Ha legalább három egymást követő napon az ország területén 27 °C-os középhőmérséklet várható, akkor rendelhető el országos hőségriasztás. A jelen pillanatban már 29 °C-os az országos középhőmérséklet, és tudjuk, hogy most a maximum hőmérséklet 38 fölé is kúszhat, helyenként elérve vagy meghaladva a 40-et – tájékoztatta lapunkat Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) környezetegészségügyi szaktanácsadója. Ugyan az elmúlt években már hozzászokhatott szervezetünk az egyre forróbb nyarakhoz, ezzel együtt a hőség okozta tünetekre figyeljünk és igyekezzünk megelőzni az esetlegesen jelentkező bajt, betegséget.
Az országos tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján harmadfokú hőségriasztást rendel el az ország egész területére július 30. (csütörtök) 0:00 órától augusztus 4. (kedd) 24:00 óráig.
A legfőbb tanács, hogy hűtsük testünket és a környezetünket is!
– mondja a szakember.
Sötétítsük be a lakást, s csak éjszaka szellőztessünk. A nagyvárosokban a hőszigethatás miatt hajnali 2-4-ig sem hűl le eléggé a levegő, ilyenkor nincs más hátra, mint a légkondicionáló vagy a ventilátor bekapcsolása. Utóbbit nem érdemes egész nap járatni, mert csak a belső levegőt keringeti, viszont javítja a hőségérzetünket, ha nedves levegőt keringetünk, aminek hatása kiteregetett ruhával is elérhető.
Hány fokra állítsuk be a légkondicionálót? A külső és a belső hőmérséklet közti különbség ne legyen több 8-10 °C-nál. Igaz ugyan, hogy 28 fok nem igazán hűsít a 38 fokhoz képest, de a szakértő szerint 25 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleti beállítás esetén jelentkezhetnek ízületi fájdalmak, fejfájás. Másrészt baktériumok, gombák és vírusok telepedhetnek meg a nem rendszeresen tisztított légkondiban, amelyek megfertőzhetnek. Egyelőre nem tapasztaltak ilyen jellegű nagyszámú megbetegedést – mondja el az NNGYK tanácsadója közbevetett kérdésünkre. Ellenben megszaporodtak a gyomor- és bélpanaszok miatti mentőhívások, amire magyarázatul szolgál a gasztrofesztiválok szezonja. Ha nem hűtik le este a másnap főzésre kerülő nyersanyagokat kellőképpen, vagy nem biztosítják napközben a megfelelő ételhűtést, akkor fordulnak elő – elsősorban – tejalapanyagú ételek esetén – fertőzések, szalmonella és ehhez hasonlók.
Ha valakinek nincs otthon légkondija vagy nem tudja megoldani teste hűtését, legalább 2-3 órára keressen menedéket hűtött helyen, amelyek listáját a katasztrófavédelem közzétette a honlapján.
Szívünk gyorsabban keringeti a vért hőségben, ami megterheli a szívet; a végtagokban a perifériás keringés szaporodik meg.
A végtagok, az arc, a fül adják le a hőt, s ilyenkor a belső szerveink relatíve kevesebb vért kapnak, kisebb az oxigénellátásuk. Ekkor könnyen és gyorsan leesik a vérnyomás, s annak nyomán esetleg ájulás következik be, ha rosszabbodik a szervezet vérellátása. A gyors segítség ilyenkor életet menthet: húzzuk árnyékba az összeesett személyt, hideg, nedves kendővel törölgessük, ha magánál van, vizet itassunk vele.
S ha már vízivás: 16–18 foknál hidegebb vizet ne igyunk a kánikulában, a hűtőből kivett víz sokaknak okoz ilyen időszakban torokfájást. A szokásosnál két-két és fél literrel igyunk többet, hisz az izzadás miatt sok folyadékot veszít a szervezetünk, és pótolni kell a nátriumot, a káliumot és egyéb ásványi anyagokat. Hazánk csapvizeinek 95 százaléka megbízható, és a csapvízzel alapjában véve pótolhatók ezek az ásványi anyagok.
Az idősek nem érzik a kiszáradás veszélyét, ezért óránként itassunk meg velük egy-egy pohár vizet és ellenőrizzük állapotukat. Hasonló a helyzet a csecsemőknél, a kisgyerekeknél is, szervezetük gyorsabban veszíti a folyadékot. Az újszülöttet ilyen időszakban gyakrabban érdemes szoptatni vagy két szoptatás között vízzel, gyümölcsteával itatni. A sóveszteség miatt nem kevésbé fontos a sópótlás, akárcsak a káliumé - a magas vérnyomású embereknél is. Ellenőrizzük az ásványvíz sótartalmát a palackokon: 1 l-nek legyen legalább 50 mg sótartalma. Ha pedig otthon limonádét készítünk, 1 literhez késhegynyi sót szórjunk. A cukros üdítők fogyasztása ilyenkor nem ajánlott, mert a cukornak vízelvonó hatása van, fokozza a szervezet kiszáradásának folyamatát. A koffeinnek és az alkoholnak is vízhajtó hatása van, ne igyunk sok kávét, fekete teát, s a töményszeszt nappal végképp mellőzzük!
Páldy elmondja, hogy kiszáradás miatt szokták a leggyakrabban kihívni a mentőket, amelynek figyelmeztető jelei a fejfájás, kábultság, koncentrációs zavar, amikor a beteg térben-időben elveszti tájékozódó képességét, nem lehet vele kommunikálni. Mindezek a tünetek eszméletvesztéshez is vezethetnek. A hőguta jelei is ehhez hasonlóak.
