A Tisza-kormánynak ezt gyökeresen át kell gondolnia, a védett üzemanyagár jelen formájában fenntarthatatlan

Míg az első negyedév során a kis hazai töltőállomások forgalma 2025 hasonló időszakához képest egy százalékkal visszaesett, a márkás láncoknál 11 százalékos ugrást mértek – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve a nagy hazai olajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) jelentéseiből. A közel ezer hazai kis kúton benzinből 106 millió, gázolajból pedig 266 millió liter fogyott, ami előbbi esetében 6 százalékos esés, utóbbinál pedig egy százalékos bővülés. Ehhez képest áprilisban a MÁSZ azzal lepte meg a közvéleményt, hogy az első három hónapban a több mint ezer töltőállomásukon tankolt 368 millió liter benzin és 611 millió liter gázolaj 8, illetve 13 százalékos éves emelkedés. A szervezet negyedéves forgalmi beszámolóinak elmúlt két évtizede során ennél nagyobb első három havi adatot csak a 2022-es árstop hozott. Az ugrás oka alighanem most is az Orbán-kormány által március 10-étől bevezetett, a hazai autósoknak literenként 595 forintos benzin- és 615 forintos dízelárat biztosító „védett” üzemanyag-árrendszer.

Ezt támasztja alá a NAV országos havi adatsora is, amely szerint,

Az azóta közzétett áprilisi adat benzin esetében 2 százalékra szelídült, gázolajnál pedig ugyanekkora visszaesést mértek.

Bár a MÁSZ havi adatokat nem közöl, Grád Ottó, a szervezet főtitkára lapunknak megerősítette: kútjaikon márciusban dízel esetében 20 százalék fölötti éves ugrást mértek és a 95-ös iránti igényemelkedés is 10 százalék fölé kúszott. A szakember a jelenség mögött főképp a – például mezőgazdasági - gázolaj-fogyasztók „spekulatív”, tartalékolási célú bevásárlásait sejti. A nagy láncok és a magánkutak forgalomváltozása közötti látványos különbség okát pedig abban látja, hogy az árak egységesítésével, 2021-22-höz hasonlóan, újfent megszűnt a kis egységek árelőnye. Így az autósok könnyebben kanyarodnak be a sokszor kényelmesebben megközelíthető márkásabb töltőállomásokhoz. Az áprilisi visszaesések a főtitkár számára a piaci kilengések végét jelzik. A nagy töltőállomások forgalomugrása és a kisebbek csökkenése az egyenárasítás hatása – értett egyet főtitkár-kollégájával megkeresésünkre Gépész László, a kis hazai töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. A visszaesést a kis kutak vásárlási korlátozásai is okozhatták. Márciusban például azért kényszerültek ilyen lépésekre, mert még nem ért el hozzájuk a hatósági áron is 35 forintos árréssel értékesíthető, felszabadított stratégiai készlet. (Az elnök szerint az ár nem „védett”, hanem hatósági.) Mivel pedig így az üzemanyagot csak az 595, illetve 615 forintos hatósági áron vásárolhatták, saját bevétel híján nem tudták biztosítani a megszokott szolgáltatási minőséget. A kis kutak gázolajforgalma a visszaeső benzinhez képest azért emelkedett némileg, mert a jellemzően dízelt tankoló gazdák nehezebben szoknak át máshová. A teljes hazai piac márciusi növekedési üteme azért nem éri el a 2022-es 30-40 százalékokat, mert most a külföldieket kezdetektől kizárták a lehetőségből – tette hozzá.

Gépész László határozott meggyőződése, hogy a hatósági üzemanyagárrendszer a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kezelte tartalékok ellátásbiztonsági szempontból megkérdőjelezhető kitárolásával-újratöltésével júliustól nem tartható tovább. A különleges jogállású MSZKSZ-nél a folyamat már most akár százmilliárdot is meghaladó veszteséget okozhatott, ami végső soron az adófizetők terhe. Szintén kérdés, mit tesz a Magyar-kormány az Orbán-kabinet által januárról július 1-re tolt, literenként 8-9 forintos jövedékiadó-emeléssel. (Az előző kormány a védett árrendszer bevezetésekor a jövedéki adót literenként 19-20 forinttal az EU által úgymond még engedélyezett szintre csökkentette.)

A napokban megindultak a Tisza-kabinet és az FBSZ közötti, az érdekképviselet által szorgalmazott egyeztetések – tájékoztatott Gépész László. Ennek keretében a hatósági árrendszer mellett a kisvállalkozások által üzemeltetett egységek fennmaradása érdekében literenként – leegyszerűsítve – mintegy 55 forintos árrés-támogatást igényelnek. Ha ezt júliusig nem kapják meg és folytatódik a védettár-rendszer, az elnök ismét nem tudja biztosítani, hogy a településeken közlekedők ne szembesüljenek mennyiségi korlátozásokkal vagy akár bezárásokkal. Az FBSZ az ellátási egyensúly helyrebillentése – így a hagyományosan a piac 30 százalékának ellátását végző - üzemanyag-importőrök visszacsábítása – végett változatlanul a piaci árak visszaállítását szorgalmazza. Nem az árat, hanem, szociálpolitikai megfontolások alapján, a fogyasztókat kellene védeni – fogalmazott. Az ártámogatás másik oldala mindig az általános életszínvonal-csökkenés – vélekedett Gépész László.

