9 halálos áldozatot követelt a dizájnerdrog

Az ellenőrzött kábítószerek hatását utánzó új pszichoaktív anyagok komoly veszélyt jelentenek, ugyanis összetételük - így az egészségre gyakorolt közvetlen hatásuk - ismeretlen. Az Európai Bizottság éppen ezért tervezi annak a rendeletnek az elfogadását, amely az új pszichoaktív anyagokat büntetőjogi rendelkezések hatálya alá helyezi. Hazánkban eddig 9 halálos áldozatot követelt az először Hollandiában feltűnt legújabb dizájner drog, az úgynevezett para-metil-4-metilaminorex.

Kilenc ember halálában játszott szerepet az idén Magyarországon egy olyan új dizájnerdrog, a para-metil-4-metilaminorex, amely az országon kívül csak Hollandiában bukkant eddig fel - mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője a távirati irodának annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos rendelet elfogadását tervezi. (A szert még júliusban tiltó listára tette a szakminisztérium. Ezek fogyasztása és terjesztése egyaránt büntetendő - szerk.)

A tiltott kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás az unióban egyaránt komoly veszélyt jelent az egyén egészségére és biztonságára, valamint a társadalomra. Az ENSZ kábítószerekről szóló egyezményei szerint szabályozott olyan anyagok, mint például a kokain, az ecstasy és a marihuána (ellenőrzött kábítószerek) fogyasztása úgy tűnik az elmúlt években bár magas szinten, de stabilizálódott, azonban komoly kihívást jelentenek a piacon rohamos tempóban megjelenő új, az ellenőrzött kábítószerek hatását utánzó új pszichoaktív anyagok. Ezek jelenleg nem tartoznak ellenőrző intézkedések, így büntetőjogi szankciók hatálya alá sem. Ezen kíván most változtatni a Európai Bizottság.

Tavaly az uniós tagállamok korai figyelmeztető rendszerén keresztül összesen 73 új pszichoaktív anyagról küldtek értesítést, az idén ez a szám már most magasabb. A szóvivő tájékoztatása szerint európai viszonylatban 2005 óta 290 olyan, kémiai szerkezetében picit módosított anyag jelent meg, amely sok országban nincs tiltólistán, de lényegében ugyanolyan vagy erősebb hatású, mint a klasszikus kábítószerek. Magyarországon először 2008-ban tűnt fel az úgynevezett spice jelenség, vagyis amikor a marihuánának tűnő növénykeverékekben olyan anyagokat találtak szakértők, amelyek szintetikus kannabinoidok voltak, ezt nevezték a fogyasztók "bioműfűnek".

Az új pszichoaktív anyagok, vagyis a dizájnerdrogok megjelenése csökkentette a klasszikus kábítószereket használók számát, de a marihuána- és amfetaminfelhasználók megmaradtak a bevált szerük mellett. A lefoglalások azonban azt mutatják, hogy az anyagok 50 százaléka már dizájnerdrog és csak a másik fele klasszikus kábítószer.

A dizájnerdrogok elsősorban olcsóságuknak köszönhetik elterjedésüket - mondta a szóvivő. Közlése szerint Európában - így Magyarországon is - az figyelhető meg, hogy míg eleinte kiskereskedők rendelték az interneten a szereket, főleg Kínából és Indiából, most már kezd kialakulni egy erre szakosodott nagykereskedői hálózat. Magyarországon egyelőre még a kisebb forgalmazók vannak többségben, akik lakóhelyük környékén, ismerősöknek forgalmazzák a dizájnerdrogokat, havi bevételük eléri a 150-200 ezer forintot.

A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy óriási a veszély, mert ezeknek a pszichoaktív anyagoknak az összetétele ismeretlen. Hozzátette, további probléma az is, hogy a felmérések szerint egyre fiatalabbak próbálják ki a drogot, ennek korhatára már bizonyosan 14 év alatt van. Bár a rendőrség először július végén figyelmeztetett az új szer terjedésére, és a halálesetek gyanítható összefüggéseire, vélhetően nem sikerült megakadályoznia az újabb szállítmányok Magyarországra jutását.

A para-metil-4-metilaminorex először Hollandiában tűnt fel, ugyanakkor halálesetek az eddigi hírek alapján csak Magyarországon fordultak elő. A szer ismert serotoni becenéven is, ami onnan ered, hogy fokozza a szerotonin nevű boldogsághormon termelését. A beszámolók szerint egy akár 10-12 órán keresztül ható stimulánsról van szó, amely a szexuális vágyat is növeli.

Rejtélyes azonban, miért öl a szer: Zacher Gábor toxikológus korábban azt mondta, a kórházba kerülő fiataloknál a legsúlyosabb tünet a hyperthermia, vagyis a testhőmérséklet vészes növekedése. Vagyis egy bizonyos hőfok felett belső vérzés indul meg a szervezetben.

