Fejek hullanak a földmutyi miatt

Publikálás dátuma
2013.10.15. 07:27
Gőgös Zoltán a parlamentben. Három napig eltitkolták a letartóztatásokat FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A kamerák és a nyilvánosság teljes kizárásával október 11-én, pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjét és három bűntárást előbb gyanúsítottként kihallgatták, majd előzetes letartóztatásba helyezték az adóhatóság nyomozói.

Több százmillió forintos csalás ügyében kezdett nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az uniós kifizetési ügynökség, az MVH egyik vezetőjét és három bűntársát  különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, illetve hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt 2013. október 11. napján a Fővárosi Főügyészség a NAV-ot bízta meg a nyomozással.

A gyanú szerint az MVH vezető beosztású munkatársa és bűntársai 24 cég bevonásával, mintegy 400 millió forintos kárt okoztak volna a jogosulatlan uniós földalapú támogatás "lenyúlásával".

A Fővárosi Főügyészségen elhárították a Népszava kérdését, hogy miért késett az előzetes letartóztatás bejelentése 3 napot és azt a választ kaptuk, hogy a közleményen túl nem kívánnak nyilatkozni.

A főügyészség indítványára a bíróság rendelte el a nyomozást és az ügyészség a vizsgálattal pedig a NAV-ot bízta meg. A NAV tesz majd a nyomozás lezárultával javaslatot a vádemelésre, vagy a nyomozás megszüntetésére. Ha a gyanú beigazolódik az ügyészség foglalkozik tovább a bűncselekménnyel. Az előzetes letartóztatást, annak meghosszabbítását is az ügyészség indítványozza, de mindkét esetben a bíróság dönt - tájékoztatott a Fővárosi Főügyészség.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy egy tavalyi eset kapcsán már idén februárban felfigyeltek ennek a bűnözői körnek a tevékenységére és a tárca információi alapján a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el 

Az államtitkár annyit árult el, hogy ezek a bűnözői körök az 2013-ban hoztak létre olyan gazdasági társaságokat, amelyek május 15-e után kérelmeket nyújtottak be területalapú támogatásokra. A cégek olyan területekre adtak be támogatási igényt, amelyeket soha nem is béreltek, nem használtak, így nem is lehetett jogosultságuk ezekre a forrásokra.

Gőgös Zoltán információi szerint viszont három érdekcsoport, félszáz cég és több tucat magánszemély próbálkozott 15-16 ezer hektár termőföld után több mint 1 milliárd forint  földalapú támogatást jogosulatlanul igényelni. Összesen 180 ezernél több jogos igénylő nagyjából 5 millió hektárra 340-350 milliárd forintot igényelhet.

Jelenleg hektáronként 70 ezer forint az uniós földalapú támogatás összege. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egy meghatározott öszeg, amelyet az igénylők száma alapján visszaosztanak. Így ha sikerült volna ezt a teljes összeghez ugyan elenyésző milliárdot kicsalni, azzal a csalásban érintett érdekcsoportok a gazdákat rövidítették volna meg.

A földmutyiként elhíresült esetekkel ugyan tartalmilag nincs összefüggésben a jogosulatlan támogatás ügye, de a kormány, a rendszer működésébe be volt kódolva - nyilatkozta a Népszavának Szabó Rebeka. Az Együtt-PM szakpolitikusa, országgyűlési képviselő szerint ugyanis a szabályozás számos kiskaput hagy nyitva a visszaélések elkövetésére.

"Emiatt egyes állami intézmények vezetői is vérszemet kaphatnak, hogy ily módon könnyen lehet illegálisan különböző javakhoz jutni. Az MVH-ban buktak most le néhányan, de a hivatal közvetlenül az agrárminiszter irányítása alá tartozik, tehát azt gondolom, ha ilyen rosszul működik az MVH és ilyen visszaélés megtörténhet, az mindenképpen felveti a tárcavezető alkalmasságának kérdését" - tette hozzá Szabó Rebeka.

