Nem változtatott a jegybanki alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így az továbbra is 6,5 százalék – jelentette be a Monetáris Tanács (MT) ülése után Varga Mihály. A jegybankelnök szerint az infláció novemberben a vártnál nagyobb mértékben csökkent, 3,8 százalékra lassult, és az MNB előrejelzése szerint a következő hónapokban további mérséklődés várható.
A jegybank arra számít, hogy 2026 elején 2 százalék közelébe lassul az áremelkedés üteme – ennek pontos mértéke nagyban függ a cégek év eleji árazásaitól, illetve az árkorlátozó intézkedések kivezetésének idejétől és várható hatásaitól. Az árak emelkedést fékezi az erősödő forint is. Az euró 2025 eleje óta 7 százalékkal gyengült a forinttal szemben,
ugyanakkor az MNB szerint túl lassú az erős forint megjelenése az árakban, emiatt célvizsgálatot is indít a Gazdasági Versenyhivatal a jegybank kérésére
– mondta Varga Mihály.
A bizonytalanságok ellenére az infláció gyorsabban csökken a korábban feltételezettnél, emiatt mind az idei, mind a jövő évi előrejelzését csökkentette az MNB. Így a szervezet az idei 4,4 százalék után 2026-ra 3,2 százalékos inflációt vár, míg az korábbi előrejelzésükben 3,8 százalék szerepelt, vagyis a csökkentés jelentős. Az MNB szerint 2027-ben 3,3 százalékos áremelkedés várható, ami magasabb a korábbi 3 százalékos előrejelzésnél, várakozásaik szerint az infláció tartósan 2027 második felében csökkenhet a jegybanki cél, vagyis a 3 százalék alá.
Nem csak az inflációs, de a GDP-prognózisát is mérsékelte a jegybank: az idén szerintük 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, a jövő évi növekedésre adott előrejelzést viszont 2,8 százalékról 2,4 százalékra mérsékelték. (A kormány költségvetése 2026-ra 4,1 százalékos GDP bővüléssel számol.) A jegybank szerint a gazdasági növekedés 2027-ben 3,1 százalékra gyorsulhat, ám 2028-ra 2,7 százalékot adtak ki a modellszámítások.
Megkezdődött az infláció átmeneti csökkenése MagyarországonA vártnál alacsonyabb inflációs pálya növeli annak az esélyét, hogy a jegybank hamarabb csökkentheti az alapkamatát. Az elemzők eddig arra számítottak, hogy 2026 második felében kezdődhet meg a kamatcsökkentés. A Monetáris Tanács mostani iránymutatásában annyit rögzített, hogy a következő üléseken a kamatdöntéseknél felértékelődik az „adatvezérelt” szemlélet, illetve az, hogy „ülésről, ülésre” döntenek. Vagyis nincs szó arról, hogy az MNB a közeljövőben kamatot csökkentene, de megnyitotta annak elvi lehetőségét. Varga Mihály hangsúlyozta: az MT számára elsődleges és legfontosabb cél, az infláció fenntartható csökkentése, ebből a szempontból másodlagos a kamatpálya. Ugyanakkor a 3 százalékos inflációs célt úgy akarják elérni, ami a gazdaság szempontjából a leghatékonyabb vagyis, hogy az elérhető legalacsonyabb kamatpályát fussák be.
Maradt az infláció, ez a 4 százalék feletti drágulás elég magasnak számít a három éve stagnáló gazdaság mellettEgészen 2028-ig elhúzódik az inflációs válság, és a valódi gazdasági kilábalásra is várni kell még