Lámpással kell keresni az olyan uniós intézményt, amelynek kezdeményezést a jelenlegi magyar kormány üdvözölné, egy csipetnyi szimpátiát nyilvánítaná iránta. A Scope Ratings esetleges színre lépésétől talán ez elmondható ez. Az Európai Központi Bank ugyanis megunta az amerikai hitelminősítők dominanciáját kontinensünkön, és szívesen látnák ha a Fitch, a Moody's és az S&P véleményével szemben ez a berlini társaság osztályzatai lennének az irányadóak.
A gazdasági növekedés kilátásaira fókuszáló új indexük általános elfogadottsága még gyermekcipőben jár, piaci részesedése alig haladja meg az egy százalékot, de mai világunkban minden elképzelhető, még az is, hogy a Scope Ratings előbb-utóbb az élre tör. A magyar a kormány számára a hitelminősítők egy az országgyűlési választásokig egyfajta kegyelmi állapotot teremtettek, besorolásaikon nem változtattak, mondván: nem kívánnak beavatkozni az ország pártpolitikai csatározásaiba. De megfontolásra érdemes, kritikus észrevételeik nem maradtak el.
Az S&P állami költekezésünk jelentősen szűkíti a költségvetési mozgásteret. A lazuló fiskális fegyelem tartóssá teheti a makrogazdasági egyensúlytalanságokat., s megnehezíti az inflációs célok elérését.
Szerintük a fékek és ellensúlyok rendszere sérült, magas a korrupciós kockázat.
Jelenleg a hitelminősítők közül éppen az S&P tartja érvényben a legrosszabb besorolást Magyarországról. A negatív kilátású, BBB- osztályzat mindössze egyetlen fokozattal áll a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett spekulatív, bóvli kategória felett. Márpedig a hitelnyújtó bankok számára a kamat mértéke szempontjából ez az irányadó! Jelenleg az éves GDP 5 százalékát viszi el a kamatteher. Ugyanakkor az osztogatás miatt az államadósság rekordmagasságúra, a GDP 76 százalékára kúszott fel. Az S&P emberei május végén ismét jönnek kopogtatnak, s alighanem meglengetik a bóvli kategóriába süllyedés esélyét. Orbánék alighanem reménykednek egy majdani új hitelminősítő kedvezőbb ítéletében. Aligha joggal.