ÁSZ: A büdzsé bevételeinek majdnem fele nem megalapozott

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2014. évre tervezett 2 százalékos GDP-növekedés mellett tartható a jövő évi hiánycél, bár vannak kockázatok; a költségvetési tervezés minősége és az egyes előirányzatok megalapozottsága javult, az adóbefizetéseket megalapozó jogszabályi háttér azonban hiányos.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón ismertette: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat kiadásainak 88,6 százalékát, illetve bevételeinek 93,6 százalékát ellenőrizte az ÁSZ, így tavalyhoz képest nőtt az ellenőrzés lefedettsége.
A hiánycéllal kapcsolatos kockázatok között említette az alelnök a vártnál esetleg alacsonyabb inflációt, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának alakulását.

Warvasovszky Tihamér hangsúlyozta: javult a költségvetési tervezés minősége, mivel a törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint nem megalapozottnak minősülő előirányzatot; megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak és rendelkezik a tartalékokról is.
A tervezet szerint az államadósság-mutató a 2013. évi 77,4 százalékról jövőre 76,9 százalékra csökken, azaz a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adósság mérséklődik - hívta fel a figyelmet.

A számvevőszék véleménye szerint a jövő évi költségvetés adóbevételeinek 52,6 százaléka megalapozott, 47,4 százaléka részben megalapozott, utóbbihoz tartoznak az általános forgalmi adóból, a pénzügyi tranzakciós illetékből, a távközlési adóból, valamint a katából és a kivából tervezett bevételek - ismertette az alelnök.
Warvasovszky Tihamér elmondta azt is: a költségvetés adóbefizetéseit megalapozó jogszabályi háttér hiányos, az adótörvények jövő évet érintő módosításai nem készültek el, azokat az Országgyűléshez még nem nyújtották be.

Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat szerint a központi költségvetési tartalékok összege 220 milliárd forint; ebből az országvédelmi alap 100 milliárd forint összegű előirányzata részben megalapozott. Ezt a minősítést az indokolja, hogy bár az egyes előirányzatok megalapozottsága lényegesen javult, a javaslat indokolása nem mutatja be, hogy az országvédelmi alap mértékének meghatározásánál milyen jellegű, mértékű kockázatokkal számoltak.

Az ÁSZ úgy véli, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 120 milliárd forintos előirányzata megalapozott.
Az európai uniós pénzekkel kapcsolatban az ÁSZ megállapította, hogy a 2007 és 2013 közti uniós támogatások 97 százalékát kötelezettségvállalással lekötötték. Az érintett programokra a törvényjavaslat 2014-re 1787,9 milliárd kiadást tartalmaz, amely harmadával magasabb az idei évinél. A végrehajtás szempontjából ugyanakkor kockázatot hordoz a szerződéssel lekötött uniós források tervezett felhasználásának magas szintje, mivel a korábbi években a felhasználás akadozott - fejtette ki az alelnök.

Warvasovszky Tihamér hozzáfűzte: tény, hogy az alacsonyabb felhasználás kockázatának minimalizálása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium számos intézkedést tett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervezettnél kisebb felhasználás alacsonyabb önerőt is követelne, így a 2014. évi költségvetés szempontjából megtakarítást jelentene.
Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetője kiemelte, hogy a javaslatban szereplő államháztartási hiány (924,8 milliárd forint) 12 százalékkal alacsonyabb az idei módosított előirányzatnál.

Beszámolt róla: vizsgálták az állami vagyonnal kapcsolatos előirányzatokat is, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. esetében a bevételek 34,5 százalékát, a kiadások 75,4 százalékát tartották megalapozottnak. A Nemzeti Földalap esetében a bevételek és a kiadások teljeskörűen megalapozottak a számvevőszék véleménye szerint.
Az MTI kérdésére a felügyeleti vezető elmondta: hosszabb távon kulcskérdés, hogy az államadósság-szabály hogyan teljesül, így kedvező lenne, hogy a költségvetési törvényjavaslatban - annak a hároméves kitekintésre vonatkozó részében - évekre lebontva benne lenne, hogyan alakul az államadósság GDP-arányos mértéke.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva Warvasovszky Tihamér kifejtette: a rezsicsökkentés kapcsán nem látnak feszültséget a költségvetésben; a mérséklés az alacsonyabb infláció révén hat a költségvetésre, valódi kockázatokat nem hordoz, és a további rezsicsökkentési terveket tükrözi, hogy a tervezetben alacsony, 2,4 százalékos inflációval számol a kormány.