választási kampány;

Utcaevangélisták

Az alábbi, rövid beszélgetést a kisboltban hallgattam végig, nem először. 

- Klárika! Hová tegyem az íveket?

- Szia! Tedd a fűtőtestre, nincs bekapcsolva.

- Szia! Örülök, hogy láttalak. Hétfőn jövök a papírért.

Már évekkel korábban is láttam az urat, ahogy megjelenik, és az aláíró íveket leteszi az üzletben. Érthető: az inkumbens képviselő körül teljesen kiépült, érett, sok éve működő hálózat dolgozik. Egy-egy országgyűlési körzetben meglehetősen sok olyan elkötelezett civil és innen-onnan finanszírozott munkatárs tevékenykedik, aki mozgásban tartja ezt a gépezetet. Általában pontosan lehet tudni, hogy ki irányítja a választási körzetben ezt a majdnem informális szervezetet.

Nem kell varázslatra gondolni. Például a katolikus egyháznak sokhelyütt van utcaevangélista hálózata. Ezek az utcaevangélisták a környezetükben segítenek az embereknek, az időseknek, az elesetteknek, és az egyház szakrális ügyeit is képviselik. Hasonló utcafelelős hálózatot működtet a kormányzó párt is. A hétköznapokban ebből az látszik, hogy a fideszesek kiállnak piacozni, pultozni, de csak módjával és főként azért, mert mások is így tesznek. De ajánlásgyűjtéskor az utcafelelős csapatot indítják meg, és egy nap alatt összekapják a szükséges aláírásokat, vagy annak a többszörösét. Ez egy bejáratott kör, amit gondoznak, fejlesztenek.

Van felelőse munkahelynek, hivatalnak és bárminek, ahol választókat lehet elérni. Egy munkahelyen a felelős pontosan tudja, mert már kipróbálta, hogy kitől kap aláírást, kihez érdemes fordulni. Még csak nem is beszélgetnek, nem képviselik harsányan, hogy kit támogatnak. Csak vannak. Ez egy nagyon komoly presszió, gyakran ettől függ a legapróbb dolog is.

Sajnos nekem úgy tűnik, hogy Magyar Péter kívül volt azon a körön, ahol az ilyen hálózatokat irányítják; az biztos, hogy nem épít hasonlót. Márpedig egy létező, valódi szervezet jön vele szembe, amelyet nem ismer, nem értékel a helyén, amelyről nem vesz tudomást. Ezzel a Tisza szigetek nem mérhetők össze. Közben a nagy nyilvánosságban is zakatol valamiféle átfogó elterelő művelet, mindenféle, a Tiszára rákent állítással, amire van is valami válasz. Miután a Tisza továbbra is - bár lassuló ütemben, de - térnyerésben van, ebben nem is lesz változás.

Ám itthon, Baján azt élem meg, hogy miközben napi szinten elég széles sávban zajlik a politikai offenzíva, az új ellenzék meg sem szólal. A Tisza nincs sehol. Hajdú Miklós helyi szocialista képviselő viszont nyílt levelet írt a polgármester asszonynak a Baján és környékén a mohácsi nagy beruházás okozta károkról, masszív gazdasági, környezetvédelmi, pénzügyi észszerűsítéseket, ellenvetéseket fogalmazott meg. De semmilyen reflexió sincs a Tiszától, pedig egészen biztosan lehetne itt politikailag érdemi teljesítményt felmutatni. Nem teszik.

Van egy olyan benyomásom, hogy valahol a politikai felhőben zajlanak az események, ott jelenik meg a Tisza mint politikai produktum, és nem igazán ér le a földre. Nem kapcsolódik a napi, helyi valós eseményekhez. Közben a Fidesz - nálunk Zsigó Róbert képviselő - naponta tesz lépéseket. Ha a mohácsi hídhoz Baján átvonuló teherautók ügyében elintézi a 40 kilométeres sebességkorlátozást, arról Csávolyon vagy Bokodon gondolhatják, hogy a képviselő úr megoldotta a bajaiak problémáját, de legalábbis érdemben mérsékelte a károkat.

Értem én, hogy tematizálni kell az országos közbeszédet, de közben helyben kilapátolják alóluk a közönséget. Határozott visszahúzódást látni, és ez teljesen érthetetlen. Az is igaz, hogy 1990-ben nem volt networkje az MDF-nek, mégis győztek; az SZDSZ-nek sem, és ők is majdnem. Az igazi kérdés az, akarnak-e az emberek változást, mert onnantól működik az állampolgári bölcsesség. Lehet, hogy a Baján rohangáló teherautókról ugyanazért nincs a Tiszának véleménye, mint Budapest kirablásáról. Próbálják kihúzni tavaszig, úgy, hogy konkrétumokkal ne tudják őket támadni Ez pedig csak úgy megy, ha nincs mondandójuk szinte semmiről. Ez illúzióromboló, de láthatóan működik.

A nagy nyilvánosságban valószínűleg hatásos az elzárkózás. De azt vitatom, hogy az országgyűlési választókörzetekben a szavazók számára helyi ügyekben ennyi elég.

Az utcaevangélisták egyébiránt valós segítséget adnak. Jelen vannak és azok kapnak tőlük támogatást, akik rászorulnak. Önzetlen, tiszteletreméltó, igazi közösségi munka. Szükség van rájuk.