A díj odaítéléséről a budapestiek dönthettek január 16. és március 1. között, a végső listát a főpolgármester hagyta jóvá. A döntőbe került tíz szervezet közül a legtöbb szavazatot elnyerő a dicsőségen kívül Budapest szimbolikus kulcsát, és szabadon felhasználható 5.000.000 forintot kapott. Az erkölcsi és anyagi elismerésre minden olyan, fővárosi székhellyel rendelkező civilszervezet pályázhat, amely legalább egy éve aktívan dolgozik a közjóért, és a Civil Adatbázisban megtalálható. 2023-ban az Utcajogász Egyesület, 2024-ben a Heti betevő Egyesület nyert, 2025-ben az Adománytaxi Alapítványnak szavazták meg a díjat.
Az idei legtöbb szavazatot kapó, tíz döntős civilszervezet: a 10 millió Fa Alapítvány, a Baltazár Színház Alapítvány, a DemNet, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, a Káva Kulturális Műhely Egyesület, a Magyar Kerékpárosklub, a Menhely Alapítvány, a Motiváció Alapítvány, a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, és az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) volt, mely végül Az Év Fővárosi Civil Szervezete lett.
Az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) munkartársai hisznek benne, hogy mindenkinek kell egy hely, amelyet otthonnak nevezhet, és alapvetésnek tartják, hogy a biztonságos lakhatás alapvető feltétele a méltóságteljes életnek.
Tíz éve dolgoznak azért, hogy olyan modellprogramokat dolgozzanak ki és működtessenek, amelyekben önálló lakhatást nyújtanak hajléktalan és rászoruló embereknek. Együttműködnek önkormányzatokkal és magánemberekkel, szociális bérlakás-hálózatot és lakásügynökséget hoztak létre, amely működésének első 10 évében 100 ember lakhatását biztosították.
A legkiszolgáltatottabbaknak segítenek
A 2025-ös Odakint most szörnyek járnak tüntetés hatására erősödött a hangjuk, az emberek megismerkedtek a munkájukkal, és ennek eredményeképpen a célként kitűzött 25 millió helyett 219 millió forint gyűlt össze adományokból. Egy gyerekotthonból kikerült fiatalnak a lakhatási támogatására gyűjtöttek, de végül az összegből egy programot hoztak létre, amelynek segítségével 19 fiatal költözhetett – vagy költözik idén – saját lakásba.
Sok ügyfelük élt gyermekotthonban élete egy pontján, de a legkiszolgáltatottabbaknak szóló programjukban, a “Kunyhóból lakásba” programban szinte az összes lakójuk hosszabb-rövidebb ideig gyermekotthonban lakott. A program nevét szó szerint kell érteni, hiszen az egyesület ügyfelei erdőben épült, saját maguk által felépített kunyhóból költöztek be lakásokba. Ez volt a szervezet első programja, ami 2014-ben indult el Kőbányán, a terebesi erdőben, és mai napig erről ismerik őket a legtöbben.
A X. kerületi önkormányzattal van a legrégebb óta tartó kapcsolatuk, a program keretében kapnak Kőbányától szociális bérlakásokat – minden évben kettőt – ezeket az egyesület saját költségen felújítja és vállalja a beköltözőkkel járó szociális munkát, de a bérlő az önkormányzatnak fizeti a szociális bérleti díjat, ami havonta maximum 10-30 ezer forint.
Idén közel 400 ügyfél lakhatását tudták támogatni és nagyon büszkék arra, hogy a legrászorulóbb háztartásainak 95 százaléka, azaz a beköltözők közül szinte mindenki meg tudja tartani a lakhatását.
Évente 100-150 önkéntessel dolgoznak együtt, akik nagyon fontos szerepet játszanak az egyesület életében. Az ügyfeleiket is próbálják bevonni a felújításokba, ha a leendő lakó olyan fizikai állapotban van, hogy be tud csatlakozni a munkálatokba. Ez azért is fontos, mert megerősíti őket abban, hogy ők is képesek tenni a saját életükért.
Düh helyett cselekvés
Rengetegen éreznek dühöt ma Budapesten nagyon sok minden miatt, például az elszállt ingatlanárak, a megélhetési válság miatt. Az Utcáról Lakásba! Egyesület munkatársai azt gondolják, hogy ezt a dühöt cselekvő szolidaritásba is át tudják fordítani az emberek, mert a többi civil szervezettel együtt hatalmas szerepük van a társadalmi szolidaritás felélesztésében és abban, hogy egyre több szó esik a lakhatási válságról, egyre többen fordulnak oda a hajléktalanságban élők felé, egyre többen érzik azt, hogy cselekedniük kell. Az önkéntesnapjaik és szemléletformáló tevékenységük fontos eleme a társadalmi szolidaritás építése. De az éremnek két oldala van, azt is érzik, hogy
amióta hangot adnak a sorsukat addig némán tűrőknek, elkezdték kriminalizálni a hajléktalanságban élőket és magát a hajléktalanságot, és nagyobb tömeg bélyegzi meg az utcán élőket.
A munkatársak és önkéntesek törekszenek az edukációra, mert azt vallják, hogy a közvetlen emberi kapcsolatoknak nagy szerepe lehet abban, hogy a sztereotípiákat és előítéleteket lebontsa ember és ember között. Hisznek benne, hogy az erőforrások igazságos elosztásával egy szolidáris társadalomban méltó lakhatást lehet biztosítani mindenki számára úgy, hogy ne érje sérelem a városlakók egyikét sem.
A civilszervezetek a ragtapaszok az ország anyagi javainak rossz elosztási, visszaosztási rendszerének sok sebből vérző testén. Enélkül összeomlana a kialakulófélben lévő civil kurázsi, amire most mindannyiunk érdekében óriási szükség van.
