Generációk nőhettek fel Azerbajdzsánban úgy, hogy az Alijev család valamely tagja volt hatalmon. Ilham Alijev apja, Hejdar Alijev Azerbajdzsán egykori erős embere, a KGB azeri szárnyának egykori vezetője 1982-1987 között első miniszterelnökhelyettes volt a Szovjetunióban.
A peresztrojka, a glasznoszty azonban szembement az ő keményvonalas elképzeléseivel, ezért Mihail Gorbacsov felkérte arra, vonuljon nyugdíjba. A Szovjetunió szétesése után azonban ismét eljött az idősebbik Alijev ideje: 1993 júniusától egészen 2003 októberének végéig állt a kaukázusi állam élén. Ekkor már súlyos betegség gyötörte, decemberben meghalt.
Fia követte az elnöki székben, aki a 2003. október 15-i választáson - hivatalos közlések szerint - a szavazatok 76,84 százalékát szerezte meg. A voksolás nem volt sem szabad, sem demokratikus. A Wikileaks 2010-ben kiszivárogtatott dokumentumaiban a az Egyesült Államok baki diplomatái Alijevet maffiavezérhez hasonlították.
A Transparency International pedig 2012-es jelentésében a világ egyik legkorruptabb országának nevezte Azerbajdzsánt. Az Alijev família saját családi vállalkozásaként működteti az országot - állapította meg a korrupcióellenes szervezet.
A politikában esélye sincs az ellenzéknek a kibontakozásra. 2008-ban Alijevet 87 százalékkal választották újra, a 2010-es parlamenti választás során kizárólag kormánypárti képviselők kerülhettek a parlamentbe. 2011-ben tüntetések voltak a demokráciáért, amit a rendőrség erőszakkal vert le.
A gazdag nyersanyagkészletnek köszönhetően ugyanakkor rohamtempóban nőtt az ország gazdasága, 2007 első negyedévében például 41 százalékkal. Eleinte úgy tűnt, a válság sem rázza meg az azeri gazdaságot: 2009-ben még 9,3 százalékos volt a GDP növekedése, 2011-ben viszont már csak 1 százalék. Igaz, tavaly az infláció is alig haladta meg az egy százalékot.
