A hazai olvasóknak hozzávetőleges ismeretei voltak a kelet-európai rendszerváltások utáni Oroszországban lezajlott gazdasági átalakulásról és vele az ottani privatizációról. Az információhiányos állapot annak ellenére állt be, hogy az 1990-es és a 2000-es években a hazai sajtó még megfelelő anyagi kondíciók mellett tette a dolgát. Komolyan foglalkoztak külpolitikai kérdésekkel, külföldi tudósítókat alkalmaztak. Így sok minden elmondható azokról az évekről és az azt követőkről, ám az semmiképp, hogy ne nyitották volna ki olvasóik szemét a világra.
Nem a magyarországi sajtón múlt, hogy a Jelcin majd a Putyin uralta orosz valóságról nem rendelkezhettünk mélyebb ismeretekkel. Ehhez komoly oknyomozó újságírókra volt szükség. Mások mellett olyanokra, mint Mark Hollingsworth és Stewart Lansley. Előbbi írásait annak idején rendszeresen közölte a Sunday Times, a The Guardian és a Financial Times, utóbbi pedig neves televíziós és rádiós újságíró volt akkoriban. Hosszú kutatómunka után 2009-ben publikálták a Londongrád című kötetüket, amely két évvel később magyarul is megjelent.
A két újságíró annak hátterét kívánta feltárni, miért hagyták el az orosz milliárdosok egymás után Putyin hatalomra kerülése után Oroszországot, és miért választották szinte kivétel nélkül új lakóhelyül Londont. A kötet címének szójátéka az előbbi mondattal oldható fel. Hogy ezek sorából csak a legismertebbekre emlékeztessek: Borisz Berezovszkij, Roman Abramovics, Mihail Hodorkovszkij, Oleg Gyeripaszka és Alekszandr Lebegyev. A névsor – London akkor új és nagyon tehetős, keletről érkezett lakóié – ennél lényegesen hosszabb.
A négyszáz oldalas kötet válaszkísérlet a Moszkvából való távozás kényszerű okairól, és egyben betekintést enged abba az életmódba, amit azok az oroszok alakítottak ki a méregdrága fővárosban, akiknek „semmi sem drága”.
Rövid kitérő. A két angol szerző szerint az orosz milliárdosok tömeges kivándorlásának lett egy, a világot átrendező hatása. A Föld fővárosa címet (hivatalosan ilyen nincs) New Yorktól az ezredforduló táján átvette London. Addig is mérhetetlen mennyiségű pénz és vagyon összpontosult a Temze-parti városban, amit az érkező oroszok jelentősen növeltek.
A fenti kérdésekre válaszol a kötet, ám az egyértelmű, hogy Putyin minden politikai hatalmuktól igyekezett megfosztani a leggazdagabb oroszokat. Kitessékelésük Moszkvából döntően ezzel függött össze. És tudjuk, ha a Kreml ura valamit nagyon akar… A „száműzöttek” nem kedveltették meg magukat Londonban. Felverték az ottani ingatlanárakat, fennhéjázó életmódjuk visszatetszést váltott ki. Az új környezetbe illeszkedésük nem ment zökkenők nélkül.
A történet teljesebb megismeréséhez a magyar olvasókat pazar módon tájékoztató (mások mellett) Sz. Bíró Zoltán cikke hozzájárult az egészen más műfajhoz tartozó szerző, Giuliano da Empoli regénye, A Kreml mágusa. Valamint a tavaly ebből készült azonos című francia film, ami a napokban került a hazai mozikba.
Ajánlott olvasmány és film. Már-már kötelező.