Az ukrán elnök szerint Oroszország további 30 ezer észak-koreai katonát akar integrálni háborús erőfeszítéseibe, s a kijevi hírszerzés azt látja, hogy Oroszország voronyezsi régiójában június óta zajlik a fogadásukhoz szükséges infrastruktúra kiépítése. Phenjan továbbá állítólag újabb ballisztikusrakéta-ütegeket készül szállítani az orosz erőknek.
Ez a szövetség, hangsúlyozta Zelenszkij, messze túlmutat az Ukrajnában jelenleg zajló háborún.
Oroszország segítségével Észak-Korea hadvezetési képességekre tesz szert, tökéletesítheti fegyvereit, és használatukkal valós harci tapasztalatokhoz jut
– jelentette ki az elnök, aki szerint a phenjani vezetés másutt aligha juthatna ilyen tudáshoz.
Zelenszkij arra is rámutatott, hogy ez a partnerség biztonsági fenyegetést jelent mindazon ázsiai országok számára, amelyek az észak-koreai rakétarendszerek hatókörén belül vannak.
Egy korábbi, július 30-i beszédében Zelenszkij azt hangoztatta, hogy „a moszkvai gazemberek és az észak-koreai elmebeteg rezsim közötti szövetség a rakétákról, az európai határainknál megjelenő észak-koreai csapatokról és ukrán gyermekeink megöléséről szól”.
Ukrán és dél-koreai jelentések szerint 2024 óta Észak-Korea eddig 14-15 ezer katonát küldött Oroszország támogatására, elsősorban annak kurszki régiójába, ahová az ukrán erők benyomultak egyik hadműveletük során. Phenjan emellett több millió tüzérségi és aknavető-lövedéket, ballisztikus rakétákat, nagy hatótávolságú tüzérségi ütegeket és rakéta-sorozatvetőket szállított Moszkvának.
Teheránt műholdas felderítéssel segíti Moszkva
Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy utasította a hazai hírszerző szolgálatokat: osszanak meg hasznos információkat nemzetközi partnereikkel Oroszország iráni rezsimnek nyújtott növekvő támogatásáról.
„Július eleje óta észleljük, hogy Oroszország aktív műholdas megfigyelést folytat az Öböl-menti államok és az ott található amerikai katonai létesítmények felett” – közölte Zelenszkij,
aki szerint ezek a felvételek később Iránban bukkannak fel.
Szavai szerint összefüggés van az orosz műholdak átrepülései és az azokat követő iráni csapások között. Konkrét példaként elárulta, hogy július 19. és 20. között az orosz hírszerzési műholdak kiemelten figyelték a Közel-Kelet négy kulcsfontosságú légitámaszpontját: kettőt Bahreinben, egyet Jordániában és egyet Kuvaitban. „A cél egyértelmű” – jegyezte meg az ukrán elnök.
„A gonosz mindig keresi a módját annak, hogy rontson a helyzeten – jelentette ki. – Ezt a háborút meg kell állítani. Az agresszorra gyakorolt nyomásnak eredményesnek kell lennie.”
Figyelmeztetését végül azzal zárta, hogy „mindazokat, akik jelenleg segítik Oroszországot a háború elnyújtásában, szintén felelősségre kell majd vonni a háború minden globális következményéért”.
