Ma van a Látás Világnapja

A látás világnapját 2000 óta rendezik meg október második csütörtökén. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a vakság 80 százaléka megelőzhető, illetve gyógyítható, és hogy a kormányokat és különböző szervezeteket bíztassák az egységes megelőzési beruházásokra. 2000-ben kezdeményezték a „Látás 2020” programot is, amelynek célja, hogy 2020-ra megszűnjék a megelőzhető vakság előfordulása.

A Magyar Látszerész Szövetség és az optikai szakma közös szervezésében az idén ismét megszervezik a "Látás Hónapja" elnevezésű rendezvénysorozatot, melynek keretében az országos akcióban résztvevő több száz vizsgálati ponton ingyenes ellenőrzésben és szaktanácsadásban részesülnek az érdeklődők. Világszintű felmérések alapján az emberek több mint 50 %-ának lenne szüksége valamilyen látáskorrekcióra, ezzel szemben Magyarországon közel 1,5 millióan még sosem vettek részt szemvizsgálaton, pedig nem látnak jól. Míg napjainkban a rendszeres tüdőszűrésen, vagy fogorvosi kontrollvizsgálaton való részvétel szükségessége már mindenki által elfogadott tény, ezzel szemben látásunk és legfontosabb érzékszervünk a szemünk állapotával érdemtelenül keveset foglalkozunk. Kevesen tudják, hogy a látásvizsgálat során nemcsak egy esetleg később súlyossá váló szembetegség, de például a cukorbetegség vagy akár a magas vérnyomásra utaló jelek is felfedezhetők. A gyakori fejfájás, rossz közérzet kiváltó oka sok esetben az éleslátás és dioptriakorrekció hiánya, vagy a nem megfelelő látásjavító eszköz viselése.


Egy helyesen elkészített szemüveg vagy kontaktlencse nélkül elképzelhetetlen a jó közérzet, a pontos munkavégzés, vagy akár a közlekedésben való felelősségteljes részvétel, hiszen a világ nem alkalmazkodik látásunkhoz.
A szemüveg egy "szükséges rossz" szemlélet szerencsére az elmúlt évek során sokat változott, mégis még mindig sokan vannak azok, akik tudják, hogy nem látnak jól, mégsem hordanak szemüveget vagy kontaktlencsét. Első szemüvegvásárlásunk előtt legtöbbünkben felmerülő félelmeik miatt- úgymint a szemüveg hátrányosan befolyásolja megjelenésüket, mit szól hozzá a környezetük, szemüveget viselni kényelmetlenségekkel jár - sokan döntenek úgy, hogy inkább nem látnak jól.
Napjainkban a szemüveg egyszerű látásjavító eszközből, megjelenésünk egyik legmarkánsabb kiegészítőjévé vált, hiszen az arcunkon viseljük, amit a statisztikák szerint elsőként a legtöbben néznek meg. Az optikai üzletek szemüvegkeret szín és formaválasztéka garantálja, hogy megtaláljuk az egyéniségünkhöz, stílusunkhoz legjobban illő és azt kiegészítő szemüveget. Szemüveget viselni divat, amit az is bizonyít, hogy ritka az a divattervező, aki ne foglalkozna szemüvegkeret tervezésével, tehát a jó megjelenés érdekében rosszul látni, vagy szemüveget hordani ma már nem eldöntendő kérdés.


Amennyiben a szemüveggel szemben támasztott ellenérzéseinket nem tudjuk legyőzni, jó megoldást jelenthet a kontaktlencse viselése. Napjaink korszerű alapanyagból, valamint fejlett technológiával készült kontaktlencséi maximális kényelmet és kiváló látásélességet biztosítanak. A kontaktlencse viselés ma már egy egyszerű, kényelmes hétköznapi dolog. Választhatjuk állandó viseletre szemüveg helyett, vagy csak alkalomszerűen sportoláshoz, vagy csak azért, mert szeretnénk időnként változtatni megjelenésünkön. A nappali viseletű kontaktlencsék mellett ma már léteznek akár 1 hónapig is folyamatosan éjjel-nappal hordható termékek, míg igényeink szerint találunk akár egynapos viseletre való kontaktlencséket is.

Szerző

Szakemberek és civilek a lelki egészség ügyében

Publikálás dátuma
2013.10.09. 15:10

A nehéz helyzetben lévő emberekkel Magyarországon sokan foglalkoznak: mégis, ma az állami gondozásból kikerülő fiatalok közül sokan már 20 éves korukban pszichiátriai szociális otthonba kerülnek. A „segített” személyről, családról óriási paksaméta dokumentációk készülnek, a szolgáltatók finanszírozója azonban nem méri az emberi sorsok változásait, a szolgáltatások attitűdjét, hatékonyságát és a segítő szakmák közötti együttműködést.

