezt az adást a nézőátlag tízszerese nézte meg
– mondta Eckstein.
2017-ben az igazságügyi tüntetések nyomán megbukott a Grindeanu-kormány, a korrupcióellenes harc pedig látványos eredményeket is hozott. Eckstein szerint most még nehéz megjósolni a következményeket, de nyilvánvalóan nehéz döntések következnek. Álláspontja szerint e leleplezések után gyors leváltások, lemondások kell, hogy következzenek az igazságügyben, ezeket a kiskapukat, ezeket a személyi összefonódásokat meg kell szüntetni. Reményei szerint ez mihamarabb be is fog következni, többek között a társadalmi nyomás következtében. Az viszont, hogy utána milyen törvénymódosítások szükségesek, az már „nem egy máról holnapra való kérdés”. De muszáj lépni, állítja a volt politikus-jogász, mert ami most kiderült az rendszerszíntű korrupciót igazol. „Mindenütt van korrupció. Az igazságszolgáltatásban is van korrupció, Romániában is, máshol is. Viszont az, hogy nem egy-két esetről van szó, hanem egy ilyen összefüggő, felülről jövő befolyás eredménye, hogy már ez a regula, ez viszont kirívó, és ezt meg kell szüntetni”, szögezte le.
Attól nem tart, hogy a botrány újabb uniós nehézségeket okozna Romániának, mert reményei szerint lesznek újra lépések, amelyek megnyugtathatják az EU-t afelől, hogy a kormányzat igyekszik a jogállamot sértetlenül hagyni.
A román sajtóban sokan felvetették a kormányválság valószínűségét is, hiszen a négypárti koalícióban a PSD így is folyton a kilépéssel kacérkodik, az igazságügyi botrányban pedig sok szál épp e párt felé mutat ismét. Eckstein viszont állítja, hogy a PSD „tele van okos és ravasz emberrel”, nem fognak szembefordulni a közhangulattal. Az azonban más kérdés, hogy fogják-e majd támogatni az elkerülhetetlen törvénymódosításokat vagy akadályozni próbálják majd. Egy későbbi kormányválságot éppen ezért nem is tart kizárhatónak. Márcsak saját tapasztalataiból kiindulva sem. Emlékeztetett: ő maga 2018-ban azért mondott le a jogi bizottság elnökségéről, és lépett ki az RMDSZ-ből, mert az RMDSZ folyamatosan a rossz oldalra állt a jogállamiság kérdésében, „egy olyan kérdésben, amelyik egy kisebbség számára életfontosságú, mert honnan várj védelmet, hogyha nem a független igazságszolgáltatástól?” . Az RMDSZ az idők folyamán nem igazán bizonyított e tekintetben, tette hozzá Eckstein.
Emlékeztetőül: A jelenlegi kormányban a legnagyobb párt a PSD, Ilie Bolojan kormányfő Nemzeti Liberális Pártja (PNL) is, akárcsak az RMDSZ, részese volt az előző kormányzatnak, amelynek idején a most feltárt anomáliák zöme történt. Az egyetlen nem érintett párt a Nicușor Dan államfőhöz köthető Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
A bírói és ügyészi különleges nyugdíjak kérdésében pedig muszáj mielőbb döntést hozni, mert ez az uniós pénzekhez való hozzáférés egyik feltétele.
Hozhat-e egy riportfilm tavaszt?
Ha az igazságszolgáltatási rendszer tagja lenne, akkor sem tudná megítélni, hogy a most kirobbant botrány, milyen mértékben szól a minden bizonnyal magas rendszerspecifikus korrupcióról, illetve mennyiben érte el a politikai polarizáción alapuló megveszekedett harc a legális mezőnyt, nyilatkozta lapunknak Magyari Nándor László kolozsvári szociológus, korrupció kutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. Úgy véli, minden bizonnyal a két – illetve rengeteg további – tényező együttes hatása vezetett a politika állóvizének, egyelőre még kezdeteinél levő felkavarodásához, a megszokott politikai üzemmód robbanásához. A politikai korrupció kutatójaként kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás azon testületek egyike – az egészségügy, a militarizált szervezetek, különösképpen a titkosszolgálatok – mellett, ami hierarchizált és elitista szervezeti rendszere nagy valószínűséggel kibújhat a szokványos korrupcióellenes fellépés eljárásainak hatása alól. Állítása szerint kutatások igazolják, hogy amennyiben az ügyészek és bírák, valamint az ügyvédi kar befolyásos szereplői együttműködnek, korrupciós hálózatokba szerveződve összejátszanak, szinte leleplezhetetlenek. Épp ezért a Recorder riportfilmje igencsak hasznos és figyelemre méltó teljesítmény.
Magyari szerint Romániában, évek óta jellemző az igazságszolgáltatás szereplőinek összezárása, illetve ellenállása, nemcsak a külső reformkísérletek bevezetésével, hanem a korrupcióellenes elit, a rendszeren belüli sajátos ügyészi apparátussal, és a mára - véleménye szerint - jószerével ellényegtelenített Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA) szemben is. – A nemrég még kiváltságos helyzetet élvező, az igazságszolgáltatáson belül „idegen testként” működő DNA – az igencsak befolyásos vezetője Laura Codruța Kövesi és köztudottan a titkosszolgálatok által is támogatott, vezetése mellett sikerült igazi nagyhalakat is rács mögé juttatnia – mindig is a korrupt politikusok és hálózataik célkeresztjében állt.
