Kié lesz az MI által teremtett jövő? – Elon Musk, a bőség ígérete és az ember helye

Öt éven belül a mesterséges intelligencia (MI) meghaladhatja az egész emberiség együttes intelligenciáját – állítja Elon Musk. Az általa felvázolt jövő rendkívüli bőséget ígér, közben azonban nyugtalanító kérdéseket vet fel a munkáról, a hatalomról és az ember szerepéről. Ezek már nem csupán technológiai kérdések, hanem korunk legfontosabb politikai és erkölcsi dilemmái közé tartozhatnak.

A magánhatalom kora – Amikor a gazdasági erő állami képességekkel találkozik

A SpaceX júniusi tőzsdei bevezetése minden korábbi rekordot megdöntött. A vállalat több mint 75 milliárd dollárnyi tőkét vont be, piaci értéke átlépte a 2000 milliárd dollárt, a fő tulajdonos Elon Musk pedig az első ember lett a világon, akinek a becsült vagyona meghaladta az ezermilliárd dollárt.

Amikor egy király a hatalom korlátaira emlékeztet – Az 1215-ös Magna Chartától a demokráciák dilemmáiig

Van valami különös, szinte paradox abban, amikor egy király beszél a köztársaságról, különösen akkor, ha ezt egy olyan politikai pillanatban teszi, amikor magának a hatalomnak a határai is vita tárgyává válnak. 

A szégyen kampánya – Hogyan lett a félelem politikai stratégia egy háború árnyékában?

Április 12-én választunk. A kampány egyik központi eleme, hogy a kormányzó oldal a „háború vagy béke” kérdésére fűzi fel a választás tétjét. Ezt a keretet az Ukrajnában zajló háborúhoz kapcsolják, abban a helyzetben, amikor Ukrajna saját területét védi egy külső agresszióval szemben. 

Alku tárgyává válik a szuverenitás, Donald Trump miatt az országhatár is újra az erőviszonyok kérdése lesz

A Grönland körüli vita az elmúlt hetekben folyamatosan eszkalálódott, és a nemzetközi politikai viták középpontjába került, amelyben egy időre a katonai erő alkalmazásának elvi lehetősége is megjelent. 

Új világrend vagy régi reflexek?

Látványosan átrendeződik a világpolitika 2025-ben. A Nyugat egykor megkérdőjelezhetetlennek tűnő vezető szerepe mára megingott: az Egyesült Államok belpolitikai bizonytalansága, az európai egység törékenysége és a nemzetközi intézmények hitelvesztése új teret nyitott rivális hatalmaknak.

A morális pillanat – Alaszka és Washington árnyékában

Újabb határvonal a klímapolitikában – Az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési céljai és politikai dilemmái

Miközben a politikai alkuk a következő hónapokban zajlanak majd, egy dolog világos: a 2040-es célszám nem pusztán technikai számítás, hanem az európai projekt egyik identitás-központú vitája. Arról szól, hogy a kontinens hajlandó-e továbbra is éghajlat-politikai éllovasként fellépni – vagy a választói elégedetlenség, a gazdasági félelmek és a geopolitikai bizonytalanságok hatására visszavesz a tempóból.