Politikai hullámokat vetett Izraelben és a nemzetközi színtéren, hogy a nemzetbiztonsági miniszter nyilvánosan büszkélkedett a palesztin foglyok börtönviszonyainak drasztikus rosszabbodásával. Itamar Ben-Gvirról olyan felvétel került napvilágra, amelyen egy arcát elfedő palesztin női rab arról beszél, hogy a fogva tartási körülmények elviselhetetlenül rosszak, a fogvatartottak semmilyen alapvető jogot nem kapnak meg, és a nők számára elengedhetetlen személyes szükségletek kielégítése is teljesen lehetetlenné vált.
A videón megszólaló nő beszámolt róla, hogy napok óta nem tudtak tisztálkodni, a fehérneműiket sem cserélhetik ki, az alapvető higiénia hiánya miatt pedig a fertőzések terjedésétől rettegnek. A miniszter erre helyeslően válaszolt, majd büszkén jelentette ki, hogy a nyári táborok korszaka végleg véget ért az izraeli börtönökben.
A politikus kijelentései szerint az izraeliek által fogvatartott palesztinok nem érdemelnek jobb bánásmódot annál, mint amit a Hamász és más fegyveres csoportok biztosítottak az izraeli túszoknak a 2023. október 7-i támadásokat követő időszakban. Ben-Gvir felidézte, hogy az elrabolt izraeli állampolgároknak nem volt semmilyen kényelmi szolgáltatásuk, így a hatóságoknak kötelességük a terrorizmussal vádolt személyek börtönviszonyait a lehetséges legkisebb minimumra csökkenteni.
A videóban szereplő nőt a férje Yasmine Shaabanként azonosította, akit korábban egy tűzszüneti megállapodás keretében engedtek szabadon a Gázai övezetből, ám a biztonsági erők 2025 májusában, a Dzsenín közelében lévő otthonában végrehajtott razzia során ismét őrizetbe vettek.
A felvétel közzététele heves reakciókat váltott ki mind a palesztin közösségben, mind a nemzetközi emberi jogi szervezetek körében. A Palesztin Hatóság fogvatartottakkal foglalkozó bizottsága nyílt brutalitással, gyűlöletkeltéssel és rasszizmussal vádolta meg az izraeli tárcavezetőt, míg a gázai börtönügyi minisztérium közleménye szerint a videó pontosan megmutatja, milyen mély erkölcsi válságba süllyedt a megszálló rezsim.
A szélsőjobb izraeli politikus reakciója ugyanakkor nem tekinthető elszigetelt esetnek, hiszen a rendvédelemért is felelő nemzetbiztonsági tárca élére történt 2022 végi kinevezése óta szisztematikusan munkálkodik a palesztin rabok körülményeinek nehezítésén, beleértve az ételadagok csökkentését, az egészségügyi ellátás korlátozását, a magánzárkák alkalmazásának kiterjesztését és az általa javasolt szigorúbb büntetőintézkedéseket.
A börtönpolitika kampányeszközzé vált
Ben Gvir provokatív megnyilvánulásai rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozzák a kormányzó koalíciót, különösen a 2026. október 27-re kiírt parlamenti választások közeledtével. Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a nagyobbik kormánypárt, a Likud vezetése az utóbbi időben éles nyomás alá helyezte a nemzetbiztonsági minisztert, szorgalmazva, hogy a választási siker érdekében alkosson közös listát a szélsőjobboldal más képviselőivel
Ben-Gvir azonban határozottan elutasította a koalíciós társak felhívását, ami komoly aggodalmat keltett a kormányzó blokkban, mivel a szélsőjobboldali szavazatok megoszlása a parlamenti küszöb alá szoríthat bizonyos frakciókat, ezáltal utat nyitva az ellenzék választási győzelmének.
A kormánypárt éles közleményben bírálta a nemzetbiztonsági tárca vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az egyéni ambíciók előtérbe helyezése és az egység elutasítása a baloldali és centrista erők, valamint az arab pártok kormányra kerüléséhez vezethet. A Likud képviselői hangsúlyozták, hogy a szétszóródó szavazatok miatt felálló esetleges új kabinet feladná az eddig elért biztonsági eredményeket, engedne a nemzetközi nyomásnak és veszélybe sodorná a jobboldali politikai projekt jövőjét.
A miniszter azonban nem hátrált meg a bírálatok elől, és saját politikai brandjét építve folytatja a radikális szavazórétegek megszólítását a keményvonalas börtönpolitika és a kendőzetlen nyilatkozatok útján.
Választási kockázat a jobboldalon
Az izraeli büntetés-végrehajtási rendszerben uralkodó állapotok a jogvédő szervezetek jelentései szerint rendkívül aggasztóak. A legfrissebb adatgyűjtések alapján a különböző börtönökben és fogvatartási központokban mintegy 9500 palesztint tartanak fogva, köztük közel száz nőt és több mint 350 kiskorút. A jogvédő jelentések a táplálékhiányra, a szisztematikus orvosi elhanyagolásra, a túlzsúfoltságra és a bántalmazások gyakorlatára hívják fel a figyelmet.
Ben-Gvir intézkedései és a fogvatartottakkal szembeni fellépése ugyanakkor a hazai választópolgárok egy részében kifejezetten népszerűnek számítanak, mivel a kemény kéz politikáját sokan a nemzetbiztonság garanciájának tekintik.
A közelgő parlamenti választások tétje óriási az ország politikai jövője szempontjából.
A 2022 végén hivatalba lépett Netanjahu-kormánynak sikerült az első teljes négyéves ciklust kitöltenie az izraeli törvényhozás történetében 1988 óta, ami ritka stabilitást jelentett az elmúlt évek választási hullámai után. Ugyanakkor az országot mély társadalmi törésvonalak osztják meg: az igazságügyi reformok körüli óriási tiltakozások, a háborús helyzet elhúzódása, az ultraortodoxok sorkötelezettség alóli mentessége körüli viták és a gazdasági nehézségek mind-mind meghatározzák a szavazási hajlandóságot.
Ez a meglehetősen kérdés ezzel a kampány egyik legfőbb témakörévé vált.