Amit azonban a használók nem vesznek figyelembe, hogy ezt a szert könnyű túladagolni: a beszámolók szerint 60-100 milligramm már elég a 10-12 órásintentzív hatáshoz, vagyis, már sokkal kevesebb is hat belőle, mint a korábban népszerű amfetaminokból, mefedronból vagy kokainból. Vagyis a használók a szokásos mennyiségre számítanak, miközben a para-metil-4-metilaminorexnél az már halálos lehet.

Az egészségügyi államtitkárság a negyedik haláleset után, július 6-án tette tiltólistára a dizájnerdrog alapanyagául használt vegyületet. Ám hiába, mivel a szer különösen más stimuláns szerekkel kombinálva veszélyes, ami rímel a hatóságok tapasztalatával. A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint a serotonit egyetlen esetben sem egyedüliként sikerült kimutatni, csak mindig más hatóanyagok társaságában. Így nem kizárt, hogy a halálos hatásokért valamiféle drogkombináció a felelős.

Szerző

Sikerült kihúzni az Ab méregfogát

Publikálás dátuma
2013.10.14. 07:08
Fotó: Vajda József/Népszava
"A jogaink vannak elképesztő veszélyben, ezt kellene végre megérteni. Hiszen ma Magyarországon az Alkotmánybíróság (Ab) mondta ki: a parlamenti többség bármit megtehet" - értékelte Fleck Zoltán jogszociológus a semmisségi törvény ügyében a közelmúltban hozott Ab-határozatot. A döntés nemcsak a hatalommegosztás rendszerét döntötte meg, hanem bizonyította azt is: a kormánypárti elkötelezettségű tagokkal feltöltött Ab már képtelen az alkotmányos jogvédelemre.

Még a jogállami minimumok iránti, korábban esetenként bizonyított elkötelezettsége sem vitte rá Paczolay Péter Ab-elnököt, hogy ha megakadályozni nem is tudja, de legalább különvéleményt fogalmazzon meg a testület többségével szemben a semmisségi törvény ügyében. Nem élt különvéleménnyel, azaz a többségi határozattól eltérő álláspont közlésének lehetőségével Stumpf István sem, aki noha az első Orbán-kormány kancelláriaminisztereként ismert, továbbá a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybíró, 2010 óta mégis többször mutatkozott az elszánt alkotmányos jogvédő szerepében.

Hogy miként tudtak azonosulni - az állítólag Szívós Mária által előadó bíróként jegyzett - határozattal, a magánügyük. Az azonban minden magyar állampolgáré, hogy ezzel az Ab elfogadott egy olyan határozatot, amely egyes szakértők szerint több ponton is sérti az alaptörvényt. Megírtuk: a testület nem találta alkotmányellenesnek a semmisségi törvényt, az erről szóló szeptember 30-i határozata szerint ugyanis a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az úgynevezett "igazságtételi" célú jogalkotás, és a jogerő olyan áttörése, amely kizárólag az elítéltek javára történt, nem sérti a jogállamiság követelményét, így az alaptörvényt sem. Az Ab úgy találta, hogy a jogalkotó a hatalmi ágak megosztásának, illetve a bíró függetlenségnek az elvét sem sértette meg azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azokat a bírói döntéseket, amelyek - a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban - kizárólag rendőri jelentésekre és tanúvallomásokra támaszkodva ítéltek el bizonyos személyeket.

Ezzel az Ab többsége áldását adta a ma alkotmánybíróként tevékenykedő - noha e határozat aláírói között nem szereplő - Balsai István által fideszes képviselőként benyújtott, majd 2011 májusában elfogadott semmisségi törvényre. A jogszabály feltételezte, hogy csak hamisan vallhattak az eseményekről az érintett rendőrök, ráadásul bírói mérlegeléseket és ítéleteket írt felül, helyezett volna hatályon kívül. Azért csak volna, mert ugyan a rendelkezések azt a feladatot rótták a bíróságokra, hogy 2011. október 23-ig tekintsék át a 2006. szeptember 18. és október 24. között hozott ítéleteiket, és ha a döntés kizárólag rendőri jelentésen és tanúvallomáson alapult, semmisítsék meg azokat, máig összesen egy ítélet esetében állapítottak meg semmisséget. Noha a törvény hatálya alá eső vizsgálathoz a Fővárosi Főügyészség 31 terhelt 22 ügyét terjesztette fel, később megállapították, hogy ezek közül 9 esetben egyéb bizonyítékot is értékeltek a bűnösség megállapítása során, így ezek az ítéletek sem lehettek semmisek - az eljárást az Ab döntéséig felfüggesztették -, minden más, a semmisségre irányuló indítványt pedig megalapozatlanságuk miatt elutasítottak. Így a jogszabály semmiképpen sem jelenthetett kárpótlást azoknak, akiket adott esetben igaztalanul ítéltek el - már ha feltételezzük, hogy történt ilyen - a 2006-os őszi zavargások miatt, az "igazságtételi" célú jogalkotás pedig nem állhatja meg a helyét.

