nyomozás;Fővárosi Főügyészség;Nemzeti Adó- és Vámhivatal;földmutyi-ügy;Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal;

2013-10-15 07:27:00

Fejek hullanak a földmutyi miatt

A kamerák és a nyilvánosság teljes kizárásával október 11-én, pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjét és három bűntárást előbb gyanúsítottként kihallgatták, majd előzetes letartóztatásba helyezték az adóhatóság nyomozói.

Több százmillió forintos csalás ügyében kezdett nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az uniós kifizetési ügynökség, az MVH egyik vezetőjét és három bűntársát  különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, illetve hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt 2013. október 11. napján a Fővárosi Főügyészség a NAV-ot bízta meg a nyomozással.

A gyanú szerint az MVH vezető beosztású munkatársa és bűntársai 24 cég bevonásával, mintegy 400 millió forintos kárt okoztak volna a jogosulatlan uniós földalapú támogatás "lenyúlásával".

A Fővárosi Főügyészségen elhárították a Népszava kérdését, hogy miért késett az előzetes letartóztatás bejelentése 3 napot és azt a választ kaptuk, hogy a közleményen túl nem kívánnak nyilatkozni.

A főügyészség indítványára a bíróság rendelte el a nyomozást és az ügyészség a vizsgálattal pedig a NAV-ot bízta meg. A NAV tesz majd a nyomozás lezárultával javaslatot a vádemelésre, vagy a nyomozás megszüntetésére. Ha a gyanú beigazolódik az ügyészség foglalkozik tovább a bűncselekménnyel. Az előzetes letartóztatást, annak meghosszabbítását is az ügyészség indítványozza, de mindkét esetben a bíróság dönt - tájékoztatott a Fővárosi Főügyészség.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy egy tavalyi eset kapcsán már idén februárban felfigyeltek ennek a bűnözői körnek a tevékenységére és a tárca információi alapján a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el 

Az államtitkár annyit árult el, hogy ezek a bűnözői körök az 2013-ban hoztak létre olyan gazdasági társaságokat, amelyek május 15-e után kérelmeket nyújtottak be területalapú támogatásokra. A cégek olyan területekre adtak be támogatási igényt, amelyeket soha nem is béreltek, nem használtak, így nem is lehetett jogosultságuk ezekre a forrásokra.

Gőgös Zoltán információi szerint viszont három érdekcsoport, félszáz cég és több tucat magánszemély próbálkozott 15-16 ezer hektár termőföld után több mint 1 milliárd forint  földalapú támogatást jogosulatlanul igényelni. Összesen 180 ezernél több jogos igénylő nagyjából 5 millió hektárra 340-350 milliárd forintot igényelhet.

Jelenleg hektáronként 70 ezer forint az uniós földalapú támogatás összege. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egy meghatározott öszeg, amelyet az igénylők száma alapján visszaosztanak. Így ha sikerült volna ezt a teljes összeghez ugyan elenyésző milliárdot kicsalni, azzal a csalásban érintett érdekcsoportok a gazdákat rövidítették volna meg.

A földmutyiként elhíresült esetekkel ugyan tartalmilag nincs összefüggésben a jogosulatlan támogatás ügye, de a kormány, a rendszer működésébe be volt kódolva - nyilatkozta a Népszavának Szabó Rebeka. Az Együtt-PM szakpolitikusa, országgyűlési képviselő szerint ugyanis a szabályozás számos kiskaput hagy nyitva a visszaélések elkövetésére.

"Emiatt egyes állami intézmények vezetői is vérszemet kaphatnak, hogy ily módon könnyen lehet illegálisan különböző javakhoz jutni. Az MVH-ban buktak most le néhányan, de a hivatal közvetlenül az agrárminiszter irányítása alá tartozik, tehát azt gondolom, ha ilyen rosszul működik az MVH és ilyen visszaélés megtörténhet, az mindenképpen felveti a tárcavezető alkalmasságának kérdését" - tette hozzá Szabó Rebeka.

Azért kaphattak most észbe, mert Gőgös Zoltán politikai szintre emelte az ügyet vagyis politikai nyomás kellett ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel az esettel - hangsúlyozta Szabó Rebeka.  A szakpolitikus úgy vélte, még az a szerencse, hogy a gyanúsítottak nem jutottak az igényelt összegekhez, mert ha ez sikerült volna nekik, annak súlyos következményei lehettek volna: ilyen esetekben ugyanis Brüsszel büntetést is kiszabhat.

Budai Gyula szerint nincsenek politikai szálai a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett vezető beosztású dolgozója és három társa ügyének. Aki ebben az ügyben bármiféle politikai szálat keres, az nagyon rossz úton jár - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Jelentős büntetési tételek is lehetne
A Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérletével, valamint  hivatali visszaélés bűntettével gyanúsítja a hivatali dolgozókat. Ezek közül a csalás büntetési tétele 2 -8 évig terjedő szabadságvesztés, míg a hivatali visszaélésé 3 évig terjedő szabadságvesztés - tájékoztatta a Népszavát Magyar György ügyvéd. Amennyiben mindkét bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen elítélné a terhelteket, úgy halmazati büntetést kell velük szemben kiszabni, ami jelen esetben 11 év maximális büntetés lehetne. Ezeket a büntetési tételeket súlyosíthatja az a körülmény, ha bűnszervezetben követnék el a cselekményeket.

Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, ezzel a nyomozással, előzetes letartóztatással még nincs vége ennek az ügynek, hiszen a többi érdekcsoportról egyelőre semmit nem hallani. A szocialista szakpolitikus úgy vélte, további gyanúsítottak is lesznek még.

Az helyes lépés volt, hogy azokat "kivették a rendszerből" , akik hozzáférhettek az adatokhoz és manipulálhatták azokat, bár az érdekes kérdés, hogy az ügyészség pénteken még azt nyilatkozta nem nyomoznak, miközben tudomásom van arról, hogy a NAV akkor már Sárváron vizsgálódott. - mondta Gőgös.

Arra is figyelmeztetett, ha az eddig nem vizsgált érdekkörök hozzájutnak jogosulatlan kifizetésekhez, az azt bizonyítja, hogy a felelősöknek fogalmuk sincs a teljes ügyről.