Norman Galt washingtoni ékszerész özvegye fiatal volt, csinos és gazdag. Férje hirtelen halt meg 1908 elején, követve egyetlen kisfiukat. A tragédiákból Európában lábadozott az asszony, majd hazatért az amerikai fővárosba, ahol már jó ideje a high society kedvelt tagja volt. Politikával nem foglalkozott, bevallása szerint azt sem tudta, hogy hívják az 1912-es elnökválasztás jelöltjeit. Aligha számított a valószerűtlen sorsfordulatra: hogy nemsokára ő maga fogja irányítani az Egyesült Államokat.
Edith Bolling Wilson (1872–1961) patinás család lánya volt. Ősei között tisztelte az úttörő virginiai angol telepeseket és Pokahontaszt, a legendás XVII. századi indián hercegnőt is; távolabbi rokona az első first lady, Martha Washington. Egykor hatalmas ültetvényeiket csődbe vitte a rabszolgák felszabadítása, apja jogászként tartotta el 11 gyermekét. Edith rosszul viselte a leányiskola fegyelmét, odahaza taníttatták. Viszont jól ment férjhez, házassága nyitott neki utat az előkelő társaságba.
Bejáratos volt a Fehér Házba is. Egy fogadáson mutatták be annak a férfinak, akit nemrég még megnevezni sem tudott volna: az elnöknek. Woodrow Wilson (1856–1924) szintén özvegy volt, éppen csak eltemette a feleségét. Ám Edith első látásra elbűvölte, beleszeretett, és pár nap múlva megkérte a kezét. Hiába tiltakoztak a tanácsadói, hogy népszerűségének megárt, ha elvesz egy jóval fiatalabb nőt. Alighogy letelt a gyászév, 1915 végén megtartották az esküvőt. Egy év múlva már együtt ünnepeltek választási győzelmet.
Az új first lady fő bizalmas lett, államtitkok tudója. Lelkiismeretesen tette a dolgát. A hadba lépéskor beállt önkénteskedni a Vöröskereszthez, a katonák jobb élelmezésére gyűjtött. A világháború utáni Párizsban celebként fogadták mint az első Európába látogató „első hölgyet”. Férjét kísérte el a békekonferenciára, ahol Wilsonnak sikerült ugyan keresztülvinnie a Népszövetség megalapítását, de az igazságosabb világrendet célzó 14 pontjának zömét a mohó gyarmatbirodalmak elszabotálták.
A csalódott elnököt 1919 őszén szélütés érte. Ekkor ragadta magához az irányítást a Fehér Ház úrnője. Hidegen hagyta a hatalom, ám hitvesi gondoskodása nem tűrt ellentmondást. Csak az orvosokat engedte a beteghez, a kormány és a kongresszus elől eltitkolta, milyen súlyos az állapota.
Ő döntötte el, mely ügyek kerülhetnek elé, mit ír alá. Neki jelentettek a miniszterek.
Howard Markel amerikai orvostörténész szerint „lényegében ő volt a végrehajtó hatalom feje, amíg férjének második hivatali ideje 1921 márciusában lejárt”.
A Nobel-békedíjas államférfi elhunyta után Edith Wilson a nemzet özvegye lett. Változó időkben a folytonosság: díszvendég a Japán elleni hadüzenet capitoliumi megszavazásakor, Roosevelt temetésén, Kennedy beiktatásán. Amerika nagyasszonya közelről láthatta az Egyesült Államok legsikeresebb korszakát, vitathatatlan világhatalommá válását. Vietnámot már nem érte meg. Ez a 250 év nagy idő, ám ami a nevezetes Ovális Irodát illeti, az bizony azóta is férfiak játszótere maradt.