Alku tárgyává válik a szuverenitás, Donald Trump miatt az országhatár is újra az erőviszonyok kérdése lesz

A Grönland körüli vita az elmúlt hetekben folyamatosan eszkalálódott, és a nemzetközi politikai viták középpontjába került, amelyben egy időre a katonai erő alkalmazásának elvi lehetősége is megjelent. 

Európai katonák Grönlandon. A sziget körüli vita megmutatta, hogy a transzatlanti kapcsolatban megszűnt az értékalapú egyensúly

Új világrend vagy régi reflexek?

Látványosan átrendeződik a világpolitika 2025-ben. A Nyugat egykor megkérdőjelezhetetlennek tűnő vezető szerepe mára megingott: az Egyesült Államok belpolitikai bizonytalansága, az európai egység törékenysége és a nemzetközi intézmények hitelvesztése új teret nyitott rivális hatalmaknak.

Az alternatív pólus immár nemcsak elmélet: Putyin, Hszi Csin-ping és Kim Dzsongun

A morális pillanat – Alaszka és Washington árnyékában

Európai vezetők Washingtonban – Magyarország hallgatott, amikor szólnia kellett volna

Újabb határvonal a klímapolitikában – Az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési céljai és politikai dilemmái

Miközben a politikai alkuk a következő hónapokban zajlanak majd, egy dolog világos: a 2040-es célszám nem pusztán technikai számítás, hanem az európai projekt egyik identitás-központú vitája. Arról szól, hogy a kontinens hajlandó-e továbbra is éghajlat-politikai éllovasként fellépni – vagy a választói elégedetlenség, a gazdasági félelmek és a geopolitikai bizonytalanságok hatására visszavesz a tempóból.

  • Választás 2026
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang
  • Hirdetések
  • Hírlevél