Nagy a maginfláció

A piaci konszenzusnál némiképp magasabb, 1,4 százalékos volt az infláció szeptemberben - derül ki a KSH tegnap kiadott adataiból. Amit megspórolunk a rezsicsökkentéssel, elköltjük tranzakciós illetékre.

A fogyasztói árak szeptemberi 1,4 százalékos éves növekedése kis mértékben meghaladja a várakozásokat, de továbbra is igen alacsonynak mondható - mondta el lapunknak Horváth István. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, a benzinárak tartós csökkenése esetén az év végéig akár 1 százalék alá is süllyedhet az infláció üteme. A piaci konszenzus 1,1 százalék volt, az Erste Bank szakértői 1,3 százalékos inflációt vártak szeptemberre - mondta el lapunknak Nyeste Orsolya. A pénzintézet elemzője szerint a következő hónapok magasabb inflációt hoznak, mert a reálgazdaság teljesítménye a belső kereslet oldaláról elkezdett javulni. Decemberben azonban ismét alacsonyabb inflációt vár az Erste, akkor jelenhet meg az adatokban az újabb rezsicsökkentés hatása. A maginfláció azonban 3,5 százalékra emelkedett - ez az az inflációs adat, amelyben nem jelennek meg a kormányzati intézkedések.

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak 0,5 százalékkal növekedtek szeptemberben. A dohányáruk és a pénzügyi szolgáltatások az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak: előbbi 6,7 százalékkal, utóbbi 13,7 százalékkal. A november elsejétől tervezett újabb rezsicsökkentés hatásának kisebb része az alapdíjaknál már novemberben érzékelhető lesz, de legnagyobb része a számlázási időszakok miatt legközelebb decemberben, illetve jövő januárban lesz hatással a fogyasztói árindexre - mondta el az MTI-nek Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal szakértője. Hozzátette: a dohányáruk esetében további kisebb emelkedéssel lehet számolni, az üzemanyagárak ugyanakkor szeptemberben csökkentek, hetente kétszer is.

Az áremelkedéshez jelentősen hozzájárult a pénzügyi szolgáltatások árának emelkedése, éves összevetésben 45,7 százalékos áremelkedést mutattak ki. A KSH a pénzügyi szolgáltatások között a rendszeres átutalási megbízást, a készpénzfelvételt, a számlavezetési és internetes átutalási díjakat vizsgálja. A harmadik legnagyobb áremelkedést a pénzügyi szolgáltatások és a dohánytermékek után a repülőjegyeknél tapasztalhattunk. A pénzügyi termékek árának emelkedése mögött a bevezetett, majd megemelt tranzakciós illeték áll. Mivel ennek elmaradása miatt a kormány pótadót is kivetett a bankokra, melyet különböző formában a pénzintézetek szintén az ügyfelekre hárítanak, az októberi adatokban ismét emelkedhetnek a bankolási költségek.

A most megjelent inflációs adat azt jelenti, hogy van még mozgástér az MNB számára a kamatcsökkentésre - véli Horváth István. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója és az Erste Bank elemzője is 20 százalékpontos csökkentést vár az októberi jegybanki kamatdöntésen. Mivel az infláció a három százalékos cél alatt van, és várhatóan jövőre is ott marad, nem jelenti a monetáris enyhítés akadályát - tette hozzá Nyeste Orsolya, aki három százalékra várja a kamatcsökkentési ciklus alját. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egy-két kamatvágásra van még tér, az azonban kétségtelen, hogy egyre közelebb vagyunk a kamatcsökkentési ciklus végéhez, ezért érdemes realizálni a rövid távú kötvénybefektetéseken elért hozamokat - teszi hozzá Horváth István.

A kamatcsökkentést erősíti a nemzetközi hangulat is, mivel a Fed-szigorítás elhalasztása - az amerikai költségvetési vita okozta piaci aggodalom ellenére is - jótékonyan hat a feltörekvő piaci eszközökre. Mivel pedig sikerült megemelni a rövid távú költségvetési plafont, kitolva ezzel a megállapodás szükségességét november 22-ig, a Fed a következő hónapokban még biztosan nem fog dönteni a szigorításról. Mindez azt jelenti, hogy addig fennmarad a támogató befektetői környezet, ezzel együtt pedig a stabil magyar eszközárak - fogalmazott az elemző. A Royal Bank of Scotland szakértői ugyanakkor úgy látják, jövőre már kamatemelésre is sor kerülhet: a magyar gazdaság "meglepő" ütemű növekedése és a kötvényhozamok fenntartása miatt.