Az adóbevételek fele bizonytalan

A 2014-es költségvetés adóbevételeinek csupán 52,6 százaléka teljesen megalapozott, a 47,4 százalékuknál kockázatok merülnek fel - állapította meg az Állami Számvevőszék tegnap kiadott és sajtótájékoztatón is ismertetett véleményében. A számvevők felhítvták a figyelmet arra, hogy az érintett adófajtáknál a betervezett összegek egy részének befolyásával kapcsolatban vannak kétségeik. Ez bizonyos esetben nem jelent valódi problémát, például a vártnál kevesebben jelentkeztek (idén) a kisebb vállalkozások számára kitalált KATA és KIVA adózási formákba. Ha továbbra sem válnak ezek népszerűbbé, itt kisebb bevétel várható a tervezettnél, ám az át nem lépő cégek más formában még adózhatnak - írják a számvevők.

Érdemibb azonban a gond az áfánál, amely a magyar költségvetés legnagyobb forrása. Itt többféle bajt is lát az ÁSZ. Az egyik, hogy a vártnál kisebb fogyasztás miatt 2013-ban nem teljesül abevételi terv, márpedig a 2014-es számok ezen a bázison készültek, és a különbséget csak részben vették figyelembe a jövő évi számok kalkulálásánál. "A 2014 évi 3000,1 milliárd forintos pénzforgalmi áfabevételi előirányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos bevételi növekedést várnak, míg a makrogazdasági pálya szerint a vásárolt fogyasztás folyó áron csak 4,5 százalékkal nő" - hívja föl a figyelmet egy vaskos tételre a számvevőszék. Az ÁSZ csak az áfában 150 milliárdos kockázatot lát, ugyanakkor szerintük mérsékli a lukat, hogy jövőre januárra azért "már csak sikerül" bekötni az adóhivatalba a pénztárgépeket.

A számvevők a távközlési adót és a pénzügyi tranzakciós illetéket is a csak részben megalapozott bevételek közé sorolták. Szerintük a lakossági fogyasztás nem nő úgy, ahogy a költségvetés tervezői számolták. Amiatt is bírálatot fogalmaz meg az anyag, hogy az adótörvények tervezete nem készült el időben, így az ÁSZ szakemberei azokat még nem is láthatták. Figyelemre méltó, hogy a fogyasztási adóknál már 77,3 százalékot sorolnak a csak részben megalapozott kategóriába a számvevők, pedig az Orbán-kormány tagjai nem mulasztják el annak a hangsúlyozását, hogy adófilozófiájuk nagy szerepet szán az ilyesfajta adóknak.

Ugyancsak kockázatot látnak az ÁSZ szakemberei az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknél, ezeknek csaknem kétharmadát (a kiadásoknak majdnem a negyedét) a csak részben megalapozott adatok közé sorolták. A frekvenciahasználatból eredő 120 milliárdos bevételi tervet is megkérdőjelezték.

A kiadásoknál sokkal kevesebb problémát látnak a számvevők. Itt csak 1,7 százalékot soroltak a részben megalapozott kategóriába. Ide tartozik a többi között a szociálpolitikai menetdíj-támogatás.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a hiánycéllal kapcsolatos kockázatok között említette a vártnál esetleg alacsonyabb inflációt, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának alakulását - írja az MTI. Az ÁSZ szerint mindazonáltal a 2014. évre tervezett 2 százalékos GDP-növekedés mellett tartható a jövő évi hiánycél.

Fontos változás az ekhóban

Újabb területre terjesztené ki a kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választásának lehetőségét - értesült az Adózóna.hu. Jövő évtől a szabadidősport-szövetségek, a fogyatékosok sportszövetségei, valamint a diák-, illetve főiskolai-egyetemi sportszövetségek által foglalkoztatottak is bekerülnének a kedvezményezett körbe. Nagyon fontos mérlegelni, hogy az ekhós bevételek - a kedvezőbb közteher miatt - nem jogosítanak fel pénzbeli egészségügyi ellátásokra (táppénz, gyed).

A tervezet szerint az államadósság-mutató a 2013. évi 77,4 százalékról jövőre 76,9 százalékra csökken, azaz a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adósság mérséklődik - hívta fel a figyelmet Warvasovszky. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat szerint a központi költségvetési tartalékok összege 220 milliárd forint; ebből az országvédelmi alap 100 milliárd forint összegű előirányzata részben megalapozott. Ezt a minősítést az indokolja, hogy a javaslat indokolása nem mutatja be, hogy az országvédelmi alap mértékének meghatározásánál milyen jellegű, mértékű kockázatokkal számoltak.