Azért kaphattak most észbe, mert Gőgös Zoltán politikai szintre emelte az ügyet vagyis politikai nyomás kellett ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel az esettel - hangsúlyozta Szabó Rebeka.  A szakpolitikus úgy vélte, még az a szerencse, hogy a gyanúsítottak nem jutottak az igényelt összegekhez, mert ha ez sikerült volna nekik, annak súlyos következményei lehettek volna: ilyen esetekben ugyanis Brüsszel büntetést is kiszabhat.

Budai Gyula szerint nincsenek politikai szálai a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett vezető beosztású dolgozója és három társa ügyének. Aki ebben az ügyben bármiféle politikai szálat keres, az nagyon rossz úton jár - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Jelentős büntetési tételek is lehetne
A Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérletével, valamint  hivatali visszaélés bűntettével gyanúsítja a hivatali dolgozókat. Ezek közül a csalás büntetési tétele 2 -8 évig terjedő szabadságvesztés, míg a hivatali visszaélésé 3 évig terjedő szabadságvesztés - tájékoztatta a Népszavát Magyar György ügyvéd. Amennyiben mindkét bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen elítélné a terhelteket, úgy halmazati büntetést kell velük szemben kiszabni, ami jelen esetben 11 év maximális büntetés lehetne. Ezeket a büntetési tételeket súlyosíthatja az a körülmény, ha bűnszervezetben követnék el a cselekményeket.

Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, ezzel a nyomozással, előzetes letartóztatással még nincs vége ennek az ügynek, hiszen a többi érdekcsoportról egyelőre semmit nem hallani. A szocialista szakpolitikus úgy vélte, további gyanúsítottak is lesznek még.

Az helyes lépés volt, hogy azokat "kivették a rendszerből" , akik hozzáférhettek az adatokhoz és manipulálhatták azokat, bár az érdekes kérdés, hogy az ügyészség pénteken még azt nyilatkozta nem nyomoznak, miközben tudomásom van arról, hogy a NAV akkor már Sárváron vizsgálódott. - mondta Gőgös.

Arra is figyelmeztetett, ha az eddig nem vizsgált érdekkörök hozzájutnak jogosulatlan kifizetésekhez, az azt bizonyítja, hogy a felelősöknek fogalmuk sincs a teljes ügyről.

Szerző
Frissítve: 2013.10.14. 22:41

Alaptörvénybe kerülhet a rezsiháború

Publikálás dátuma
2013.10.15. 07:25
Csak 16-an szavaztak az Országgyűlésben a 11,1 százalékos újabb mérséklés ellen FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A parlament tegnap döntött a kormánypárt javaslata alapján a földgáz-, a távhő- és az áramtarifák újabb 11,1 százalékos november eleji lefaragásáról. Ugyanakkor "politikai nyilatkozattervezetet” nyújtottak be a parlamentnek a rezsicsökkentés megvédésről. Mindez a választási kampány része, amit a nemzetgazdasági miniszter kijelentése szerint jövő tavasszal várható harmadik rezsivágás tetézhet be.

Nem kétséges, hogy a Fidesz direkt politikai marketinget folytat az egész választási kampány alatt a rezsicsökkentéssel. Ez az akció népszerűséget hozott a kormánypártnak, illetve csökkentette a szavazók ellenszenvét a párt iránt - nyilatkozta lapunknak Juhász Attila.

A Political Capital vezető elemzője ezt annak kapcsán mondta el, hogy tegnap döntött a parlament a rezsicsökkentés második fázisáról. Ennek keretében novembertől újabb 11,1 százalékkal mérséklődnek a lakossági földgáz, áram és távhő tarifái.

Erre részben az nyújt fedezetet, hogy a kormányzat a volt E.ON földgáztárolókból 120 millió köbméter úgynevezett párnagázt dob piacra áron alul. Azzal nem törődve, hogy a párnagáz kiszivattyúzása a tárolók tönkeremeneteléhez vezethet.