Ez a "zárókő"
Nem is mérföldkőnek, hanem szimbolikus értelemben zárókőnek gondolja a semmisségi törvény ügyében hozott határozatot Fleck Zoltán. A jogszociológus lapunknak elmondta: ennél egyértelműbb bizonyítéka még nem volt annak, hogy ettől az Ab-tól, legalábbis a jelenlegi hatalom regnálása idején, nem lehet semmit várni. Felidézte, hogy korábban voltak bizonyos, az alkotmányos jogállam látszatát keltő döntései a testületnek, "a múlt év végéig születtek olyan határozatok, melyekből úgy tűnhetett, mintha lenne még Ab". De ma már egyértelmű: ezek voltak inkább a kisiklások, és valójában mindössze hárman maradtak alkotmánybírák, az Ab többi tagja pedig nyilvánvalóan politikai minőségében, vagy épp politikai küldetése miatt van a testületben. Fleck szerint már a Fidesz jelölései és választásai egyértelművé tették, hogy az Ab minél teljesebb politikai befolyásolására törekszik. Célját el is érte, így a jelenlegi helyzetben az Ab-nak nem maradt sok értelme.
Maga a semmisségi-határozat Fleck szerint nyilvánvalóan jogállamellenes kijelentéseket fogalmaz meg, az ügy - vélte - előadó bírája ráadásul volt bíróként egykori kollégáit alázta meg, és tette végtelenül kiszolgáltatottá a kétharmados többséggel szemben. Ez a döntés ugyanis egy súlyos csapás a bírói kar önbecsülésének, ráadásul a konkrét esetben nem is maradt semmiféle alkotmányos jogorvoslat. "Olyan faramuci helyzet állt elő, amelyben eljátszottuk, hogy az Ab egy jogállami testület. Pedig már nem az, ám a bíróságoknak most - mivel az Ab döntései hivatalosan mindenkire nézve kötelezőek - egy, a hatalommegosztás elvét, valamint saját függetlenségüket végtelenül sértő jogszabály alapján kell eljárniuk, mintha ez lenne a jogállami kényszer." Figyelmeztetett: mindez alapvetően nem is a bíróságok, vagy a rendvédelmi szervek problémája, hanem minden egyes állampolgáré, hiszen bebizonyosodott, hogy évekkel ezelőtt lezárt bírósági ügyek is újranyithatók, és a hatalom kénye-kedve szerint megváltoztathatóak a bírói döntések. "A jogaink vannak elképesztő veszélyben, ezt kellene végre megérteni. Hiszen ma, Magyarországon az Ab mondta ki: a parlamenti többség bármit megtehet".

De nemcsak ezért érthetetlen az Ab döntése. Az alaptörvény ugyanis változatlan formában átvette az 1989-es alkotmány rendelkezését arról, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam", a "magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik", az igazságszolgáltatás pedig az egyik hatalmi ág, hiszen "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak". Mindezt a 11:3 arányú Ab-döntés figyelmen kívül hagyta, míg az egyetlen különvélemény, amelyet Lévay Miklós alkotmánybíró fogalmazott meg, és amelyhez Bragyova András és Kiss László csatlakozott, egyértelműen kimondta: a semmisségi törvény "megalkotásakor a törvényhozó megsértette a hatalommegosztás elvét, a jogbiztonság és a bírói függetlenség alaptörvényi követelményét, valamint nem tartotta be a kivételességre, illetve a jogerő áttörésének indokolására vonatkozó elveket". Lévay szerint a jogszabály egyértelműen "alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatályba lépésének napjára visszaható hatállyal meg kellett volna semmisíteni".

Az éles szembenállás a többségi, illetve a különvéleményt megfogalmazók által képviselt alkotmányos felfogásban, úgy tűnik, állandósult. A ma 15 fős Ab-ben ugyanis jelentős a "kormányoldal túlsúlya". Emlékezetes: a 2010-es kormányváltást követően a Fidesz azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így teljesen egyedül képes jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be, és az utóbbi három évben hét esetben gyakorolta is ezt a jogát. A semmisségi törvény ügyében hozott határozat pedig bizonyította: jól választottak.