A hőguta nagyon súlyos, életveszélyes állapot. Az idén emiatt már két postás vesztette életét.
Akkor lép fel, amikor a testhőmérséklet tartósan 41 fok fölé emelkedik. Tehát nem lázasak vagyunk, hanem huzamosabb időn át a kinti hőmérsékletet átveszi a testünk. Agykárosodással járhat, izomgörcs lép fel, ami a gyerekeknél előforduló lázgörcshöz hasonlítható. A fellépő tudatzavart ájulás követheti. Kerékpárversenyeken a leggyakoribb, a Tour de France-ról minden évben jelentenek hőgutás eseteket. Két postás hőguta miatt életét vesztette az idén, de a mezőgazdasági dolgozók is, akik 8-10 órát hőségben dolgoznak: nem tudják hűteni a testüket, ki vannak téve ennek a veszélynek, amit az esetleges túlsúly tovább súlyosbít.
Nem lehet elégszer figyelmeztetni arra sem, hogy senkit ne hagyjunk – se gyereket, se kisállatot – az autóban, mert negyedóra alatt 60–80 fokra felmelegedhet a belső levegő, ami rövid időn belül halált okozhat.
Rekkenő hőségben – különösen az idősek – ne végezzenek megerőltető fizikai munkát, mert a fokozott szívműködés miatt problémák léphetnek fel. Ilyenkor munka nélkül is fáradtságot, kimerültséget érzünk a felgyorsult szívműködés miatt.
Az éjszakai melegkupola miatt sokan nem tudják kipihenni magukat, s reggel kimerülten kezdik a napot, ami magyarázatot ad az ilyenkor 20-30 százalékkal megemelkedő balesetekre
Az idei első hőhullám idején is megnőtt a sürgősségi mentőhívások száma az egyre gyakoribb balesetek miatt, mert ha a szervezet éjszaka – épp a 30 fok miatt – nem tud pihenni, nem tud feltöltődni, akkor másnap jelentkeznek ennek következményei. Otthon, játszótéren is gyakoribbak ilyenkor a balesetek, hisz a dekoncentráltság miatt nő az esések, ficamok vagy éppen a háztartási balesetek száma. A bélfertőzések miatti hasmenések is gyakran vezetnek a mentők kihívásához, Páldy elmondja, hogy ebben a periódusban ezen hívások aránya 20-30 százalékkal megnő.
A strandolásnál változatlan az aranyszabály: 11 és 15 óra között ne menjünk se tűző napra, se nyílt vízre. Ugyan a korábbi hűvösebb éjszakák miatt hidegebb a természetes vizek hőmérséklete nagyjából 6 °C-kal, de a víz fényvisszaverődése, az UV-sugárzás okán csúnyán leéghetünk. Bizonyított, hogy minél többször leég valaki a csecsemőkortól a 18 éves korig terjedő időszakban, annál nagyobb az esélye élete valamelyik szakaszában bőrdaganat kialakulására. Ha naptej, legyen 50-es védőfaktorú. Elengedhetetlen a széles karimájú kalap és a napszemüveg, viseljünk fehér vagy világos, szellős ruházatot.
A táborozóknál különösen fontos ezeknek a tanácsoknak a megfogadása, hisz a gyerekeknél fokozottan jelentkezhetnek a tünetek.
Vízosztás
A MÁV közleménye szerint a harmadfokú hőségriasztás ideje alatt, naponta 10 és 17 óra között osztanak palackozott vizet a budapesti főpályaudvarokon a peronoknál és a nagyobb vidéki vasútállomásokon az utascentrumnál vagy az ügyfélszolgálatokon, pénztáraknál. Vizet osztunk Budapesten a Déli, Keleti és Nyugati pályaudvarokon továbbá a Boráros téri HÉV-állomáson. Vidéken pedig Békéscsabán, Debrecenben, Fonyódon, Győrben és Kecskeméten, a Miskolc-Tiszai pályaudvaron, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Szegeden, Székesfehérváron és Szolnokon.
Buszállomások
Ugyancsak térítésmentesen osztanak ásványvizet Budapest-Kelenföld, Budapest-Népliget autóbusz-állomosokon és a megyeszékhelyeken a nagyobb forgalmat lebonyolító autóbusz-állomásokon, azaz Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg központi buszállomásokon, 10 és 17 óra között.
Vízvételi lehetőségek
A MÁV-csoport arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagyobb állomásokon ivókutak állnak mindenki rendelkezésre, amelyekből bárki feltöltheti a kulacsát vagy palackját. Saját kulacs használatával a környezetet is kímélhetik utasaink. A vízminőségét– a hőhullámokra való tekintettel – a rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzés mellett idén nyáron külön is bevizsgáltatták. Országszerte több mint 320 ivóvíz minőségű, működőképes kút érhető el állomásaikon, illetve az utasmosdókban is van lehetőség vízvételre. A nem ivókutakat „Nem ivóvíz” feliratú táblákkal külön jelezzük, ezek meglétét rendszeresen ellenőrzik.
Párakapuk
Párakapuk működnek Budapesten a Déli- és Nyugati pályaudvaron. Vidéken Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszentgyörgy, Békéscsaba, Debrecen, Dombóvár, Eger, Fonyód, Füzesabony, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Miskolc-Tiszai, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Szekszárd, Szerencs és Záhony vasútállomásokon. Továbbá Budapesten Népliget és Kelenföld autóbusz-állomásokon, vidéken Békéscsaba, Bonyhád, Debrecen, Dombóvár, Eger, Győr, Miskolc, Paks, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd és Tamási buszállomásokon üzemeltetnek párakaput.
