Előfizetés

Az adóbevételek fele bizonytalan

T. I.
Publikálás dátuma
2013.10.12. 07:34
Fotó: Népszava
A 2014-es költségvetés adóbevételeinek csupán 52,6 százaléka teljesen megalapozott, a 47,4 százalékuknál kockázatok merülnek fel - állapította meg az Állami Számvevőszék tegnap kiadott és sajtótájékoztatón is ismertetett véleményében. A számvevők felhítvták a figyelmet arra, hogy az érintett adófajtáknál a betervezett összegek egy részének befolyásával kapcsolatban vannak kétségeik. Ez bizonyos esetben nem jelent valódi problémát, például a vártnál kevesebben jelentkeztek (idén) a kisebb vállalkozások számára kitalált KATA és KIVA adózási formákba. Ha továbbra sem válnak ezek népszerűbbé, itt kisebb bevétel várható a tervezettnél, ám az át nem lépő cégek más formában még adózhatnak - írják a számvevők.

Érdemibb azonban a gond az áfánál, amely a magyar költségvetés legnagyobb forrása. Itt többféle bajt is lát az ÁSZ. Az egyik, hogy a vártnál kisebb fogyasztás miatt 2013-ban nem teljesül abevételi terv, márpedig a 2014-es számok ezen a bázison készültek, és a különbséget csak részben vették figyelembe a jövő évi számok kalkulálásánál. "A 2014 évi 3000,1 milliárd forintos pénzforgalmi áfabevételi előirányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos bevételi növekedést várnak, míg a makrogazdasági pálya szerint a vásárolt fogyasztás folyó áron csak 4,5 százalékkal nő" - hívja föl a figyelmet egy vaskos tételre a számvevőszék. Az ÁSZ csak az áfában 150 milliárdos kockázatot lát, ugyanakkor szerintük mérsékli a lukat, hogy jövőre januárra azért "már csak sikerül" bekötni az adóhivatalba a pénztárgépeket.

A számvevők a távközlési adót és a pénzügyi tranzakciós illetéket is a csak részben megalapozott bevételek közé sorolták. Szerintük a lakossági fogyasztás nem nő úgy, ahogy a költségvetés tervezői számolták. Amiatt is bírálatot fogalmaz meg az anyag, hogy az adótörvények tervezete nem készült el időben, így az ÁSZ szakemberei azokat még nem is láthatták. Figyelemre méltó, hogy a fogyasztási adóknál már 77,3 százalékot sorolnak a csak részben megalapozott kategóriába a számvevők, pedig az Orbán-kormány tagjai nem mulasztják el annak a hangsúlyozását, hogy adófilozófiájuk nagy szerepet szán az ilyesfajta adóknak.

Ugyancsak kockázatot látnak az ÁSZ szakemberei az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknél, ezeknek csaknem kétharmadát (a kiadásoknak majdnem a negyedét) a csak részben megalapozott adatok közé sorolták. A frekvenciahasználatból eredő 120 milliárdos bevételi tervet is megkérdőjelezték.

A kiadásoknál sokkal kevesebb problémát látnak a számvevők. Itt csak 1,7 százalékot soroltak a részben megalapozott kategóriába. Ide tartozik a többi között a szociálpolitikai menetdíj-támogatás.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a hiánycéllal kapcsolatos kockázatok között említette a vártnál esetleg alacsonyabb inflációt, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának alakulását - írja az MTI. Az ÁSZ szerint mindazonáltal a 2014. évre tervezett 2 százalékos GDP-növekedés mellett tartható a jövő évi hiánycél.

Fontos változás az ekhóban
Újabb területre terjesztené ki a kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választásának lehetőségét - értesült az Adózóna.hu. Jövő évtől a szabadidősport-szövetségek, a fogyatékosok sportszövetségei, valamint a diák-, illetve főiskolai-egyetemi sportszövetségek által foglalkoztatottak is bekerülnének a kedvezményezett körbe. Nagyon fontos mérlegelni, hogy az ekhós bevételek - a kedvezőbb közteher miatt - nem jogosítanak fel pénzbeli egészségügyi ellátásokra (táppénz, gyed).

A tervezet szerint az államadósság-mutató a 2013. évi 77,4 százalékról jövőre 76,9 százalékra csökken, azaz a jogszabályi előírásoknak megfelelően az adósság mérséklődik - hívta fel a figyelmet Warvasovszky. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat szerint a központi költségvetési tartalékok összege 220 milliárd forint; ebből az országvédelmi alap 100 milliárd forint összegű előirányzata részben megalapozott. Ezt a minősítést az indokolja, hogy a javaslat indokolása nem mutatja be, hogy az országvédelmi alap mértékének meghatározásánál milyen jellegű, mértékű kockázatokkal számoltak.

Nagy a maginfláció

Benedek Noémi
Publikálás dátuma
2013.10.12. 07:33

A piaci konszenzusnál némiképp magasabb, 1,4 százalékos volt az infláció szeptemberben - derül ki a KSH tegnap kiadott adataiból. Amit megspórolunk a rezsicsökkentéssel, elköltjük tranzakciós illetékre.

