Egy polgári világ málló emlékei – Képek a 150 éves Salgótarjáni utcai zsidó temetőből

A temetőktől sokan tartanak, talán mert kivetítik ezekre a helyekre a saját halálfélelmüket, és itt tudatosul bennük saját halandóságuk. Pedig egy sírkert is lehet megkapóan szép, kellemes környezet, mint a Salgótarjáni utcai zsidó temető a VIII. kerületben, ahol képriportunk készült. Jó ide kisétálni, leülni egy padra, figyelni, ahogyan a természet visszafoglalja saját tereit, az elmúlás szomorúsága helyett az örök körforgás megnyugtató üzenetét suttogva. Nézni a mindent befutó borostyánindákat, akárcsak az emlékezés fehér köveit, melyeket a zsidó szokás szerint a látogatók virág helyett helyeznek a sírokra, hiszen a virág elporlad, a kő pedig megmarad, a történelem viharait is túlélve.

Aknavetőgránát a Józsefvárosi pályaudvarnál

Elszállították a VIII. kerületi Salgótarjáni úton, a Józsefvárosi pályaudvarnál csütörtök délelőtt talált aknavetőgránátot, és megszűnt az útzár - közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje az MTI-vel.

Ilyen az elzárt zsidó temető - különleges fotók!

Elkészült A Salgótarjáni utcai zsidó temető című album a Nemzeti Örökség Intézete gondozásában. Tóth Vilmos, a kötet szerzője szerint régi adósságot törlesztettek, mert a Salgótarján utcai zsidó temetőről még soha nem jelent meg átfogó mű.  Elmondta, hogy a legrégibb fennmaradt zsidó sírkertben utoljára 2004-ben volt temetés,  Kiss József unokáját temették nagyapja mellé. Emlékeztetett a temető építészetei értékeire, köztük Hajós Alfréd és Alpári Ignác munkáira. Úgy vélekedett, hogy az utolsó órában vagyunk, amikor még meg lehet menteni a temetőt, és ehhez e kötet elkészülte is nagy segítség lehet.