A Recorder dokumentumfilmjét nézve az a benyomása a nézőnek (legalábbis nekem), hogy a rendszer korrupciójának leleplezése mögött a DNA rehabilitációjának szándéka, a kormányon levő politikai mainstream korrupcióellenes fellépésének lehetősége is fölsejlik.
Az elnök és a miniszterelnök sok mindenben nem ért egyet, de a korrupcióellenes – legalábbis formális vagy szelektív – föllépés közös ügyük maradt. Annál is inkább, mert a megszorító intézkedések látványosan elakadtak az igazságszolgáltatás, és különösen a speciális nyugdíjrendszer visszavágási kísérletén. (Romániában az ügyészek-bírók 45 évesen nyugdíjba vonulhatnak, az átlagnyugdíj akár tízszeresét megkapva, akár többet, mint munkabérük, hiszen a különleges nyugdíj bruttó bérükkel egyezik meg.)
A mostani leleplezéseknek, ha nem is feltétlen kezdeményezője (a filmet jó 2 évvel ezelőtt kezdték el forgatni), de esetleg haszonélvezője lehet a kormányzó EU-párti liberális-progresszív politikai oldal, az ancien régime képviselőivel, nevezetesen a PSD és a szélsőjobb AUR-al szemben, állítja a kolozsvári szakértő. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy mint minden politikai vállalkozás, ez sem kockázatmentes - az évtizedek alatt beágyazódott, de mára meggyengült, a korrupció által talán leginkább érintett utódpárt, a PSD, ma még része a kormánykoalíciónak, de vezetői és szavazói jelentős hányada már a szélsőjobbra kacsingat. (A PSD kilépése maga alá temetné a Bolojan-kormányt, nélkülük nincs többség, szerk. )
Mindeddig a „pártokrácia” (mindenekelőtt a PSD) megtalálta a módját, hogy az igazságszolgáltatás egyes, befolyásos aktorainak megvesztegetésével mentse fel korrupt politikusait, ”senkit nem hagytak az út szélén”, a vidéki kiskirályoktól kezdve a központi nagymenőkig – magyarázza a kutató. Ebből a rendszerből jócskán profitáltak a többi párt korrupt politikusai, köztük a romániai magyar politikusok is, teszi hozzá. A kialakult rendszer lényege két pontban foglalható össze, egyfelől a politikai hatalom válogatatlan eszközökkel beavatkozott az igazságszolgáltatás vezetőinek kiválasztásába és kinevezésébe (akár formális választások nyomán is); másfelől pedig segítségükkel, kihasználva a jogi kiskapukat, a korrupt rendszer döntéshozói addig húzták-nyúzták a bíráskodást, amíg a korrupt politikusok ügyei elévültek és évek-évtizedek múltán, akár olyan esetben is, amikor volt már alapfokú elmarasztaló ítélet, felmentették őket. (Az utóbbi időben különösen elszaporodtak az ilyen ügyek, ami közfelháborodást okozott.). Az eljárás lényege az volt, hogy formálisan az ügyeket véletlenszerűen ítélték egyes bírói testületekhez, azután pedig a döntőbírókat, akár minden indoklás nélkül, főnökeik elmozdították, ezt követően pedig újra kellett kezdeni az egész eljárást, és ezt addig ismételték, ha kellett, amíg a vádban szereplő tett törvényileg elévült és felmentették a vádlottat.
Magyari szerint a Recorder dokufilmje fölébresztette a civil társadalmat, ami , úgy tűnik, tulajdonképpen azt követeli, hogy az általa támogatott, májusban megválasztott új államfő álljon a sarkára és vessen végett az igazságszolgáltatás korrupciójának. Erre erősített rá az, hogy a köztévé szintén sugározta a 2 órás filmet. Nem gondolja, hogy külső politikai nyomás áll a döntés mögött. Számára hiteles, hogy a TVR igazgatója, Adriana Săftoiu (PD-PNL hátterű volt elnöki tanácsadó), őszintén korrupcióellenes, ilyen megfontolásból cselekedett. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy "nyilván politikai nyomásgyakorlást is szolgált a gesztus, hogy főműsoridőben, rendkívüli adásban közvetítse a köztévé a filmet. Ez tulajdonképpen felszólítás arra, hogy a civilek föllépjenek, az utcára vonuljanak az ügyben, mégpedig a Dan-Bolojan kormány mellett".
Hogy mi várható? Egyelőre háborús csetepaté ideje jön, a kölcsönös vádaskodások, további leleplezések, leszámolási kísérletek ideje, mondja Magyari, de meggyőződése, hogy végül születni fog, valamilyen politikai alku a feszült helyzet feloldására, annál is inkább mert az igazságszolgáltatás korrupciója Romániában érzékeny téma. A kolozsvári kutató hozzáteszi: "Kicsit visszaszorul majd a rendszerspecifikus korrupció, fejek fognak hullani az igazságszolgáltatásban, kicsit több korrupt elítélt lesz, és a DNA is valamennyi presztízst vissza)szerez, kicsit az elnök és a kormány is erősödik, van ahonnan föltápászkodni a rengeteg népszerűtlen megszorító intézkedést követően".
