A washingtoni igazságügyi minisztérium a legfelsőbb bírósághoz fordult Donald Trump választási rendeletének ügyében. A kormányzat azt kéri, hogy a testület függessze fel azt az alsóbb fokú bírósági döntést, amely megakadályozta a március 31-én kiadott utasítás végrehajtását 23 államban és Washington fővárosi kerületben. A testület a felperes államoktól augusztus 3-ig kért írásos választ.
Az ügy előzménye, hogy Indira Talwani bostoni szövetségi bíró felfüggesztette a rendelet több elemét, miután demokrata vezetésű államok és Washington, D. C. pert indítottak a kormány ellen.
A kereset szerint az elnöki rendelet a tagállamok és a Kongresszus hatáskörébe tartozó választási szabályozásba avatkozna be. A bostoni székhelyű első szövetségi fellebbviteli bíróság korábban nem engedélyezte a felfüggesztés azonnali feloldását.
A Fehér Ház rendelete az állampolgárság ellenőrzésének szigorításával és a postai úton leadott szavazatok kezelésének új szabályaival indokolja a beavatkozást. A szöveg szerint a Belbiztonsági Minisztériumnak a társadalombiztosítási hivatallal együttműködve államonkénti állampolgársági listákat kellene készítenie a 18. éven felüliekről.
A rendelet a postaszolgálatot is bevonná a végrehajtásba. A USPS-nek szabályalkotást kellene indítania arról, hogy a levélszavazási és távolléti szavazólapok hivatalos választási levélként, egyedi vonalkóddal ellátott borítékban kerüljenek forgalomba.
A szöveg azt is előírja, hogy a postai szavazólapokat csak olyan választóknak továbbítsák, akik szerepelnek az adott állam levélben vagy előre, írásban regisztrált szavazóinak
a listáján.
Nincsenek a gyanút alátámasztó bizonyítékok
Az Egyesült Államokban nincs egységes országos népesség- vagy lakcímnyilvántartás; a választói névjegyzékeket az államok és a helyi választási szervek kezelik. A kormányzati érvelés szerint az új előírások az állampolgárság ellenőrzését és a levélszavazatok nyomon követését szolgálnák. A felperes államok szerint viszont a rövid határidők, az új nyilvántartások és a postai szabályok többletmunkát, jogi kockázatot és költséget okoznának a választási felkészülésben.
A Fehér Ház azt állítja, hogy a szigorítások célja a nem állampolgárok szavazásának megakadályozása. A Reuters összefoglalója szerint Donald Trump régóta a levélszavazás csalási kockázataira hivatkozik, miközben a bírósági és választási vizsgálatok nem támasztották alá a rendszerszintű visszaélésekről szóló állításokat. A polgárjogi szervezetek a részvétel nehezítésétől tartanak, különösen azoknál, akiknek nincs könnyen elérhető vagy beszerezhető állampolgársági igazolásuk, útlevelük.
A vita időzítésének a novemberi félidős választás miatt van kiemelt jelentősége. Ekkor a képviselőház mind a 435 tagját újraválasztják, a Szenátusban pedig a mandátumok nagyjából egyharmadáról döntenek.
A választási eljárás körüli per tehát nemcsak joghatásköri kérdés, hanem gyakorlati felkészülési ügy is az államok, a választási hivatalok, a pártok és a választók számára.
A legfelsőbb bíróság sürgősségi eljárásban dönthet arról, hogy a Trump-adminisztráció a per lezárása előtt végrehajthatja-e a rendelet vitatott részeit. A mostani döntés nem feltétlenül zárná le az alkotmányos vitát, de meghatározhatja, milyen szabályokkal készülhetnek az államok a novemberi szavazásra.