Kikerül a lakossági villanyszámlákból a távhőcégek életben tartására fordított úgynevezett kapcsolt szerkezetátalakítási díjelem, vagyis a "zöldáramdíj", amelyet ezentúl - emelt összegben - a vállalatok fizetnek majd.

A Fidesz mérsékelni szándékozik a tűzifa és a szén árát is, holott mindkettő szabadáras. Ezenfelül a kormányzat azt is eldöntötte, hogy a jövőben a gázszolgáltatókat terheli majd a földgázzal működő berendezések kötelező időszakos felülvizsgálatának a költsége is.

A rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításokat tartalmazó törvényjavaslathoz a fogyasztóvédelmi bizottság is adott be módosítóindítványokat. Ezeket támogatta a gazdasági bizottság, így egyetértett a szemétdíj és a víziközmű-szolgáltatás díjának csökkentésével is.

Szintén szerepelt a támogatott módosítások között az, hogy ha a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szolgáltatónak - a rezsidíj csökkentésével kapcsolatos - szerződésszegését, akkor lakossági fogyasztónként 10 ezer forint kötbért kell fizetnie.

Alkotmányos profittalanítás

A rezsicsökkentésért felelős fideszes Németh Szilárd részvételével ugyancsak tegnap ülésezett a rezsicsökkentés lehetséges alkotmányos garanciáit vizsgáló kormánypárti munkacsoport is. Német Szilárd közölte: az nem kétséges, hogy a teljes közmű-szolgáltatási szektort nonprofittá akarja tenni a Fidesz.  

Ezt már javarészt sikerült is megvalósítania a kabinetnek, a gáz-, az áram- és a távhőszolgáltatói mellett ma már veszteségesek a hulladékszállító vállalkozások is. Emellett a víz-, illetve a csatornaszolgáltatók esetében sem lehet igazán profitról beszélni.

Az energiapiacon mindössze egyetlen cég, az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tett szert jelentős, mintegy 70 milliárd forint nyereségre, tőle a kormány mintegy tíz milliárd forint osztalékot vett fel. Így az energiapiacról származó extra profittal a Fidesz-kabinet rendelkezhet.

Önmagában az alkotmánymódosítás nem elegendő arra, hogy teljes mértékben meg lehessen védeni a rezsicsökkentést - jelentette ki tegnap az ülést követően a kormánypárti munkacsoport fideszes vezetője, aki egyben európai parlamenti képviselő.

Szájer József arról beszélt, hogy a kérdés esetleges alkotmányba foglalása mellett kormányzati lépésekre, szabályozásra is szükség van, valamint annak szigorú érvényesítésére. Hozzátette: a Fidesz-kormány célja: a rezsi Magyarországon ne legyen magasabb, mint az Európai Unió országaiban. Érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint a magyar energiaárak eddig is középmezőnyben voltak az uniós tagországok ranglistáján.

Az EU még augusztusban a magyar kormányhoz eljuttatott levelében azt kifogásolta, hogy a versenyszabályokat megszegve a kormányzat olyan rendeletet alkotott, amely miatt a nem lakossági felhasználóknak többet kell fizetni ugyanazon energiavezetékek használatáért, mint a háztartásoknak, s ennek révén megvalósul a keresztfinanszírozás.

Szájer kitért arra, vizsgálják, hogy a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályok, például az árszabályozás bekerüljön-e a sarkalatos törvények közé, hogy "bombabiztos" garanciákat nyújtsanak a magyar állampolgároknak. A Fidesz politikusa egy másik lehetséges iránynak tartotta, hogy alkotmányba iktatnák a monopolhelyzetek speciális kezelését.

Ugyancsak a tegnapi napon "politikai nyilatkozattervezetet” nyújtott be a parlamentnek a rezsicsökkentésről a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal. Rogán szerint "a 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve.”.

Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: támogatják a rezsicsökkentést, de nem támogatják a "rezsiharcot", és különösen nem támogatják a rezsicsökkentés kampánycélú felhasználását.

A magyar emberek fogják megfizetni

Iparági elemzők szerint Fidesz Unió-ellenes „szabadságharca” nevetséges. Csupán arról van szó, hogy a magyar kormányzatnak is alá kell vetnie magát az uniós szabályoknak, amit a csatlakozási szerződésben vállat is az ország. A politikai vonatkozások mellett a Fidesznek a piacok újrafelosztása is célja – jegyezte meg Juhász Attila.

Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy látja: semmilyen racionális gazdasági érv nem szól a rezsicsökkentés, illetve a szolgáltatók nonprofit vállalkozássá tétele, és államosítása mellett.

A szakember szerint a lakosság később súlyos árat fizet a mostani árengedményekért, mert még középtávon sem teheti meg a kormány, hogy a hazai energiaárak megállapításánál figyelmen kívül hagyja a nemzetközi beszerzési árakat, miután az ország mintegy 80 százalékban energiaimport-függő.

Az ügyvezető a jövő év tavaszára kilátásba helyezett harmadik rezsicsökkentési hullámról elmondta: egy ilyen lépés végképp tönkretenné a hazai közüzemi szolgáltatókat.

Sértegetés, kivonulás
Jól lehetett hallani, ahogy becsukódott a stúdió ajtaja Tukacs István szocialista politikus mögött a Kossuth rádió hétfői, Ütköző délben című műsorában. Az incidens előzményeként az MSZP-s képviselő azt mondta, pártja egyetért a rezsicsökkentéssel, kormányra kerülve továbbviszi azt, de igazságossá teszi, hogy ne a rózsadombi úszómedencék fűtésére használt áram legyen olcsóbb, hanem azoké, akik valóban rászorulnak.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport fideszes elnöke úgy minősítette a szocialista álláspontot, hogy az "hiteltelen, hazug, cinikus, sumák". Tukacs arra kérte beszélgetőpartnerét, a közszolgálati rádióhoz méltó stílust használjon, különben egyedül marad a szerkesztővel. Németh erre szó szerint megismételte, amit mondott, a szocialista politikus pedig valóban elhagyta a stúdiót.
A műsorvezető ez után is többször - hiába - figyelmeztette Németh Szilárdot, hogy ne a szocialisták bírálatával foglalkozzon, hiszen Tukacs István már nincs jelen.

Az első pofon volt a legnagyobb
 
A kormányzat első alkalommal idén januárban csökkentette a rezsit. Az áram, a távhő és a földgáz ára egyaránt tíz százalékkal lett alacsonyabb. Ezzel minden korábbinál magasabb szintre emelték a keresztfinanszírozást. Így a lakossági áramtarifák a vállalkozói szektor rovására mérséklődtek.

A gáz esetében ugyancsak az ipari felhasználók költségére csökkentek a lakossági árak. Emellett az segítette az árak leszállítását, hogy a biztonsági készletezési díjat sem kell fizetniük a háztartásoknak. Ez ellátásbiztonságot gyengíti.

Az időjárás sem januárban, sem az azt követő hónapban nem működött közre a kormánypárt rezsiszemfényvesztésében. Mivel a megszokottnál hidegebb volt az időjárás az év elején, sokan nem rezsicsökkentéssel, hanem rezsiemeléssel szembesültek.

Ezért pattant ki a kormányzat részéről az ötlet, hogy a szolgáltatóknak kötelező legyen feltüntetni a számlákon a rezsicsökkentés révén elért megtakarítást. A hiányos és kapkodó szabályozás ellenére Németh Szilárd, a Fidesz egyik rezsifelelőse a napokban megerősítette, hogy ezen a téren a kormány nem ismer kegyelmet.

