A marispusztai élet vize

Árgus szemekkel figyeli Európa, hogy egy maroknyi elszánt önkéntes miként fakaszt vizet a homokból Kiskunmajsa határában, ahol a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők igyekeznek visszafordítani az elsivatagosodást. Az Alföld nagy részén, de különösen a Kiskunságban égető probléma a vízhiány, egyes helyeken nyolc-kilenc méterre szikkadt a talajvízszint a felszín alatt. A Vízőrzők csoportja még tavasszal árasztotta el a település határában lévő mintegy kéthektáros területet, amivel már akkor is felkeltették a média figyelmét. Tevékenységük üzenete – legyen bár pontszerű az ország térképén –, hogy a helyi közösségek, gazdaságunk és az ökoszisztémák védelme érdekében rákényszerültek a vízmegtartásra.

Csemeték a sivatag peremén

Erdőt ültetni jó. A fák szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, enyhítik a forróságot, árnyékot adnak, növelik a talaj vízmegtartó képességét. Szerencsés esetben. Külföldi és magyar tapasztalatok arra intenek, hogy a felelőtlenül megválasztott fajok telepítése csak tetézi a bajt, gyorsítja a felmelegedést és az elsivatagosodást.

Ugartyúkot mentettek a Kiskunságban

Illusztráció: Facebook/Kiskunsági Nemzeti Park
  • Választás 2026
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang
  • Hirdetések
  • Hírlevél