Csak az adósságok kamataira 3000 milliárdot fizet idén az Orbán-kormány, és ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége

A magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az  ügyletről elfelejtett hírt adni.  

Panda-kötvény - Politikai indíték vezérelte Orbánékat

Kétszeres túljegyzés mellett egymilliárd jüan értékben hároméves futamidejű 4,85 százalékos kamatozású, úgynevezett Panda-kötvényt értékesített a magyar állam a kínai piacon. Magyarország az első külföldi kibocsátó, amelynek már mind belső (Panda), vagyis a Kínai Népköztársaságban terített, és mind külső, azaz hong-kongi jüankötvénye van.

Orbán Viktor magyar nótát gajdol a Bank of China vezetőinek (videó)

A hvg, hu-é az érdem, ők szúrták ki Varga Mihály oldalán ezt a videót. Nem tennénk hozzá semmit, nézzék meg. (A videón a Szegedi csikós című dal hallható.)

Jüankártyát bocsát ki a Bank of China Magyarországon

Kínai jüanban vezetett betéti kártyát bocsát ki a Bank of China a China UnionPay-jel együttműködve - jelentette be Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Hozzátette: ez lesz az első kínai jüankártya Kelet-Közép-Európában. A kártya felgyorsítja a jüan (renminbi, RMB)nemzetközi terjedésének folyamatát, a pénznem jelenleg a világ 5. legfontosabb fizetőeszköze, és a 3. legfontosabb elszámolási eszköze. Közben stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Bank of China.

Piacon a magyar jüankötvény

Magyarország 1 milliárd jüan (136,8 millió euró) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki, amelynek kamata 6,25 százalék - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön.

Új Selyemutat vizionál Orbán

Magyarország képes arra, hogy Közép-Európa növekedési központja legyen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bank of China magyarországi RMB klíring központjának pénteki megnyitó ünnepségén.

Menekülnek Kínából a milliárdosok

Oroszországban már régi hagyományai vannak annak, hogy a tehetős oligarchák külföldre, többek között Londonba viszik vagyonukat. Úgy tűnik, ragadós a példa, számos kínai vállalkozó menekíti ki tömegesen pénzét az országból. Óriási befektetéseket tervez például a brit fővárosban Vang Csien-lin (Wang Jianlin), aki a következő években 3,6 milliárdot akar beruházni.