A Kossuth Klubba szervezett beszélgetésen részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki szerint lehetséges kétfajta történetírás, ám a lényeg sokkal inkább az, hogy jó-e a történész, érdemes-e kézbe venni a könyveit.
Schmidt szerint a kutató akaratától függetlenül is felhasználják a munkáit, ha azok jók, és a legnagyobb történészek között is sokan vállaltak részt a politikában. Példaként Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert emelte ki, aki a Harvardon szerzett történészdoktori címet.
Ugyan valóban nincs baloldali vagy jobboldali történetírás, de "igény az lenne rá" - ezt már Gyurgyák János történész mondta némi iróniával. Mint mondta, az például tény, hogy Bethlen István 1946-ban halt meg, és nem az oroszok ölték meg. Ám az ilyen tények csak egy nagyon szűk mezsgyét alkotnak, viszont a történelem ennél sokkal több; "egy olyan tenger, amelyet kiskanállal próbálunk kinyerni a saját előítéleteink és értékítéleteink szerint" - fogalmazott.
A rendezvényen Schmidt Mária egyebek közt arról is beszélt, hogy "az iskolában a tanár az úr, ahogy ő gondolja, úgy fogja tanítani a történelmet. Rá kell bízni, hogy a saját értékrendjének és szemléletének megfelelően tegye a dolgát". Földes azonban alapvetően más véleményen volt, szerinte ugyanis "ahogyan nincs jobb- vagy baloldali történetírás, úgy ilyen tanítás sem szabadna hogy legyen, egy józan oktatásra van szükség, amely reális nemzeti önismeretet tesz lehetővé".
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy tanár egyes neki nem tetszető történelmi személyiségeket ne mutasson be, másoknak pedig túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítson.