Azt állította Orbán Viktor (a Mandinernek adott interjújában arra a kérdésre, hogy mondjon egy rossz történést ebből az évből), hogy „ha fájdalmasat kell mondanom, akkor a 96. perc“, vagyis hogy a labdarúgó válogatott a 96. percben kapott góllal vesztette el a kijutási lehetőséget a világbajnokságra.
Ezzel szemben a tény az, hogy 2025 tele volt „rossz történésekkel”, a sokszor megígért, de soha be nem következett gazdasági repülőrajttal, az uniós átlaghoz képest kétszer akkora inflációval, az Orbán szerint 24 órán belül megteremthető ukrajnai béke helyett a folytatódó orosz agresszióval, az uniós támogatások egyre nagyobb részének elvesztésével, és nem utolsósorban a gyerekvédelmi rendszer látványos összeomlásával. Ehhez képest Orbán Viktornak a 96. perc a”rossz történés”. Tényleg fájdalmas.
Azt is állította Orbán (a brüsszeli uniós csúcs után tartott sajtótájékoztatóján, az Ukrajnában folyó háborúról), hogy „nem világos, ki támadott meg kit”.
Ezzel szemben a tény az, hogy de igen, világos. Ha Orbán mégsem tudja, akkor kóros feledékenységben szenved. Úgyhogy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!
Azt állította továbbá a miniszterelnök (a Patrióta Youtube-csatornán), hogy Brüsszel gondolkodása szerint az oroszokkal szembeni háború nem elkerülhető, sőt kívánatos.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unió természetesen nem akar háborúzni senkivel – miért is akarna? –, de attól tart, hogy az oroszok akarnak majd továbbmenni a volt szovjet birodalomból kivált országok felé. Amire csak az lehet a válasz, hogy Európa elrettentő erőt épít ki. Ezt egyébként Orbán is tudja, ezért kezdett soha nem látott méretű fegyverkezési programba, bár éppen az ellenkezőjéről szónokol. Csak bele ne zavarodjon!
Azt állította ezen kívül Orbán (ugyanott), hogy „a 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás Magyarországon, most tudunk utoljára dönteni a háború és béke kérdésében. Ha békepárti kormányt választunk, béke lesz, ha Brüsszel-párti kormányt, akkor háború lesz”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem a magyar választás fog dönteni az európai békéről vagy háborúról. A mi választási kérdésünk az lesz, hogy folytatjuk-e a háborút saját szövetségeseink ellen és megadjuk-e magunkat az oroszoknak, vagy sem. Nem mindegy.
Azt állította továbbá a miniszterelnök (Rutte NATO-főtitkár kijelentéséről, amely szerint Európának fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagy- és dédszüleink láttak), hogy a hollandok második világháborús tapasztalata nem olyan volt, mint a miénk, ezért „nem biztos, hogy a holland ember tudja, mit beszél”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a holland ember egészen biztosan tudja, mit beszél, hiszen nyilván jobban ismeri a holland történelmet, mint a magyar ember. Ugyanis Hollandiát sem kímélte a háború, a háborús áldozatok száma megközelítette a 300 ezret, köztük majdnem százezer zsidó halt meg, félmillió hollandot vittek el a németek munkaszolgálatra, ugyanakkor az ellenállás sokkal kiterjedtebb volt, mint Magyarországon. Úgyhogy Rutte arról beszélt, hogy nem szeretné, ha ilyen háború jönne. Mi sem.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