Nem volt ugyanis elég a Fidesz akaratérvényesítéséhez, hogy már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit, vagy hogy már 2010 júliusában delegálták a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Az Ab még így is képes volt az érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is. Épp ezért 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották, egyúttal öt új bírót ültettek a testületbe. A kormánypárti képviselő Balsai mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát tették alkotmánybírává.

Ám 2011 utolsó negyedéve az új tagokkal együtt is átmeneti időszakot jelentett. Még nem léptek ugyanis hatályba azok a szabályok, amelyek erősen korlátozták az Ab-hoz fordulás jogát, és nem vesztek még el azok a beadványok sem, amelyek a testület előtt voltak a legsúlyosabb jogsérelmek ügyében. A testület működése az alaptörvény hatályba lépésével 2012. január 1-jével alakult át gyökeresen. A 2011. december 31-éig hatályos szabályozás helyett az új rendszerben az átlagos állampolgár csak az úgynevezett alkotmányjogi panasz keretében fordulhat az Ab-hoz. A váltás azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni".

Ráadásul az Ab ekkor már rendkívüli módon megosztottá is vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elutasító tavaly nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az elnök, Paczolay Péter voksa döntött. A többségi határozattal szemben különvéleményt megfogalmazók közül hatan 2010-11-ben kerültek be a testületbe. Hasonló forgatókönyv érvényesült azután több tavaly őszi, téli, és az idei első néhány döntésben. Ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az alaptörvénybe írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit. Ráadásul időközben alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd tavasszal Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is.

Így mára egyértelmű a kormánypárti befolyás a testületben, amelyet a tavasz óta született döntések egyértelműen igazolnak is. A semmisségi törvényt érintő döntést megelőző héten például a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos határozatban az Ab közvetetten maga is kimondta, hogy miután Magyarországon jelenleg nincs jogbiztonság, azaz a szerzett jogok bármikor visszamenőlegesen is elvehetőek, így hazánk már nem jogállam.

Szerző

Ismét Gyurcsányt választották elnökké

Publikálás dátuma
2013.10.14. 07:07
Tisztújító kongresszust tartott a DK FOTÓ: K2 PRESS
Ismét Gyurcsány Ferencet választották a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének. A párt szombati kongresszusán mások mellett alelnökké választottak Vadai Ágnest és bemutatták a DK egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit. A SYMA csarnokban több mint 1000 párttag, tisztségviselő szavazott délelőtt a vezetésre, délután pedig legalább kétezren hallgatták végig a régi-új elnök beszédét.

"Háború, vagy béke" - Gyurcsány szerint ez a jövő évi választás egyik fő kérdése, mert Orbán Viktor folyamatosan hadban áll az ország múltjával, Brüsszellel, a befektetőkkel és a másképp gondolkodó demokratákkal. Ezért nem csak a miniszterelnök személyével, hanem az "orbánizmus" jelenségével állnak szemben, amely nem megoldani akarja a problémákat, csak "eltakarítani" az egyet nem értőket. "Ezért nem csinálhatjuk ugyanazt, mint ők", mert azzal nem épül, hanem tönkremegy az ország - mondta a volt miniszterelnök, aki pártját Orbán Viktor rendszerének legádázabb ellenfeleként jellemezte.

Szerinte a Fideszt könnyebb lesz legyőzni a jövő évi választáson, mint utána a "köztársaság újraalapításával" szabadságot, nyugalmat és prosperitást hozni az országnak. "Mi az, hogy nyolc év! Nyolc gól!" - mondta a világbajnoki selejtezőre utalva, majd hozzátette: "Ami megtörténik a futballban, ugyanaz fog történni ezzel a kormánnyal is".

A pártelnök kijelentette, hogy a választás után nem nyerhet az ország egyik fele, ezért kormányra kerülve mindenkire tekintettel lesznek, hiszen mindenkit magyarnak tartanak majd, aki annak vallja magát. Elmondta, hogy a DK a kampányában nem több pénzt, hanem "egy jobb világot" szeretne ígérni a választóknak, egy olyan világot, ahol a saját és a közös teljesítmény alapján bárki jobban élhet. "Ha bármelyikünk elbukik, ha bármelyikünk szavazók ezreit-százezreit elveszíti, akkor az a közösből hiányzik" - hangsúlyozta az ellenzéki összefogásra utalva. Megismételte, a legjobb lehetőség az lenne, ha nem csak egy színpadon tudnának állni a demokratikus ellenzéki pártok , hanem közösen tudnának megküzdeni, és "nem csak Orbán rendszere ellen - mert annak vége lesz -, hanem Magyarországért."

A szombati kongresszuson MSZP-t vendégként Horváth Csaba és Kunhalmi Ágnes elnökségi tagok, az Együtt-PM- szövetséget Kónya Péter társelnök, a Közmunkások Szakszervezetét pedig Kordás László főtitkár képviselte.

Szerző