Jövőre a trendforduló éve lesz - közölte magabiztosan Varga Mihály a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) keddi konferenciáján, de a nemzetgazdasági miniszter arról nem beszélt, hogy ehhez milyen eszközöket kíván igénybe venni a kormány, az idei - általa a konszolidáció évének nevezett - esztendő után.
Nyitott a kormány azokra a javaslatokra, amelyek növelik a pénzügyi szektor hozzájárulását a gazdasági növekedéshez - mondta Varga Mihály -, a növekedést célzó ötletekre egy hét áll rendelkezésre. Azonban a szakemberek szerint aligha hihető, hogy a pénzintézetek bombázni fogják a nemzetgazdasági tárcát ötleteikkel, elsősorban a pénzintézeti szféra és a kormány között elmérgesedett viszony miatt. Ugyanakkor a trendfordulónak is vajmi kevés jelét lehet látni. A lapunk által megkérdezett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az tény, hogy hat-hét év stagnálás után reálisnak látszik, hogy 2014-ben az eddigi alacsony gazdasági növekedési ütemhez képest 1,5-2,0 százalékos izmosodás elképzelhető. Ez azonban csak arra lehet elegendő, hogy az euróövezet szintjét elérjük, a valódi növekedési trendforduló az lenne, ha Magyarország ezt meghaladóan, 3,0-3,5 százalékkal bővülne. Azonban az elemző szerint ennek semmi jele nincs, így a lemaradásunk a régió többi országához képest sem csökken. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2013 augusztusában az ipari termelés ismét elmaradt az egy évvel korábbitól, ami azt mutatja, hogy az Orbán-kormány rosszabbul teljesít, Magyarország pedig rosszabbul él, mint négy éve - olvasható az MSZP ugyancsak kedden megjelent közleményében. A szocialisták azt ígérik, hogy kormányra kerülve megszorítások és különadók helyett vállalkozásbarát környezetet hoznak létre, hogy a munkahelyteremtő beruházások visszatérjenek, a kkv-k piachoz jussanak, és a nagy cégek beszállítóivá válhassanak, így biztos megélhetést adjanak az embereknek. Németh Dávid is utalt arra, hogy a magánszférában ilyen jellegű, a növekedéshez elengedhetetlen beruházások nincsenek. Sőt Varga Mihály is elismerte "alacsony beruházási ráta mellett a sikerek csak átmenetiek lehetnek, így a hitelezés beindítása a közeljövő egyik nagy kihívása."
A miniszter hozzátette, hogy a következő időszak feladata, hogy a pénzügyi szektor "jóval optimálisabban tudja gyakorolni" hitelezési feladatait. A K&H Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a miniszter a pénzintézetek hitelezési hajlandóságának felfutására pillanatnyilag hiába számít. Ennek oka, hogy a hazai bankok hitelportfoliója a 2000-es években sokat romlott, mivel számos - főleg az építőipart érintő - projekt finanszírozása kedvezőtlennek bizonyult. Ezért ma szinte minden beruházást vagy külföldről vagy uniós pénzekből finanszíroznak. A kis- és közepes vállalkozások beruházási szándékai is visszafogottak, mert bizonytalannak látják például a lakossági fogyasztás érdemi növekedési kilátásait.
Varga Mihály mindenesetre jövőre kétszázalékos gazdasági növekedéssel, három százalék alatti hiánycéllal és bőven 3 százalék alatti inflációval számol, a fogyasztás 1,9 százalékkal bővülhet. (Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy ezekkel a tervekkel óvatosan kell bánni, mert az idei évre az Európai Bizottsággal közölt 2,7 százalékos hiánycél helyett már a miniszter is inkább úgy fogalmaz, hogy a deficit 3 százalék alatt lesz. Varga is elismerte, hogy amivel gond van, és további lépések szükségesek,az Magyarország nemzetközi összevetésben magas GDP-hez viszonyított finanszírozási igénye. Magyarán csak drágán kapunk hitelt. Ciprus, Portugália és Görögország szintjén vagyunk ebben. A GDP-arányos államadósság 80 százalék környékére csökkentése "rendben van", de messze még a siker - mondta Varga Mihály.
Tisztázatlan külföldi üzleti ügyeink
A Transparency International (TI) szerint a 40 legnagyobb exportőr országnak csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos, személyek megvesztegetése elleni egyezményét. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb exportőr országoknak sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket. Ugyanakkor Magyarország előrelépett: míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző ország lett. Ugyanakkor számos G20 ország, mint például Japán, Brazília és Hollandia is eltűri a korrupciót.
Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek - állapítja meg a nemzetközi szervezet. A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.
A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon.
A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen - fogalmaznak. Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz az arány. Azt is kiemelik, hogy "Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket" - tartalmazza a közlemény.
A biztosítási adó béklyójában
A biztosítók hosszú távon nem fogják tudni fenntartani túl széles termékpalettájukat, mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító üzletágvezetője a biztosítási konferencián. Felhívta a figyelmet: a magyar biztosítók profitabilitása nagyjából egy közepes belga biztosítóénak felel meg. Ehhez kapcsolódva Erdős Mihály, a Generali-Providencia első embere kiemelte: 14 biztosító rendelkezik ma Magyarországon 1 százalék alatti piaci részesedéssel. A piaci koncentráció az utóbbi években csökkent, elsősorban a közepes méretű biztosítók növekedtek. Ugyanakkor a biztosítási piac fontos támaszát jelentő középső társadalmi réteg szűkült - hívta fel a figyelmet egy fontos kihívásra.
Pandurics Anett, a MABISZ elnöke és a Posta Biztosító első embere arról beszélt, hogy 2009 óta nem fordult elő, ami idén: negatív lett a szektor biztosítástechnikai eredménye, elsősorban a biztosítási adó miatt. Szerencsejátékra a magyar lakosság évi 212 milliárd forintot költ, miközben a biztosítók díjbevétele 700 és 800 milliárd forint közötti.
Dénes Attila, az utazási kártrétési ügyekben gyakran szereplő QBE vezérigazgatója szerint vannak biztosítók, amelyek számára majdnem mindegy, hogy jelen vannak-e Magyarországon. Lesznek ezért olyanok, akik elgondolkodnak, maradnak-e a piacon - a döntést a bankok sorsa is nagyban befolyásolja majd. A visegrádi országokban nő a nem-életbiztosítási díjbevétel, Magyarországon azonban az utóbbi években csökken. Pedig a QBE ezekben az országokban sem csinálja másképp, mint nálunk. A kiegészítő, a felelősségbiztosításoknak és az általuk nem lefedett mezőgazdasági biztosításoknak jósolt növekedést.