Több mint száz esztendeje idézünk József Attila híres soraiból: „Aki szegény, az a legszegényebb”. A zseniális magyar költőnek a mindezt bizonyító kőkemény statisztikai adatokról nem volt tudomása. Sőt a mélyszegénység, illetve a szegénység csapdája szociológiai fogalmaival sem szembesült, mégis elsők között ismerte fel, hogy a szegénység nem csupán pénztelenség, hanem a lehetőségek teljes hiánya.
Más dimenziókban ugyan, de szinte semmi sem változott a vers megszületése, 1924 óta. Aki Magyarországon szegény, az az élet minden területén egyszerre szenved hátrányt. Rosszabb minőségű a lakhatása, az egészségügyi állapota, és korlátozottak az oktatási lehetőségei. Teljesen kiszorul a gazdasági növekedés előnyeiből, és szinte láthatatlanná válnak gondjai a társadalom többi része számára.
A NER ugyan váltig tagadta, de a társadalmi szakadék rekordmértékűvé mélyült regnálásuk alatt. A gazdagabb rétegek jövedelme sokkal gyorsabban nőtt, mint a legszegényebbeké, így a legalsó rétegek relatív helyzete és esélyei tovább romlottak. Miközben a makrogazdasági és statisztikai adatok soha nem ismert mértékű lakossági vagyonokat is regisztrálnak, addig a társadalom jelentős része súlyos anyagi bizonytalansággal, mindennapi megélhetési problémákkal küzd.
Hasonló drámai változás szerte a nagyvilágban másutt nemigen tapasztalható. A Provident Pénzügyi Zrt., illetve anyacége kilenc országra kiterjedő vizsgálatai nyomán készült, most megjelent összegzésből kiderül, hogy
a magyar lakosság több mint felének csupán minimális mozgástere marad a havi kötelező kiadások rendezése után, a megkérdezettek 28 százaléka pedig teljesen feléli a jövedelmét,
ami jelentős romlás a legutóbbi, 2022-ben végzett kutatások 21 százalékához képest.
Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban vagy a balti országokban csak a családok 13-16 százalékának ürül ki a kasszája a következő rendszeres bevétel megérkeztéig. Hazánk minden tekintetben sereghajtó, egyre növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek képtelenek vésztartalékot képezni. Ahelyett, hogy záródna a jövedelmi olló, szép lassan még tovább is nyílik.
A legfrissebb lakáspiaci adatok is azt bizonyítják: egyre többen kénytelenek lemondani arról, hogy valaha is új otthonuk legyen. Az ingatlanárak elszakadtak a jövedelmek növekedésétől. A hosszú, forró nyár ellenére bizonyíthatóan kevesebben tudnak elmenni nyaralni. Talán ezért is – a szükség nagy úr – növekszik a lakosság pénzügyi tudatossága, a felelőtlenül felvett hitelek visszaszorulóban vannak, a 90 napon túl nem fizetők száma töredékére esett vissza.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a „perverz jövedelemelosztási mechanizmusok" lassú felszámolása az egykulcsos adórendszer átalakítása, a tőkejövedelmek magasabb mértékű adóztatása és más állami intézkedések révén némileg orvosolható. Ez azonban korántsem bizonyítható. A szegénység generációkon átívelve alakul ki, a szülők helyzete átöröklődik a gyerekekre. A szakadék betemetése akár évtizedeket vehet igénybe. Az előttünk járók sem ma kezdték.