Tízből heten legalább hetente küldenek mémeket ismerőseiknek, leggyakrabban azért, hogy megnevettessék a másikat, de sokan egy adott helyzetre reagálnak velük vagy éppen egy közös belső viccet elevenítenek fel. Ugyanakkor a legtöbben tudatosan válogatják meg, kinek küldenek ilyen tartalmat. A válaszadók közel 60 százalékának van olyan ismerőse, akinek azért nem továbbítana mémet, mert biztos benne, hogy nem értené. Több mint negyedük pedig kínosnak tartja, ha valaki elavult vagy már ezerszer látott internetes vicceket oszt meg.
A Yettel által készített friss, országos reprezentatív felmérés szerint a mémek mára túlnőttek az egyszerű online vicceken. A kutatás szerint a magyarok mintegy 80 százaléka rendszeresen lát ilyen virális tartalmakat az interneten. A válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy egy jól megválasztott mémmel, GIF-fel vagy emojival könnyebb az érzéseit kifejezni, mint írásban. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint
a mémek valójában kulturális gyorsírásként működnek, egyetlen kép vagy rövid videó képes olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy korábbi internetes poénokat felidézni, amelyeket másképp hosszasan kellene magyarázni.
Éppen ezért a mémek megértése ma már egyfajta digitális kompetenciának is tekinthető. Az értelmezésben mégis akadnak különbségek. A megkérdezettek kétharmada úgy véli, számos olyan tartalom létezik, amelyet csak egy adott közösség tagjai értenek igazán. Az úgynevezett „belsős poénok” ugyanakkor éppen ezt a közösségi élményt erősítik, aki érti az utalást, az egyben azt is jelzi, hogy ugyanahhoz a digitális közeghez tartozik.
Érdekes eredmény, hogy a legtöbben, ha nem értik a nekik küldött mém jelentését, utánajárnak vagy visszakérdeznek a küldőnél. Ugyanakkor tízből egy ember inkább úgy tesz, mintha értené az utalást. Különösen a 18–35 éves korosztályra jellemző, hogy ilyenkor vagy az interneten keresnek rá a háttér-információkra vagy egyszerűen eljátsszák, hogy képben vannak.
Vannak mémek, amelyek szinte minden magyar internetezőhöz eljutottak. A kutatásban szereplő klasszikusok közül a legtöbben a „Side Eyeing Chloe”, vagyis a hátsó ülésen gyanakvó tekintettel hátraforduló kislány képét ismerték fel, de hasonlóan népszerű a világszerte ismertté vált magyar „roller kontra nyúl” videó is. Ezek már túlmutatnak az eredeti kontextusukon, ugyanazzal a képpel egészen eltérő helyzeteket lehet kifigurázni.
A magyar internetnek ugyanakkor saját kultikus mémjei is vannak. Ilyenek például az egykori Szomszédok sorozat ismert szereplői vagy akár a nemzetközi karriert befutó „Hide the Pain Harold” (Arató András) „fájdalmas mosolya” köré épülő mémek. Természetesen a politika sem marad ki a mémgyártásból. Az elmúlt években Orbán Viktorról számtalan mém terjedt el. Az egyik legtöbbet újrahasznált fotó talán az a felvétel volt, amelyen a 444 nagyobb összegű készpénzzel a kezében örökítette meg az egykori miniszterelnököt. A kép azóta önálló életet kezdett élni, és a mai napig rendszeresen felbukkan, gyakran az eredeti kontextustól teljesen eltérő témájú tartalmakban.
Orbán Viktor maga is tudatosan használta már a mémkultúra eszközeit az online kommunikációjában.
Jó példa erre, amikor a rezsistopot a Terminátor-filmeket idéző, futurisztikus öltözékben, egy radiátorral a kezében jelentette be.
Magyar Péter esetében már a politikai felemelkedésének pillanatában elkezdődött a mémesítés. A róla készült képek és videórészletek egyszerre mozgatták meg az őt támogatók és ellenfelei fantáziáját is. A mindkét tábor körében egyik legnépszerűbbnek számító képsoron a jelenlegi miniszterelnököt messiásként ábrázolták.
A felmérés egy érdekes jelenségre is rámutatott: még a mémekre adott reakciókra is vonatkoznak illemszabályok. A megkérdezettek 40 százaléka szerint illik valamilyen módon reagálni egy kapott mémre, még akkor is, ha az nem különösebben tetszik.
A 18–35 évesek körében sokan már udvariatlanságnak veszik, ha nem kapnak reakciót, míg az időseket ez kevésbé érdekli, nem szoktak reagálni a mémekre.
A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbben a viccességet tartják egy jó mém legfontosabb ismérvének. Emellett számít az aktualitás, a kreativitás és az is, hogy mennyire lehet vele azonosulni. Bár sok internetes poén gyorsan elavul, vannak olyan mémek, amelyek évek múltán is működnek. A kutatók szerint éppen ez különbözteti meg az igazán sikeres mémeket az aktuális internetes trendektől, a legjobbak idővel kulturális hivatkozási ponttá válnak.
