Az amerikai pénzügyminisztérium legutóbb kedden vizsgált készpénz- és adósságállománya szerint a szövetségi államadósság egészen pontosan 40,047 billió dollárra rúg, amely magában foglalja a 32,266 ezer milliárd dollár értékű kincstári értékpapírokat, valamint a 7,7882 ezer milliárdnyi kormányzaton belüli adósságállományt.
Ez az elszomorító adat azt jelenti, hogy kevesebb mint egy évtized alatt megduplázódott a szövetségi kormány adósságállománya, hiszen az első Trump-adminisztráció 2016-os hivatalba lépésekor még „csak” 19,95 billió volt az érték. A felhalmozódott adósság mintegy harmada a Covid-járvány idején szükségessé vált szövetségi kiadások fedezésére szolgált, míg a fennmaradó rész a Trump- és Biden-kormányzatok döntéseinek következménye, amelyek hosszú távú kiegyensúlyozatlanságot okoztak bevételi és kiadási oldalon egyaránt.
Szakértői csoportok már hetek óta kongatták a vészharangot a 40 billió dolláros határ lehetséges átlépése miatt: állításuk szerint az adósság mértéke súlyos pénzügyi válságot okozhat,
ha a törvényhozók nem hajlandók drasztikusan adót emelni, jelentősen visszavágni a szövetségi állam kiadásaiból, vagy legideálisabb esetben a két műveletet egyszerre végrehajtani.
A pénzügyminisztérium a múlt héten az USA történetének negyedik legmagasabb hiányát regisztrálta, ami 432 milliárd dollárt tett ki júliusban. A Trump által hirdetett vámháborúban a vámvisszatérítések és vámbevételek aránya már sorozatban a harmadik hónapban negatív eredményt mutatott, emellett az időseknek járó tb-juttatások és Medicare-ellátások értéke tovább növekedett.
A 2026-os költségvetési év első 10 hónapjának hiánya már most meghaladta a tavalyi költségvetési év összesített hiányát, pedig még két hónap hátravan a ’26-os fiskális évből.
A kormányzati oldalról kijelenthető, hogy Trump figyelmen kívül hagyta a Republikánus Párton belüli fiskális „héják” véleményét (ilyen például a kentuckyi Thomas Massie képviselő), és mindkét ciklusa alatt magas állami kiadásokat szorgalmazott. Az első adminisztrációja idején 7,8 billió dollárral növelte az államadósságot, ennek több mint fele természetesen a Covid-járvány kilenc hónapja alatt gyűlt össze.Trump második elnökségének tavaly januári kezdete óta az amerikai adósságállomány 3,8 billió dollárral nőtt.
A stabilan magasan maradó amerikai államadósság súlyos makrogazdasági problémákat okozhat a jövőben.
Minél nagyobb az adósságállomány, annál nagyobb kamatot kell fizetnie az államnak a kibocsátott kötvények után. Ha a kamatlábak továbbra is magasak maradnak, a szövetségi állam kiadásainak jelentős része a törlesztésre fog elmenni, az infrastruktúra vagy a szociális ellátórendszer fejlesztése háttérbe szorul majd.
Ha a törvényhozók nem tesznek lépéseket az államadósság csökkentésére, és a kötvénymennyiség fenntarthatatlan marad, akkor a nemzetközi hitelminősítő intézetek leronthatják az USA besorolását. Ez pedig egy ördögi kört indít el, hiszen a továbbiakban az amerikai állampapírok csak magasabb hozammal lesznek értékesíthetők, amely tovább fokozza a szövetségi állam kamatterheit.
Ha az amerikai jegybank új dollár nyomtatásával, a jegybanki mérleg bővítésével igyekszik inflálni az adósságot, az az USA-dollárral szembeni bizalmatlanságot szülhet a pénzpiacokon, ami inflációs hullámot indíthat el csökkenő reálbérekkel és elszálló fogyasztói árakkal. Ez a káros folyamat végül az amerikai dollár tartalékvaluta státuszát is veszélyezteti, amely ma Washington egyik (ha nem a legfontosabb) külpolitikai fegyvere.
