Se ember, se jog

Elképedve figyelem a bajai időközi választásról befutó tudósításokat. A Fidesz Esztergom után másodszor bizonyítja be, hogy a hatalom érdekében minden szabályon és minden emberen képes keresztülgázolni, és ezt meg is teszi.
Bár a trafikok és a termőföldek eltulajdonítása (milyen találó szó ez itt!) ipari méretekben zajlik, a nagy sajtónyilvánosságot kapó esemény most ismét reflektorfénybe helyezte a kormányzópárt hataloméhségét és gátlástalanságát.
A lejárató kampányhoz, az állami média kisajátításához már talán hozzászoktunk, voltak azonban más, meghökkentő részletek. Az 50-es éveket idéző megfigyelő hálózat alkalmazása például merőben újdonság volt, különösen úgy, hogy a "polgári értékrendet" valló Fidesz akár sorozatos törvénysértések árán is vállalta a spionokat. Vagy hallottunk egyetlen pironkodó hivatalos felszólalást, akárcsak cáfolatot a megfigyelőkről? Nem. A mély és szégyenteljes hallgatás volt maga a beismerés.

Messzire vezetnek a bajai kampányból leszűrhető következtetések. Elsőként leszögezhetjük, hogy amennyiben a Fidesz érdekei úgy kívánják, se ember, se jog, se tulajdon nem állja útját a hataloméhségnek. Különösen kirívó, hogy miként Esztergomban, itt is egy hölgy állt a szennyáradat útjába. Éjjel-nappal hangosbeszélők, orwelli módszerek lehetetlenítették el a normális életet, megfigyelés és megfélemlítés volt a része nemcsak az ellenfeleknek, hanem azoknak is, akik akár szóba állnak velük. Úgy gondolom, Baja a főpróbája volt az országos választásoknak. Gondoljunk csak bele, mi lesz, ha mozgásba lendül az állami médiagépezet, a jobboldali papagájkommandó, a Kubatov-listagyár, s ha mindez nem lenne elég, a trafikokból, közbeszerzésekből, állami föld rablásokból kiszivattyúzott milliárdok.

A jobboldal egyetlen választási üzenete a bokamagasságú rezsiharc, ami utoljára a Kádár-rendszerben lehetett ilyen hazug módon a nép ópiuma. S hogy milyen messze visz ez minket Európa józanabbik felétől? Nézzünk a világbajnoksági selejtező táblájára: az Orbán Viktor által államvallássá avatott futballban, amelynek milliárdos költségű fényűző katedrálisai épülnek országszerte, előbb a románok küldenek haza minket, majd megkapjuk a 8:1-es történelmi leckét a hollandoktól. Mindez persze csak azoknak lehetett újdonság, akik szívesen belemerítkeznek a tradícionális magyar önfelmentés mocsarába. Vegyük tudomásul, hogy kivételesek vagyunk, hiszen ezt állítja a kedves vezető is. Más a hibás, a világ gyűlöl minket, és így tovább.
Az álmok álmodói ugyanazok, ezzel szemben a nyitott szemmel járók, a kétkedők, a gondolkodók hamarost nemzetáruló, idegenszívű bérencek lesznek. Egyszerűen nem lehet eligazodni a Fidesz kommunikációjának egymástól függetlennek tűnő, mégis összekapcsolódó állításainak alig kibogazható szálain.

Ha a hétvégén ez történt Baján, elképzelhető, hogy mi lesz jövőre, de, továbbmegyek; az összes erejét és energiáját összegyűjtő ellenzéki összefogás elbukása esetén, mindezek tükrében, milyen választásokat vizionálhatunk 2018-ra, ha akkor majd lesznek, egyáltalán szabad választások? Ha egyszer egy, a Fidesznél becsületesebb, hatékonyabb, modernebb jobboldali párt jönne létre, vajon ezekkel a választási törvényekkel és viszonyokkal lenne-e esélye versenyre kelni a jobboldal jelenlegi egyeduralkodójával?
A 2014-es választások nem egyenlő erők küzdelméről, nem a pártok és az ideológiák közötti választásról szólnak majd. Ez egy népszavazás lesz, amelynek kérdése a következő: Akar-e Ön egy európai demokráciában élni, ahol négyévente szabad, megfigyelés, és megfélemlítés mentes választásokon dönt a lakosság az ország kormányáról?
Ez ma a bajai események üzenete.