Korántsem magyaros fifika egy úszó vagy vízilabda világverseny csarnokba telepítése, mert ezt már1995-ben bemutatták Bécsben a pólósokkal az osztrákok, de Budapesten is éltek ennek a technikának az előnyével: a 2017-es vb-n a Vajdahunyad váránál a műúszók, a Parlamenttel szemben pedig a műugrók versenyeztek a Dunába épített óriásmedencében. Nagymedencés úszók azonban először tempózhatnak Magyarországon mobilmedencében. A versenymedence mérete 50x25 méter, a mélység pedig akkora, amekkorát a megrendelő kíván: lehet két méter, kettő húsz vagy akár három méter.
A sportállamtitkár azzal indokolta a döntést, hogy a Duna Aréna 12 ezres lelátóit időközben visszabontották (a pontos székszám 5 és félezer alatt van), ebből pedig majd háromezret elvesznek a VIP és protokoll vendégek, a sajtó és televíziós közvetítések munkatársai, illetve a válogatott úszóknak és csapatoknak fenntartott helyek. A jegyek legfeljebb harminc százalékát lehetett volna értékesíteni, ámbátor egy ekkora költségű rendezvényen a jegyár bevétel eleve minimális, sokkal inkább a hangulat, az országimázs, a telt ház közösségépítő hatása a fontos. A húszezer férőhelyes MVM Dome-ban a mobil medencék telepítése után nagyjából 16 ezer szék marad, ezen osztoznak majd.
Egy mobilmedence sportcsarnokba telepítése nagyon komoly kihívás: legfőképp a méretéből fakadó víz mennyisége miatt. Egy 25-ször 50-szer 2,2 méteres medencébe 2750 köbméter víz kell, amit a feszített víztükör hullámzása miatt folyamatosan pótolni illik. Három méteres mélységnél nagyjából 4 ezer köbméter vízre van szükség, s mivel kell egy bemelegítő medence is, ez a mennyiség duplázódik. A medencéket naponta többször vissza kell (szakszóval) mosatni, hogy a működtető garantálni tudja a vízminőségre vonatkozó egészségügyi paramétereket. Csakhogy az kérdéses, van-e annyi vízmennyiség a kerületben, hogy ne kelljen a vb miatt a lakossági vízfogyasztást korlátozni. Információink szerint az MVM Dome már a 2022-es budapesti vb-n is felvetődött, mint versenyhelyszín, de az ötletet végül elvetették a szakemberek, és ennek egyik oka akár a vízhiány is lehetett. Az MVM Dome-nál hatalmas munka lesz még a gépészet telepítése és a szennyvíz elvezetése is, ekkora mennyiséget a jelenlegi rendszer nem tud befogadni.
A másik problémakör a melegítő medence: mivel a csarnokban nem lehet, külső helyszínre kell telepíteni. Ha nyitott, akkor fennáll a veszélye, hogy a három hétnél hosszabb vb alatt elmossa egy vihar vagy egy váratlanul érkező esős nap.
Úgy tették le a Nemzetközi Úszószövetség új budapesti központjának az alapkövét, hogy az egészre még nem is kértek építési engedélytEurópában két cég foglalkozik nagy mobilmedencék telepítésével, egyikük a World Aquatics szponzora is, tehát a vállalkozásnak van gyakorlata az ekkora kihívások kezelésében. Az MVM Dome-ban pedig nyilván világszínvonalú, vagy akár az eddig ismert körítést is felülmúló látványvilág emeli majd az élvezeti faktort. Tudniillik az ekkora formátumú világversenyek rendezése Magyarországon nem sportszakmai, hanem politikai döntés. Ebből fakadóan nem lenne meglepő a felülről nyitott költségvetés sem. A legkülönbözőbb világversenyek hazai szervezői eddig legalábbis nem egyszer gond nélkül átléphették a költségkeretet.
Ezzel együtt a mobilmedencés megoldás még mindig sokkal gazdaságosabb, mint másodszor is megépíteni a Duna Aréna lelátóit. Ez a történet azonban némiképp átkeretezi a politikai és az állami sportvezetés olimpiarendezési érveit. A kiindulópont évről-évre az, hogy az olimpiai helyszínek nagy része már áll, az infrastruktúra kész, csak apróbb finomítások kellenek. Erre most kiderül, a Duna Aréna jelenlegi formájában egy vb-re sem alkalmas, és ugyanez a helyzet a nagyjából 300 milliárdból épített atlétikai stadionnal is, amelyet azóta ugyancsak visszabontottak. Konkrétan ott tartunk, hogy a Puskás Arénát és néhány kisebb csarnokot, esetleg a szegedi kajakos centrumot leszámítva nincsenek olimpiarendezésre alkalmas helyszínek Magyarországon.