A fogyasztói árak szeptemberi 1,4 százalékos éves növekedése kis mértékben meghaladja a várakozásokat, de továbbra is igen alacsonynak mondható - mondta el lapunknak Horváth István. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, a benzinárak tartós csökkenése esetén az év végéig akár 1 százalék alá is süllyedhet az infláció üteme. A piaci konszenzus 1,1 százalék volt, az Erste Bank szakértői 1,3 százalékos inflációt vártak szeptemberre - mondta el lapunknak Nyeste Orsolya. A pénzintézet elemzője szerint a következő hónapok magasabb inflációt hoznak, mert a reálgazdaság teljesítménye a belső kereslet oldaláról elkezdett javulni. Decemberben azonban ismét alacsonyabb inflációt vár az Erste, akkor jelenhet meg az adatokban az újabb rezsicsökkentés hatása. A maginfláció azonban 3,5 százalékra emelkedett - ez az az inflációs adat, amelyben nem jelennek meg a kormányzati intézkedések.

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak 0,5 százalékkal növekedtek szeptemberben. A dohányáruk és a pénzügyi szolgáltatások az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak: előbbi 6,7 százalékkal, utóbbi 13,7 százalékkal. A november elsejétől tervezett újabb rezsicsökkentés hatásának kisebb része az alapdíjaknál már novemberben érzékelhető lesz, de legnagyobb része a számlázási időszakok miatt legközelebb decemberben, illetve jövő januárban lesz hatással a fogyasztói árindexre - mondta el az MTI-nek Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal szakértője. Hozzátette: a dohányáruk esetében további kisebb emelkedéssel lehet számolni, az üzemanyagárak ugyanakkor szeptemberben csökkentek, hetente kétszer is.

Az áremelkedéshez jelentősen hozzájárult a pénzügyi szolgáltatások árának emelkedése, éves összevetésben 45,7 százalékos áremelkedést mutattak ki. A KSH a pénzügyi szolgáltatások között a rendszeres átutalási megbízást, a készpénzfelvételt, a számlavezetési és internetes átutalási díjakat vizsgálja. A harmadik legnagyobb áremelkedést a pénzügyi szolgáltatások és a dohánytermékek után a repülőjegyeknél tapasztalhattunk. A pénzügyi termékek árának emelkedése mögött a bevezetett, majd megemelt tranzakciós illeték áll. Mivel ennek elmaradása miatt a kormány pótadót is kivetett a bankokra, melyet különböző formában a pénzintézetek szintén az ügyfelekre hárítanak, az októberi adatokban ismét emelkedhetnek a bankolási költségek.

A most megjelent inflációs adat azt jelenti, hogy van még mozgástér az MNB számára a kamatcsökkentésre - véli Horváth István. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója és az Erste Bank elemzője is 20 százalékpontos csökkentést vár az októberi jegybanki kamatdöntésen. Mivel az infláció a három százalékos cél alatt van, és várhatóan jövőre is ott marad, nem jelenti a monetáris enyhítés akadályát - tette hozzá Nyeste Orsolya, aki három százalékra várja a kamatcsökkentési ciklus alját. A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egy-két kamatvágásra van még tér, az azonban kétségtelen, hogy egyre közelebb vagyunk a kamatcsökkentési ciklus végéhez, ezért érdemes realizálni a rövid távú kötvénybefektetéseken elért hozamokat - teszi hozzá Horváth István.

A kamatcsökkentést erősíti a nemzetközi hangulat is, mivel a Fed-szigorítás elhalasztása - az amerikai költségvetési vita okozta piaci aggodalom ellenére is - jótékonyan hat a feltörekvő piaci eszközökre. Mivel pedig sikerült megemelni a rövid távú költségvetési plafont, kitolva ezzel a megállapodás szükségességét november 22-ig, a Fed a következő hónapokban még biztosan nem fog dönteni a szigorításról. Mindez azt jelenti, hogy addig fennmarad a támogató befektetői környezet, ezzel együtt pedig a stabil magyar eszközárak - fogalmazott az elemző. A Royal Bank of Scotland szakértői ugyanakkor úgy látják, jövőre már kamatemelésre is sor kerülhet: a magyar gazdaság "meglepő" ütemű növekedése és a kötvényhozamok fenntartása miatt.

Leminősítési vizsgálat alá vette a Molt az S&P

 Negatív kihatású osztályzati felülvizsgálat alá vette a Mol "BB plusz" szintű hosszú távú vállalati adósi besorolását pénteken a Standard & Poor's, a horvát INA olajvállalatban meglévő részesedés körüli fejleményekkel indokolva a döntést.

  A nemzetközi hitelminősítő pénteken Londonban közölte: a negatív felülvizsgálat tükrözi azt a várható hatást, amelyet a 49 százalékos INA-részesedés részbeni vagy teljes eladása gyakorolna a magyar cégre. A Standard & Poor's az indoklásban közölte azt is, hogy az osztályzati vizsgálat a Mol horvátországi működési környezetének lehetséges romlásából eredő hatásokat szintén figyelembe veszi.
    A negatív figyelőlista a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban a negatív kilátásnál erőteljesebb jelzés az érintett adósosztályzat leminősítésének lehetőségére.