Tették, hogy ne szégyenkezzenek

Talán az egyik legkevésbé ismert  történet az 1944/45-ös embermentések között, Kasser (Kasza) Sándoré, vagy ahogy talán többen hallottak róla, Alexander Kasseré és feleségéé, Aranyi Erzsébeté (Elizabeth). Kasser az egyike volt a Valdemar Langlet irányította magyarországi Svéd Vöröskereszt vezetőinek, közvetve, közvetlenül ezrek köszönhetik neki az életüket. Felesége jónéhányszor, mint Raoul Wallenberg tolmácsa működött közre az embermentésben. Kasserék interjút nem nagyon adtak, én a kilencvenes években, Bécsben beszélgethettem velük. A teljes szöveg elsőként, a tervek szerint, a Wallenberg jegyzőkönyvek című készülő kötetemben jelenik majd meg, ebből következik most egy részlet.