Az a cég súlyos büntetésre számíthat, amelyik "eltér a normáktól", vagyis nem elég odaadással reklámozza a kormánypártot az általa kibocsátott számlákon. Emiatt a napokban tucatnyi távhőcéget bírságolt meg a hatóság összességében több százmillió forintra. A legnagyobb büntetési tételeket a nem fideszes vezetésű települések távhő cégei kapták.

Újabb rezsicsökkentést hozott a nyár


A Fidesz nem ált meg félúton, egyre több rezsitétellel vette fel a küzdelmet. Júliustól a víz, a csatorna, a szennyvízderítők ürítése, a pb-gázpalackok ára 10 százalékkal csökkent, míg a hulladékszállítás díja 10 és 60 százalék közötti mértékben lett kevesebb, a kéményseprési díj 10-90 százalékkal csökkent.

Példaként hozta fel, hogy Budapesten, családi házban egy négyfős család akár 85-100 ezer forintot, míg egy ugyanekkora család társasházban 65-80 ezer forintot takaríthat meg évente. Azt azonban nem említette meg a tárca vezetője, hogy a legutóbb bevezetett adó- és illetékemelések miatt egy átlagcsalád évente mintegy 130 ezer forinttal többet fizet be idén az államkasszába.

Az árkorlát bevezetése miatt hulladékkezelő és kéményseprő cégek tucatjai váltak veszteségessé, s emiatt több településen akadozott a szemét elszállítása.

Egyes elemzők szerint felmerül a kérdés, hogy a többi rezsitételt - a televízióelőfizetést, az internethasználati díjat, a telefon tarifákat, az utazási költségeket, vagy éppen a társasházak közös költségét - miért nem csökkenti a kormány, mivel ezek is a lakhatási kiadások közé tartoznak.


Kommunikáció és logika
Abban még a politikai ellenfeleik és az elemzők többsége is egyetért, hogy a rezsicsökkentés a Fidesz kommunikációjának sikeres nagyágyúja. Nem véletlenül igyekeznek felhasználni mindenütt, olyan területeken is a költségvetéstől a fejlesztési minisztérium önértékeléséig, amelyeknek kevés a közük a rezsihez.
De azért itt is van, amikor mintha zavar támadna a fideszes kommunikációs gépezetben. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára például a múlt héten hangsúlyos megnyilvánulásokban figyelmeztetett arra, hogy az EU-nak - a korábban megjelentekkel szemben - valójában nincs problémája a rezsicsökkentéssel. De ez nem akadályozta meg a kormánytöbbséget abban, hogy tegnap egyenesen "a rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben" fogadjon el politikai állásfoglalást.
Az is érdekes, hogy az állítólagos uniós nyomásgyakorlás oka az lenne, hogy a szolgáltató multik "extraprofitját" vette el a Fidesz, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont azt mondta, hogy "a szolgáltatók az osztalékkifizetéseikben nem reagáltak a változásokra."

Mindenre jó a csodafegyver

A kormánypárt mindenre megfelelő ürügynek tarja a rezsicsökkentést. Ennek jegyében vette meg a német E.ON magyarországi gázipari leányvállalatait mintegy 280 milliárd forintért.

Ami egyes szakértők szerint a cégek valós értékénél mintegy 150 milliárd forinttal magasabb összeg. Holott a gázárak csökkentéséhez erre nem volt szükség. A kormány mint jogalkotó és mint szabályozó hatóság ugyanis eddig is szabadon döntött az árakról.

A kormányzat bejelentette, hogy még hat-hét közműszolgáltatóval tárgyal - titokban - az állami tulajdonba vonásáról. Az egyik felvásárlási célpont a Főgáz. 

