Bulgária;parlamenti választás;orosz beavatkozás;

Bulgáriában öt éven belül a nyolcadik választást rendezik. A szófiai hatóságok a román forgatókönyv megismétlődésétől tartanak

Választ Bulgária is, a szófiai kormány válságstábot hozott létre az orosz beavatkozás ellen

Miközben minden szem az április 12-i magyarországi parlamenti választásra szegeződik Európában, elsikkad az egy héttel későbbi megméretés, holott Bulgáriában aggódnak egy esetleges orosz beavatkozás miatt. 

A bolgár hatóságok nemcsak tartanak az orosz beavatkozástól, hanem mindent megtesznek a „román forgatókönyv” megismétlődésének kivédéséért, számolt be tegnap a görög Protagon portál és a román közszolgálati média hírügynöksége, a Rador az olasz Corriere della Sera és a Politico információira hivatkozva. Bulgáriában április 20-án rendeznek előrehozott választást, ez lesz a nyolcadik voksolás öt éven belül.

A balkáni ország tanult a román leckéből és semmit sem bíz a véletlenre, múlt héten Brüsszelhez fordult segítségért és saját hatáskörben is lépett. A Politico Europe beszámolója szerint Bulgária felkérte az európai biztonsági szolgálatokat koordináló Európai Külügyi Szolgálatot (EEAS), hogy azonosítsa és elemezze azokat a külföldi szereplők által indított kampányokat, amelyek célja a közvélemény befolyásolása.

Ez egy olyan mechanizmus, amelyet általában a szomszédos országok érdekében aktiválnak az orosz beavatkozás ellen, mint történt a moldovai választás esetében is. Ugyanakkor Bulgária kérte a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) alapján a „gyorsreagálású rendszer” aktiválását is – aminek segítségével szembeszállhatnak olyan platformokkal, mint a Meta, a Google vagy a TikTok a folyamatban lévő dezinformációs kampányok. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy a folyamat már megkezdődött.

A szófiai külügyminisztérium mindemellett létrehozott egy válságstábot, amelynek feladata a külföldi beavatkozásokra adott válaszintézkedések koordinálása. A stáb Tanácsadója Christo Grozev a Bellingcat portál világszerte elismert oknyomozó újságírója. Március közepén a szófiai kormány leült tárgyalni a TikTok vezetésével is a hálózaton terjedő dezinformáció kérdéséről. (Mint ismert, a 2024. november végi romániai elnökválasztást elsősorban a TikTok manipulálásával siklatták ki az oroszok, így sikerült az addig gyakorlatilag ismeretlen újfasiszta, Nyugat-, és NATO-ellenes Călin Georgescuból két hét alatt győztest kreálni. A beavatkozás miatt a román alkotmánybíróság megsemmisítette az első fordulót és új választást írt ki.)

Az olasz lap emlékeztet, hogy a román választás érvénytelenítése, bármennyire megalapozott volt, az állam és a hatóságok csődjét jelezte. Ugyanakkor felveti a kérdést, orvosolhatók-e a választás megsemmisítésével legálisan, a demokratikus jogállamba vetett hit megrendülése és a választás szabadságának sérelme nélkül a nemzetbiztonsági veszélyek?. Bulgária éppen ezért időben lépett ennek megelőzéséért. 

A Corriere della Sera szerint Bulgária aggodalmai nem alaptalanok, az EU-ban ugyanis a dezinformációnak egyik leginkább kitett digitális média a bolgár, az elmúlt évek fejlesztései ellenére az egyik legkevésbé felkészült intézményi mechanizmussal. A Facebook a fő információforrás az internethasználók 82 százaléka számára, a Telegram is több mint 180 millió megtekintést gyűjtött tavaly, míg a TikTok és a YouTube továbbra is alig ellenőrzött platformnak számít. – A bolgár választási törvény szigorú szabályokat ír elő a választási kampányra vonatkozóan, de ezek csak a hagyományos médiára vonatkoznak. A dezinformáció nagy része átkerült az internetre. A román tapasztalatok alapján ez egy rendkívül veszélyes tendencia – magyarázta a Politicónak Georgi Angelov, a Sensika Technology online tartalomfigyelő cég elemzője.

A tanulmány szerint a politikai instabilitás és a nagy belső társadalmi, politikai feszültségek ideális terepet biztosítanak a befolyásolási és dezinformációs műveleteknek. Bulgária ilyen terep.

Megjegyezzük, a közösségi média ellenőrizhetetlensége nem kimondottan bolgár sajátosság, ha kisebb mértékben, de máshol is hasonló a helyzet. Magyarországon is nagy a feszültség, Magyarország mégsem tartotta szükségesnek az európai szakszolgálatok segítségét kérni az április 12-i voksolás tisztaságának garantálásához.

Ami az április 19-i megméretést illeti, a felmérések szerint győzelemre annak a Rumen Radev pártjának, a 2026. március 2-án alapított Progresszív Bulgáriának (PB) van esélye, aki az államfői székből állt fel a parlamenti választás kedvéért. Rumen Radev korrupció elleni fellépéssel kampányolt, mondván, a bolgár demokrácia nem fogja túlélni, ha minden marad a korrupt hivatalnokok és szövetségeseik kezében. Úgy tűnik, ez az elég egyszerű üzenet célba is ért, a PB az előrejelzések szerint a voksok 33 százalékát gyűjtheti be, 15 százalékkal többet az illiberális rezsim kiépítésével kísérletező Bojko Boriszov exkormányfő Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű pártjánál.

Az időzítésen túl is felemásra sikerült Aleksandar Vučić vasárnapi bejelentése a Török Áramlat ellen tervezett állítólagos merényletről. A szerb elnök hitelét rontja, hogy politikailag kritikus pillanatokban nem először állt elő leleplezett merényletkísérletekkel.