Kaotikus a külföldiek üzemanyagellátása

„Teljes káosznak”, hovatovább átverésnek nevezte a külföldiek üzemanyagellátási helyzetét lapunknak Gépész László. Míg ugyanis a turisták a totemoszlopokon még azt látják, hogy benzint 595, gázolajat pedig 615 forintért vehetnek, amikor befordulnak a kútra, egy-egy cetlin már azt olvashatják, hogy rájuk piaci – most 650 forint körüli - tarifa vonatkozik. Bár a feliratok arról is biztosítanak, hogy ezen az áron külföldiként jogosultak vásárolni, egy-egy kisebb egységnél mégis azt a tájékoztatást kaphatják, hogy márpedig ott tárolási-elszámolási okokból piaci árú üzemanyag nem kapható. Negyedrészt, ha a külföldi a tiltásokat netán figyelmen kívül hagyva, gyanútlanul mégis megtankol, kérdés, a kútkezelő „szivattyúzza-e ki” a tankjából a „tévesen” odakerülő üzemanyagot, avagy egy jogszabályi lehetőséget kihasználva „ellátásbiztonsági” okokból fogadja-e azt el mégis. Az is kérdés, miként számolják el ezt a tételt az üzemanyagot szállító Mollal, illetve mit szól mindehhez a NAV. Felvetésünkre Grád Ottó szintén igazolta, hogy a külföldiek piaci árú ellátása a kis magánkutakon akadozhat. Lapunknak ugyanakkor a főtitkár és az elnök is kifejezte a külföldiek ellátását könnyítő, mielőbbi szabálymódosítások iránti reményét.

Akár már júniusban megszűnhet a védett üzemanyagár

Grád Ottó sürgető kérdésnek tartja, hogy július 1-től miként változik a jelenleg június 30-ig tartó védettár-szabályozás. Bár a Hormuzi-szoros válsága ellentmondásos hírekkel szolgál, a jelenleg ismert körülmények számára akár az olajár erőteljes esését sem zárják ki. A védett tarifák mögötti képletek ismeretében a MÁSZ-főtitkár szerint a külföldi közlekedők által igénybe vehető, nem védett, vagyis a piaci hatásokat tükröző benzinárak körülbelül 80 dolláros Brent mellett közelítenék meg hibahatáron belül az 595 forintos, védett szintet. A szakember ennek kapcsán azt sem zárta ki, hogy a Brent akár már júniusban megközelítheti a 80 dollárt. Ebben az esetben a Magyar-kabinet már a szabályozás június 30-i lejárta előtt megvizsgálhatná a piaci benzinár zökkenőmentes visszaállításának lehetőségét. A gázolajhelyzet összetettebb, mivel Európa és azon belül Magyarország is főképp ebből az üzemanyagfajtából szorul behozatalra. Ráadásul az ellátás biztonságának fenntartása érdekében a földrész üzemanyag-vésztartalékaiból is elsősorban a dízel fogy. A visszapótlás pedig a közeljövőben tetemes többletigényt támaszthat. A gázolaj esetében tehát a térségi hatások többlet-áremelő tényezők, ami a benzinhez képest nehezíti a 615 forintos védett ár piaci alapú elérését. Gépész László a piaci árak csökkenését illetően borúlátóbb: szerinte a világpolitikai pakliba akár egy újabb olajárugrás is beleférhet. A kitárolt készletek visszatöltése szintén emeli az árakat. Az, ha a Mol százhalombattai finomítója a tavalyi tűzeset miatti, 60 százalékos feldolgozási képességről a cég ígéretei alapján szeptember-októberre teljes üzemre áll vissza, szintén nem az árakat csökkentené, sokkal inkább az ellátás biztonságát fokozná. A nyersolajellátás két forrásból – az ukrajnai Barátság és a horvát Adria felől – változatlanul biztosított – rögzítette Gépész László. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára szerdai lapzártánkkor 101 dolláron állt. Bár ez a március végi-április eleji 110, illetve a május eleji 120 dollárt közelítő szinteknél alacsonyabb, a 2022 vége és az Irán elleni, február végi amerikai-izraeli támadás között jellemző 60-80 dolláros sávot jócskán meghaladja. Az interjúink óta eltelt napok mindazonáltal az olajár tekintetében egyelőre az FBSZ-elnök aggodalmait igazolják.