A hulladékkezelő cégeket is a rezsicsökkentés jegyében államosítják, illetve kényszerítik önkormányzati tulajdonba. Fáj is emiatt a polgármesterek feje, miután a későbbiekben a helyhatóságoknak kell majd lenyelni a hulladékelszállítási díjak mérséklése miatt keletkező veszteséget. Vagyis a lakosság nem ügyfélként, hanem adófizetőként fizet majd.

Szerző

A közgazdasági Nobel-díj amerikaiaké

Publikálás dátuma
2013.10.15. 07:22
Eugene Fama
Három amerikai tudós: Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert Shiller érdemelte ki idén a negyvenegyedik alkalommal odaítélt közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amelyre - a többi Nobel-díjtól eltérően - a Svéd Nemzeti Bank tesz javaslatot, és az odaítélésről a Svéd Tudományos Akadémia dönt.

A három közgazdász az eszközárak empirikus analízisével érdemelte ki az elismerést. A kutatók, egymástól függetlenül, azt vizsgálták, hogyan lehet akár több évre előrejelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását.

Munkásságuk meglapozta a mai tudásunkat a megtakarításokról vagy az ingatlanbefektetésekről. Ha a várható hozamot rosszul mérjük fel - itt természetesn nem a háztartásokról, hanem a bankokról, biztosítókról, esetenként vállalkozásokról vagy az államról van szó -, akkor az alul- vagy a felülértékeltség válsághoz vezethet.  A tudományterület fontosságát jól példázza, hogy hasonló okokra volt visszavezethető a legutóbbi globális méreteket öltő válság is.

Az egyik kitűntetett, Eugene Fama, a University of Chicago professzora bemutatta, hogy rövid távon nehéz előrejelezni a részvényárakat, ugyanakkor az elméletén nyugvó új információk hamar beépülnek az árba, így az eredmény a pénzpiacok működésére is hatással van.

Mindehhez Lars Peter Hansen - szintén chicagoi -  makroközgazdász annyit tett hozzá, hogy kidolgozott egy olyan statisztikai módszert, amely alkalmas Eugene Fama elméletének a gyakorlatban történő tesztelésére. Megvizsgálta, hogy a pénzügyi és a reálgazdaság ebből a szempontból milyen kapcsolatban vannak egymással.

Eltávozott a tizennyolcak egyike
Elhunyt Ulf Linde, az irodalmi Nobel-díjról döntő 18 fős zsűri egyik tagja a hétvégén Svédországban. A 84 éves stockholmi művészeti és zenekritikus még részt vett az idei győztes, Alice Munro kanadai szerző kiválasztásában, a múlt csütörtöki szavazáson azonban már nem tudott jelen lenni. A svéd írókból, nyelv- és irodalomtudósokból, történészekből és egy tekintélyes jogászból álló testület, a Tizennyolcak néven is emlegetett zsűri tagjainak mandátuma egész életre szól. Linde 1977 óta vett részt a díjazottak kiválasztásában. Egészségével hosszú ideje akadtak gondok, mindkét lábát amputálták. Az akadémia nem nevezte meg halála pontos okát. Linde utódjáról idén már nem döntenek.

Az ugyancsak most kitűntetett Robert J. Shiller, a Yale professzora, akit népszerű közgazdasági könyveiről is ismerünk, kimutatta, hogy a részvényárak sokkal jobban változnak, mint a vállalati osztalékok. A részvényárak osztalékokhoz viszonyított aránya esik, amikor az árak magasak, és nőnek, amikor alacsonyak. A minta a kötvényekre és más eszközökre is igaz.

Shiller társnévadója a Case-Shiller-indexnek, melyet az amerikai ingatlanpiac leírására használ a Standard & Poor's. Shiller jelentős érdeme, hogy a 2000-ben megjelent könyvében megjósolta a 2007-ben kezdődött ingatlanpiaci lufit. A most megítélt 1,2 millió dolláros díjat három egyenlő részre osztják. Utoljára 1999-ben fordult elő, hogy nem volt amerikai közgazdász a díjazottak között.