Theo szülei csodababának hívják a csodával határos módon egészségesen született fiúcskát, akin 26 hetes korában hazájától távol hajtottak végre műtétet, miután még a méhen belül diagnosztizáltak nála gasztroszkízist. Ennél a veleszületett rendellenességnél – amit hasfalhasadékként vagy hasfalhiányként is ismernek – a köldök nem fejlődik megfelelően, ezért a belek a hasfalon kívülre kerülnek és ott növekednek.
A terhesség 20. hetéig ennek semmi jelét nem érezte és nem látta a 29 éves anyuka, Maisie Savage. Férjével, a 36 éves Josh Frenchcsel – mindketten pedagógusok – az előre megbeszélt ultrahangra készültek annak reményében, hogy kiderül, kisfiuk vagy kislányuk lesz-e, amikor derült égből villámcsapásként érte őket a hír.
„A 20. heti ultrahangra egyszerűen csak izgatottan készültünk, hogy végre láthatjuk a kisbabánkat – mesélte Josh a BBC-nek. – Akkor még azt sem tudtuk, hogy kisfiú. Elmondása szerint óriási sokk és rendkívül ijesztő élmény volt megtudni, hogy Theónak gasztroszkízise van.
Az orvostudomány mai állása szerint 12 hetes magzati korban ultrahanggal már kimutatható, de a 18. hétig tudják nagy valószínűséggel diagnosztizálni a gasztroszkízist (hasfalhiány).
A terhesség 24. hetében a londoni Great Ormond Street Gyermekkórház (GOSH) szakorvosai már arra készítették fel a házaspárt, hogy milyen lesz Theo életének első fél éve. Miután azonban kiderült, hogy a kisfiúnál a betegség súlyosabb, úgynevezett komplex gasztroszkízis formája áll fenn, az orvosok maguk is azonnali beavatkozásban kezdtek el gondolkodni, és így került a házaspár kapcsolatba a houstoni Texas Children's Hospitallal.
Michael Belfort doktor vezetésével magzati és gyermeksebészekből álló csapat vállalkozott a feladatra és a rendkívülinek számító, méhen belüli műtétre készítették fel az édesanyát. Belfort korábban már hajtott végre méhen belüli operációt egy nyitott gerinccel (spina bifida) diagnosztizált babánál, pontosabban az édesanyjánál, akinek állapotán is múlik a műtét sikere. Belfort úttörőnek számított eddig is az ilyen műtétek végrehajtásában.
A belgiumi Leuven Egyetemi Kórházban kezdték el a beavatkozást. Mindenekelőtt a méhen keresztül Botox-injekciót adtak Theo hasfalába, hogy ellazítsa az izmokat, megkönnyítve a későbbi műtétet. A család ezután Texasba repült, ahol tavaly novemberben, a terhesség 26. hetében elvégezték az operációt.
A beavatkozás során Maisie méhét részlegesen kiemelték, hogy megfelelő helyzetbe hozzák a méhet és a magzatot. A magzatvizet leengedték, helyére szén-dioxidot (CO₂) juttattak, hogy megfelelő „munkateret” alakítsanak ki. Ezután laparoszkóppal óvatosan visszahelyezték Theo szerveit a hasüregébe, majd összevarrták a hasfalat.
Josh felidézte, gyötrelmes volt a várakozás. Az a bizonyos nap egy teljes hétnek tűnt neki.
Maisie hasán egy császármetszésnél szokásosnál kétszer nagyobb heg maradt. Ám mindez semmit nem változtatott a kihordás menetrendjén, legfeljebb óvatosabbnak kellett lennie a fennmaradó 14 hétben. Igaz, Maisie panaszkodott, hogy Theo gyakran rúgta belülről a műtéti heget, ami nem kis fájdalmat okozott. S ugyan nehéznek nevezte a felépülést, de hozzátette: minden perce megérte. S végül a kisfiú természetes úton született meg Texasban.
Miután a műtét nagyon jól sikerült, az Egyesült Királyságban arra készül Paolo de Coppi professzor, a Great Ormond Street Gyermekkórház gyermeksebészeti professzora, valamint a University College London őssejt- és regeneratív orvoslási központjának vezetője, hogy hazájában is vállalkozik a jövőben erre a műtétre, természetesen a texasi orvos team támogatásával.
„A méh belseje mostantól egy teljesen új sebészeti tér az innováció számára. A nyitott gerinc és a gasztroszkízis csak a kezdet. Úgy gondolom, mondja Paolo de Coppi, hogy a jövőben bizonyos szívműtéteket és egyes tüdőműtéteket is el lehet majd végezni még a magzat megszületése előtt.
Több ezer magzaton hajtottak végre ehhez hasonló műtétet, ám Theo esete unikális, mert a gasztroszkízist általában születés után kezelik. Az újszülöttnek legalább fél évet az intenzív osztályon kell töltenie, miközben több műtéten esik át. S ezt követően akár két évig is infúziós táplálásra szorulhat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy számos esetben még bélátültetésre is szükség van. Az orvosi gyakorlatból tudható, hogy még a legmagasabb szintű orvosi ellátás mellett is tízből egy ilyen baba meghalhat – írja a BBC.
Theo ma már öt hónapos, egészséges, szép babaként boldog családban él, Londonban.
Az amerikai és a brit egészségügyi valamint az uniós statisztikák alapján világszerte 2000–3000 gyerekből egy születik gasztrokszízissel. Európában a konkrét szám 10 ezer újszülöttből 1,49 az átlag. Hazánkban a becslések szerint évente 3–13 eset fordulhat elő, de inkább valószínűsítik a kisebb számot.
Hazánkban először 2024-ben végeztek méhen belüli műtétet a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Az eljárásnak köszönhetően sikerült elkerülni, hogy az érintett baba extrém koraszülöttként jöjjön világra. Az első sikeres beavatkozást azóta további nyolc követte még abban az évben. Megalakult a Magzati Medicina Munkacsoport a klinika Baross utcai részlegén.
Az első esetnél az anyuka szervezete ellenanyagot termelt a baba vércsoportjával szemben, a 28. hétre olyan súlyos vérszegénység alakult ki az 1200 grammos magzatnál, hogy csak vérátömlesztéssel lehetett elkerülni az azonnali császármetszést. Vér a köldökzsinóron keresztül is adható, s Pécsett már többször voltak ilyen beavatkozások addig is. Ebben az esetben ugyanakkor ez az eljárás a méhlepény elhelyezkedése miatt nem volt járható út. Egy megoldás jöhetett szóba, ha közvetlenül a magzat hasi vénájába adjuk a vért – magyarázta dr. Benkő Zsófia, a klinika adjunktusa – adta hírül a Semmelweis Egyetem sajtóosztálya. A méhen belüli műtéten átesett kislány a terhesség 32. hetében született 1900 grammal, és azóta is szépen fejlődik.
