Még be sem robbant a nyár, de a közösségi médiában már elkezdődött a vekengés azon, miért kobozták el a határon az emléknek szánt korallokat. Hiszen azok már úgyis „halott” dolgok, semmi kárt nem okozunk azzal, ha hazahozzuk. A kommentelők egy része szerint tiszta hülyeség az egész, nem értik, miért tiltják ezeknek az emléktárgyaknak a behozatalát. Karáth Emil tengerbiológust kértül meg arra, magyarázza el, mi az értelme és a jelentősége a szabályozásnak. „Ez a szabályozás nem hülyeség, nem is véletlen, hiszen évente több 100 millió ember lép be a tengerbe, és ha mindenki csak egy kis korallt vagy csigát stb. hozna ki, akkor a víz igen hamar kiürülne. Pillanatok alatt kifosztanánk a tengeri élővilágot” – magyarázta.
Hozzátette: senki ne csodálkozzon, ha a határon feltartóztatják emiatt, hiszen törvényt is sértenek a magatartásukkal. „Ami a legfontosabb, hogy ezek a »halott« koralldarabok élőhelyet biztosítanak egy csomó élőlény számára. Algák és más növények, gerinctelen állatok, például szivacsok, férgek, zsákállatok, rákok, baktériumoknak élhetnek ezeken a koralldarabokon. De a korall-lárváknak is biztos aljzatul szolgálnak ahhoz, hogy le tudjanak telepedni és újabb telepeket alkossanak. Ezeknek a daraboknak a vízből való kivétele felboríthatja az ott élő életközösség rendszerét. Ezek a koralldarabok idővel elmállanak, és a korallhomok részét fogják képezni, ami szintén nagyon fontos egy korallszirten. A korallhomok egy teljesen más élőhelyet biztosít nagyon sok tengeri élőlény számára. Ha halott is a korall, mégis partvédő szerepe lehet, ami nagyon fontos, hiszen az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás hatására többször alakulnak ki nagy viharok, cunamik” – részletezte a tengerbiológus.
Karáth Emil arra is felhívta a figyelmet, hogy a csigaházakat nagyon sokszor lakják remeterákok vagy más gerinctelenek. Ha ezek a rákocskák nem találnak maguknak otthont, akkor nagy veszélybe kerülnek. A kagylóhéjakat pedig például a polipok tudják használni védelmi eszközként, búvóhelyként is. „Röviden: minden ilyen halottnak hitt korall, kagyló és csigaház életteret jelent más tengeri élőlény számára. Azt javasolnám azoknak, akik mindenáron gyűjteni szeretnének valamit a tengerből, hogy inkább szedjenek ki akár csak egy darab szemetet, műanyag zacskót, flakont, bármilyen hulladékot, és tegyék bele a legközelebbi szemetesbe. Ezzel sokkal többet tehet egy ember a természetért, mint amit először gondolnánk. Ezek a hulladékok ugyanis nagyon veszélyesek az élővilágra, a tengeri élőlények megeszik ezeket, vagy belegabalyodnak és elpusztulnak.” A tengerbiológus szerint a legszigorúbban Thaiföldön, Costa Ricán, a Kajmán-szigeteken és több karibi szigeten ellenőriznek és büntetnek, Thaiföldön még börtönbüntetést is kaphat az ember néhány koralldarabért. Ausztráliában néhány területen engedélyezik a gyűjtést, de például a nemzeti parkok területéről tilos bármit kihozni.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét a Washingtoni Egyezmény (CITES) és az irányadó európai uniós rendeletek szigorú szabályokhoz kötik – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóosztálya. Hozzátették: több ezer állat- és növényfaj, azok élő és élettelen egyedei, részei, az ezekből készült termékek behozatala és kivitele tilos vagy engedélyhez kötött. Hazánkban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi az érintett fajok és a belőlük készített termékek Európai Unión kívüli országokkal bonyolódó forgalmát. A fajok azonosítása és a lehetséges engedélykötelezettség megállapítása érdekében a NAV együttműködik az Agrárminisztérium Biodiverzitás és Génmegőrzési Főosztályával (mint CITES engedélyező hatósággal) és a területileg illetékes kormányhivatalokkal (mint természetvédelmi hatóságokkal). A jogellenesen behozni szándékozott árukat a NAV további intézkedésig visszatartja. Természetkárosítás elkövetésének gyanúja esetén a NAV köteles feljelentést tenni.
Azt is közölték, 2026. január 2. óta nem büntethető, aki a természetkárosítást elhanyagolható mennyiségre követi el. Elhanyagolható mennyiségnek minősül kőkorallok esetében ha a szállítmány össztömege nem haladja meg a 2 kilogrammot, csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítő készítmények és kozmetikumok legfeljebb öt csomag mennyiségig, valamint hüllők (Reptilia spp. osztály) bőréből készült megmunkált példányok legfeljebb négy darabig. Fentiek alapján például az elhanyagolható mennyiségű kőkorallok tengerparti nyaralás utáni szabálytalan behozatala során már nem indul büntetőeljárás. Az ilyen árukat azonban a NAV visszatartja, nem adják ki a tulajdonosának, tekintettel jogsértő jellegére. Továbbá a könnyítések nem mentesítenek az ágazati jogszabályok alapján a példányok tartására, szállítására és kereskedelmére vonatkozó jogkövetkezmények alól; azok megsértése esetén természetvédelmi igazgatási szankciót alkalmaz a kormányhivatal.
Infó: A veszélyeztetett állat- és növényfajok szállításával, behozatalával és kivitelével kapcsolatosan részletesebb információk a https://www.cites.hu/hu, valamint a https://ec.europa.eu/environment/cites/legislation_en.htm címen érhetők el.
