Január legelején írhatja ki a magyar állam a reptéri gyorsvasút építésére a koncessziót - értesült a Telex. A lap úgy tudja, egy hónapos határidő lesz a jelentkezésre, ezt követően a folyamatot irányító, Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a három legjobb ajánlatot tevő céggel vagy konzorciummal kezdené meg a céltárgyalásokat. Ezekre nagyjából két hónapot számolva a 2026-os választások környékén születhet meg a döntés.
A lap forrásai szerint az illetékesek nem tartanak attól, hogy bármilyen választási esemény alapjaiban megváltoztatná a projektet, lévén egy, már a Kádár-korszakban elhatározott, azóta is húzódó fejlesztésről van szó, ami minden nagy világvárosban szükséges.
A Telex úgy tudja, a hazai jogszabályok által engedélyezett maximális, azaz 35 éves időszak állna a koncessziós társaság rendelkezésére, hogy megtérüljön számára a beruházás. A 35 év nem a működtetésre, hanem a megépítés kezdetétől a magánműködtetés végéig tartana, azaz, ha valaki például 2026 júniusában megkezdi az építkezést, azt 2030 júniusában befejezi, és megindulhat a forgalom, akkor 2061 júniusáig lehet a koncessziós cégnek bevétele ebből. Az átadás után jogilag az állam tulajdona lesz a vasúti pálya, azonban a koncessziós cég pályahasználati díjat szedhet a MÁV-tól, és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre belépők emelt jegyára (a kezdeti elképzelések szerint nagyjából 4000 forint) is őt illeti. Rendelkezésre állási pénzt vagy bármilyen építési ellentételezést a cég nem kapna, tehát pusztán azért nem fizetnének neki, hogy elvégzi, amit vállal, a bevétele a vonal működtetéséből származna.
Korábbi információk szerint napi 33 ezer utassal számolnak, ami évente mintegy 12 millió, azaz 4000 forintos jegyárral kalkulálva nagyjából 48 milliárd forint lehet az éves bevétel. A tervek szerint rendszer a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kezeli a „platform fee”-t, vagyis az utasok Budapest és Szolnok között bármikor dönthetnek úgy, hogy leszállnak a reptéri megállónál, de csak úgy tudnak majd belépni a repülőtér területére, ha lecsippantották a beléptetőkapuknál az extrajegyüket, illetve fordítva is ugyanez a rendszer él majd - írja a lap.
Hasonló rendszer számos európai nagyváros reptereinél létezik, az ottani tapasztalatok alapján kedvező esetben nagyjából az utasok 35-55 százaléka távozik kötöttpályás járművel a repülőterekről, a 40 százalékos megtérülési küszöb tehát a lap szerint reálisnak tűnik. A projekt vesztese ilyen szempontból a BKV és a taxitársaságok lehetnek.
Úgy tudni, a reptéri vasútállomás a 100a vonalba lesz bekötve, vagyis minden vonat, ami Budapest és Monor között halad, bemegy majd a reptérre is. A cél az, hogy a belváros és a reptér közt 5-10 percenként menjenek vonatok. Hogy ehhez a MÁV-nak milyen járműbeszerzéseket kell végrehajtania, arról a projekt azonban nem szól. Az állomás feltehetően a föld alatt helyezkedik majd el, négy párhuzamos vágánnyal.
Egymilliárd euróból kapna gyorsvasúti összeköttetést a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér