Mérsékelten optimista az MNB, amikor a legfrissebb Inflációs jelentésükben csak 2027 második felére várják, hogy a pénzromlás éves üteme tartósan nem haladja majd meg a 3 százalékot. A cél aligha mondható ambiciózusnak, hiszen az eurózóna átlaga most 2,1 százalék körül alakul, s a még - Magyarországgal egyetemben - saját pénzét használó Csehországban is alig magasabb a drágulás mértéke, s Lengyelországban sem éri el a 3 százalékot. Csak az időnként nálunk "bezzeggyerekként" emlegetett, egyébként az európai közös pénz bevezetésének küszöbén álló, Románia csúfoskodik a sor végén, a maga 8,4 százalékával. A nálunk mért legutóbbi, novemberi, érték 3,8 százalék volt.
Világszerte mérséklődtek nyersanyag, köztük a benzin- és az élelmiszerárak, amelyből ezúttal Magyarország sem maradt ki. Szeptemberben véget ért az a mintegy másfél éves áremelkedési ciklus, amit a covid utóhatásának tekinthetünk. Bár a NER hajlamos volt, az időközben lecsengett, hazai gigainflációt a "háborús" helyzetnek betudni. Azonban ez az első perctől kezdve hamis indoknak bizonyult, s a vissza-visszatérő, manapság szerencsére kikopott, jelző inkább a fegyelmezetlen költségvetési politika elleplezésére próbált szolgálni, s ebbe egy ideig belezavart a Matolcsy-korszak szerencsére csak átmeneti monetáris politikája is.
Az infláció további csökkentésének pályáját a jegybank szerint is számos bizonytalanság övezi. Nemcsak a piaci folyamatokat torzító árréstop kivezetésének időpontja kérdéses, hanem az is, hogy ennek mekkora lesz a fogyasztói árnövelő hatása. A választások közeledte miatt egyelőre elhalasztott jövedéki adóemelés, végrehajtásakor szintén drágulást okoz majd. Bár a korábbi évekénél visszafogottabbak lesznek az év eleji béremelések, de a rákövetkező hónapok magasabb kifizetéseivel együtt, növelni fogják a keresletet, ezzel együtt a fogyasztói árindexet is. Így nehezen lesz tartható az idei 4,4 százalékos drágulás után 2026-ban az MNB által jósolt 3,2 egy évre rá pedig a 3,3 százalékos infláció.