Ahogyan a terepen is a felépülés-szemlélet, a humanizmus talaján álló szolgáltatók szoros együttdolgozása emeli a hatékonyságot, a kormányzat szintjén is az ágazatok és tárcák közt összehangolttá tett, a humán szolgálatok érték-alapját és minőségét ágazatok feletti szinten is értelmező lelki egészség-stratégia szükséges ahhoz, hogy elinduljon a fordulat ezen az ország jövőjét mélyen érintő területen. 2013 márciusában több mint 300 szakember és érdekelt fél gyűlt össze, hogy a részvételi demokrácia alapelvei szerint felhívja a figyelmet arra: Magyarországon megoldandó nemzeti sorskérdés a rossz lelki egészségi állapot. Tükrözik ezt az öngyilkossági és demográfiai adatok, a magas kivándorlási arány, az alkoholbetegség gyakorisága egyaránt.  A humán intézményrendszer gyakran a hátrányok újratermelődését „segíti”. A lelki egészség fejlesztését szolgáló korábbi kormányzati erőfeszítések szétforgácsoltak voltak és gyakran nem valósultak meg.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a WHO ajánlásai alapján egy önálló „Mentális Egészség Szakmapolitikai Programot” hoz létre. Bízunk abban, hogy ez a program tartalmazza a közösségi, területi ellátás fejlesztését és tud kapcsolódni az EMMI-szintű programhoz. Az eszmecserén szeretnénk erre is választ kapni és egyben ösztönözni a két program integrációját.

Szakemberek és felhasználók, intézmények és civil szervezetek képviselői kívánják elősegíteni, hogy az emberek és a társadalom jobb lelki egészségét szolgálva, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban váljék gyakorlattá az EMMI ágazatok közötti együttműködés, s ebben az érintett civil szereplők is tevékenyen vegyenek részt!

Ezen törekvésnek teremt ismét fórumot a Lelki Egészség Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő sajtónyilvános 3. Közösségi Lelki Egészségfejlesztés ESZMECSERE, ahol a fenti projektek bemutatása és megvitatása történik.

Szerző

Fél év alatt közel 1500 egyetemista fordult dietetikushoz

Publikálás dátuma
2013.10.08. 19:35

 Három hazai egyetemen indult el márciustól a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének térítésmentes, szakmai programja, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak, amely az energia-egyensúlyon alapuló, egészséges táplálkozást és életmódot hivatott népszerűsíteni a hallgatók között.

 A program dietetikus szakemberek egyetemi előadásaiból, ingyenes, személyes szaktanácsadásból és gyors állapotfelmérésből áll. Márciustól közel 1500 egyetemista vette igénybe a tanácsadást. Legtöbbjük (64%) szerencsére nem a fogyókúrákról és a csodadiétákról, hanem az egészséges táplálkozásról szeretett volna többet megtudni a dietetikustól.    

 

A testtömeg megtartásának az alapja az energia-egyensúly, vagyis az ételekkel, italokkal elfogyasztott és a mozgással felhasznált energia-mennyiség közötti harmónia. Fontos, hogy ennek a jelentősége beépüljön a fiatalok szemléletébe, mert az életmód és a táplálkozási szokások jórészt gyerek- és fiatal felnőttkorban alakulnak ki. Ezért döntött úgy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), hogy tavasszal átfogó szakmai programmal keres fel három hazai egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumát és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karát. Az előadások és a tanácsadások azonban bármely más szakos hallgatók előtt is nyitva álltak. A három éves projekt végére kb. 4500 egyetemista étkezési szokásairól és tápláltsági állapotáról állnak majd rendelkezésre adatok, amelyek feltehetően kortársaik egészségi állapotáról és táplálkozási szokásairól is képet adnak majd.

     

A márciusban indult E3 – Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak projekt keretében eddig 1406 egyetemista keresett fel dietetikus szakembert és vett igénybe térítésmentes szaktanácsadást. A fő motivációjuk az volt, hogy az egészséges táplálkozásról tudjanak meg minél több, használható információt.  64%-uk ezért kereste fel a szakembereket. A tanácsadások keretében elvégzett, gyors szűrésekből kiderült, hogy szerencsére legtöbbjüknek még nincs szüksége fogyókúrára, hiszen az átlag testtömeg-indexük a normál tartományba tartozó 22,8 volt. Így az egyetemista korosztály számára egyértelműen az energia-egyensúly fontosságának felismerése a legfontosabb, vagyis az, hogy hosszú távon úgy tudják megelőzni az elhízást, ha táplálkozásukban és életmódjukban figyelemmel vannak a bevitt és elégetett kalóriák egyensúlyára.

 

Az is kiderült az egyetemista korosztály táplálkozási szokásainak feltérképezéséből, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás alacsony a körükben. Noha az energia-egyensúly fenntartásához is létszükséglet lenne ezek fogyasztása, több mint 2% egyáltalán nem eszik zöldséget, gyümölcsöt, 30%-uk pedig naponta csak egyszer.

Pozitívum, hogy a hazai felnőtt lakossághoz képest az E3 programban részt vett egyetemisták többet sportolnak. Rendszeresen sportol 43%-uk, míg a felnőtt lakosságnak csak 23%-a. Közel 10%-uk viszont már egyetemistaként sem mozog semmit.

A hallgatók fele (47,3%) naponta 1-2 liter folyadékot iszik meg, 28% pedig 2-3 liter közti mennyiséget. A javasolt mennyiség legalább 2 liter lenne. A kapott eredmények alapján tehát a folyadékpótlás területén van még mit tenni.

A dohányzás terén viszonylag jó a helyzet, a hallgatók 70%-a nem dohányos, 20%-uk alkalmi, 10% viszont rendszeres cigarettázó. A Coca-Cola Alapítványtól nyert pályázati pénzből megvalósuló, öt szemeszterre tervezett E3 program természetesen az idei tanévben is folytatódik. A három éves időszak alatt az MDOSZ szakértői 40-50 előadást és több mint 600 szaktanácsadást kínálnak a diákoknak. Az idei szemeszter előadásaira és tanácsadásaira az MDOSZ honlapján (www.mdosz.hu) lehet bejelentkezni és időpontot kérni.

Szerző