Hét éven át kormányozta Észak-Macedóniát a helyi középbal szociáldemokraták (SDSM) és egy albán etnikai párt, a Demokratikus Integráció Szövetsége. Az ország elnöke pedig Sztevo Pendarovszki, az SDSM jelöltje volt. Most teljes csere történt. Az elnökválasztás második fordulóját Gordana Sziljanovszka-Davkova 69 éves alkotmányjogász nyerte, akit a nacionalista, jobbközép Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) párt jelölt. Ez a párt kapta a legtöbb szavazatot a parlamenti szavazáson – 58 képviselője lesz a 120 tagú törvényhozásban. A jobboldal szinte elsöpörte a 19 mandátumot szerző szociáldemokratákat. A parlamentben erős lesz a két versengő albán párt jelenléte is. A DUI 18 helyet, vele rivalizáló VLEN/VREDI 13 mandátumot szerzett. Hrisztian Mickoszki, a VMRO elnöke, ez utóbbi albán pártban lát koalíciós partnert. Elemzők szerint ilyen szerepet kaphat a szociáldemokratáktól etnikai alapon kiszakadt ZNAM (A mi Macedóniánkért) párt, amelynek hat helye lesz a parlamentben, ahova még bejutott egy erősen oroszbarát Baloldal nevű alakulat is.
A VMRO-DPMNE annak a Nikola Gruevszkinek a pártja, aki 2006 és 2015 között volt országa miniszterelnöke, 2018 óta politikai menedékjogot élvez Magyarországon, ahova a kétéves börtönbüntetése miatt menekült magyar diplomáciai segítséggel. Alakulata, a jobboldali a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) mellett Orbán Viktor is kampányolt, de a pártja végül sima vereséget szenvedett az akkori választásokon. Azért ítélték két év letöltendő börtönbüntetésre, mert 2012-ben törvénytelenül utasította Gordana Jankuloszka belügyminisztert, hogy állami pénzen szerezzen be neki egy 600 ezer eurós Mercedest magánhasználatra. A Mercedes megvásárlására 2015-ben derült fény, amikor az akkor még ellenzéki, később kormányfővé avanzsáló szociáldemokrata Zoran Zaev nyilvánosságra hozta az elődje és a szkopjei kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit. (Mellékszál, de Magyarország Nikola Gruevszkinek köszönheti a Stop Soros kampányt is. Az amerikai magyar üzletember ellen először Macedónia indított gyűlöletkampányt a világon, a szlogent is a macedónok találták ki, akik politikai tanácsadónak ugyanazt a néhai Arthur Finkelsteint használták, mint Orbán Viktor.)
Nikola Gruevszki most 53 éves, igen élénken követi a hazájában zajló eseményeket, a Facebookon 226 ezren követik megnyilvánulásait. A kampányban nem sok szó esett Gruevszki jövőjéről, akarja-e a VMRO-DPMNE volt vezére visszatérését. Az Facebookon viszont olvasható olyan bejegyzés, miszerint várják haza a „macedón oroszlánt".
Polarizált társadalom, óriási feszültségek
A jobboldal kampányában dominált a korrupcióellenes retorika. Azt ígérték, hogy felszámolják az országban uralkodó urambátyám rendszert, véget vetnek a nepotizmusnak, a balkáni államot elárasztó baksisvilágnak. A korrupció valóban súlyos probléma a volt jugoszláv tagköztársaságban, de ez így volt a jobboldali kormányzás alatt is. (2023-ban a Transparency International 180 államot értékelő listáján Észak-Macedónia a 42. helyen állt, Magyarországot pedig 76. helyre sorolták.) Nikola Gruevszki volt jobboldali miniszterelnököt, aki 2017 óta élvez Magyarországon politikai menedékjogot, szintén egy korrupciós ügy miatt fenyegette a börtön. A VMRO-DPMNE retorikája elsősorban a DUI-t jelölte meg a korrupció fő okának. Az albánok a köztársaság lakóinak legalább harminc százalékát teszik ki, s az elmúlt kormányzati periódusban sikerült a teljes nyelvhasználati egyenlőség mellett jelentős politikai képviseleti tőkét is felhalmoztak. Az albán párt az ország EU-s törekvéseinek fő szorgalmazója is volt.
Észak-Macedónia egyike Európa legújabb államalakulatainak, teljes függetlenségét Jugoszlávia felbomlása után nyerte el. Több évtizedes konfliktusa volt Görögországgal, mivel az athéni vezetés megtagadta az állam elismerését, mondván, a jelző nélküli Macedónia név erületi követelés jele az észak-görögországi tartományára. Ez a vita akadályozta sokáig a NATO-csatlakozást, az ország nevéhez zárójelben csatolták a FYROM – volt jugoszláv macedón köztársaság jelzőt. A vita 2018. június 17-én oldódott meg. Az ország nevéhez az „Észak” jelzőt csatolták, s a macedóniai politikai vezetés lemondott arról, hogy az ország az antik makedón világra, mint történelmi elődjére hivatkozzon. Az EU csatlakozási folyamatot ezután a bolgár követelések állították le. A szófiai vezetés vitatta a macedón nyelv létezését, azt követelte, hogy ne sajátítsák ki a bolgárok által is sajátjuknak vélt hősöket és történetüket. Francia közvetítéssel eljutottak odáig, Észak-Macedónia szociáldemokrata kormánya vállalta, hogy a bolgár kisebbség létét rögzítik az alkotmányban. De ez nem történt meg. Ezek a külvilág számára nehezen értelmezhető a nemzeti identitással és kultúrával kapcsolatos ügyek erősen polarizálták a társadalmat. Ráadásul az utóbbi évek válságai, azaz a COVID és az ukrajnai orosz agresszió megviselte a törékeny macedóniai gazdaságot, lelassította a növekedést. Óriási feszültséget okoz a fiatalok munkanélkülisége, az, hogy Észak-Macedónia a migrációs útvonalon fekszik.
Az orosz propaganda Nyugat-ellenes hangulatot kelt, amihez csatlakozik a befolyásos helyi ortodox egyház. Ezek az ügyek bizonytalanságot keltenek, s kérdésessé tették az euroatlanti integráció értelmét. Az eddig kormányzó szociáldemokrata-DUI szövetség pedig csupán az EU-tagság majdani előnyeinek elkótyavetyélésével ijesztgetett. És alaposan veszítettek. A VMRO-DPMNE választhatja a tradícióinak megfelelő nacionalista identitáspolitikát, vagy megpróbálnak megegyezni EU-tag szomszédjaikkal a görögökkel és bolgárokkal? Egyébként a tengertől elzárt kis államnak nem is nagyon van más lehetősége. Oroszország messze van.
Az új elnök
Gordana Sziljanovszka-Davkova megválasztott köztársasági elnök 1953-ban született Ohridban, ott járt iskolába, majd a szkopjei jogi fakultáson szerzett diplomát, később Ljubljanában doktorált. A alkotmányjog egyetemi tanára, a kilencvenes évek elején képviselő is volt, s tárca nélküli miniszter egy utódpárti kormányban. Jogi szakértelmét számos nemzetközi fórum – így a Velencei Bizottság is - felhasználta. Az EU-csatlakozás híve, miközben ellenzi a preszpai megállapodást, s a bolgárokkal kötött jószomszédsági egyezményt. Kijelentette: nem fogja használni beszédeiben az „Észak Macedónia” nevet, s csak akkor írja alá a bolgár nemzetiség alkotmányos becikkelyezését, ha azt megszavazza a parlament. Ilyen veszély most aligha fenyeget.
