Aki az elmúlt években Görögországban erdőtűz, Romániában heves vihar vagy Németországban riadópróba idején tartózkodott, megtapasztalhatta, mennyire megváltozott a lakossági riasztás Európa jelentős részén. A telefon jellegzetes hangot ad, a kijelzőn pedig megjelenik a hatósági üzenet arról, mi történt, mely terület érintett és mit kell tenni. Sok országban ehhez sem alkalmazást letölteni, sem telefonszámot megadni, sem külön szolgáltatásra feliratkozni nem kell.
A technológia neve cell broadcast. A hagyományos SMS-től abban különbözik, hogy a hatóság nem egyenként küld üzenetet telefonszámokra: a kijelölt mobilcellák egyszerre sugározzák ugyanazt a figyelmeztetést minden kompatibilis készüléknek. A rendszernek nem kell tudnia, kié a telefon, és tömeges forgalom idején is kevésbé terheli a hálózatot. A veszélyterület ráadásul viszonylag pontosan kijelölhető.
Az Európai Unió elektronikus hírközlési kódexe 2022 júniusától írja elő, hogy a tagállamok a nagy veszélyhelyzetek és katasztrófák figyelmeztetéseit mobilkommunikációs eszközökkel is juttassák el az érintettekhez. A szabály nem kötelez mindenkit ugyanarra a technológiára: más megoldás is használható,
ha elérési képessége egyenértékű, és az adott területen ideiglenesen tartózkodókat, például turistákat is képes elérni.
Sok ország már a mobilhálózatot használja
Hollandiában az NL-Alert az egyik legrégebbi európai rendszer. Veszélyes tűz, szélsőséges időjárás vagy más fenyegetés esetén közvetlenül a környéken lévő mobilokra érkezik a figyelmeztetés. Németország a 2021-es árvizek után gyorsította fel a fejlesztést; a cell broadcast 2023 óta éles rendszer, de mellette megmaradtak a szirénák, a NINA alkalmazás, a rádió és a televízió. Minden szeptemberben országos próbanapon tesztelik együtt a csatornákat.
Ausztria AT-Alert rendszere a hagyományos polgári védelmi szirénák mellett működik, és a veszélyzónában tartózkodó roamingoló külföldieket is elérheti. Franciaország FR-Alert rendszere a 4G- és 5G-hálózatokon cell broadcastot, a régebbi készülékekhez helyalapú SMS-t használ. Spanyolországban az ES-Alert, Olaszországban az IT-Alert épül ugyanerre az elvre.
A kiszáradó Duna már az európai atomerőművek biztonságos működését is veszélyeztetiGörögországban a 112-es szolgáltatásnak külön kimenő riasztási ága van. Erdőtűz, árvíz, földrengés vagy más közvetlen veszély esetén rövid utasítás jelenik meg a telefonokon. Romániában a RO-ALERT 2018 óta működik cell broadcasttal, és viharok, villámárvizek, jégeső vagy veszélyes tüzek idején rendszeresen használják.
A Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) uniós nyilvántartása Ausztriát, Spanyolországot, Romániát, Görögországot, Horvátországot, Luxemburgot és több más európai államot cell broadcastot használó országként tartja számon. Belgium és Lengyelország inkább helyalapú SMS-re épít.
A közös elv az, hogy egyetlen csatornára nem szabad hagyatkozni: a mobilos figyelmeztetést sziréna, alkalmazás, rádió, televízió és internetes tájékoztatás egészíti ki.
Magyarországon több részmegoldás működik
Magyarország helyzete összetettebb annál, mint hogy ne létezne mobilos lakossági figyelmeztetés. A katasztrófavédelem VÉSZ alkalmazása országosan és ingyenesen használható, a felhasználó lakóhelyre, úti célra, útvonalra, vármegyére vagy az egész országra kérhet értesítést. Ez azonban csak annak működik, aki az alkalmazást előre telepítette. És gyakran annak sem. Az androidos felhasználók gyakran az applikáció működésképtelenségéről számolnak be.
A MoLaRi szirénahálózat sem országos általános riasztórendszer. A Monitoring és Lakossági Riasztó rendszer veszélyes vegyi ipari üzemek környezetében figyeli a meteorológiai és vegyi adatokat, szükség esetén pedig hangjelzéssel és élőszavas tájékoztatással figyelmezteti a környéket. Komoly iparbiztonsági infrastruktúra, de földrajzilag és feladat szerint meghatározott térségekhez kötődik.
Magyarországon tehát nincs országosan kiépített, közismert cell broadcast réteg, amely minden nagy veszélytípusnál alkalmazás nélkül, a felhasználó előzetes döntésétől függetlenül, másodpercek alatt megszólaltatná a veszélyzónában lévő kompatibilis telefonokat. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarország megsértené az uniós előírásokat, mert azok egyenértékű alternatív megoldásokat is elfogadnak. A környező országok rendszerei azonban egyre látványosabbá teszik a különbséget.
A fejlesztés értelme akkor mutatkozik meg igazán, amikor percek számítanak. Erdőtűznél, villámárvíznél, gátszakadásnál, mérgező füstfelhőnél vagy ipari balesetnél nem lehet arra építeni, hogy mindenki rádiót hallgat vagy telepítette a megfelelő alkalmazást. A telefon viszont szinte mindenkinél ott van, ezért az azonnali mobilos jelzést más tájékoztatási csatornákkal kell kiegészíteni.
