Csak kevesen léptek a tranzakciós adó miatt

Csak a megkérdezettek tizede változtatott bankolási szokásain a tranzakciós illeték hatására: a banki költségek emelkedésére nagyobb arányban reagáltak a nők, a 30-49 évesek és a felsőfokú végzettségűek - derült ki a GfK kutatásából. Bár az ügyfelek többsége tisztában van a banki tranzakciók utáni illeték tényével, annak konkrét mértékét kevesen ismerik a GfK Hungária piackutató legfrissebb reprezentatív felmérése szerint.

A kutatók azt vizsgálták 2013 júniusában és szeptemberében - a tranzakciós illeték emelése előtt és után -, hogy az illeték bevezetése mennyire gondolkodtatta el a lakosságot, mit terveznek változtatni ennek hatására.

Az adatok tanúsága szerint a tranzakciós illetékről már négyből három megkérdezettnek tudomása volt nyáron, és ez az arány nem emelkedett jelentősen szeptemberben. A készpénzfelvétel után elszámolt illeték arányát csupán az érintettek 20 százaléka volt képes helyesen meghatározni a nyáron, ez a szám szeptemberben sem volt magasabb, ugyanakkor a válaszadók fele a valósnál magasabb értéket említett.

Az adatok szerint az ügyfelek még csak most gondolkodnak el azon, milyen választ is adjanak az áremelkedésre. Júniusban minden második az illeték tényével tisztában lévő ügyfél érzékelte, hogy számlacsomagjának díja megváltozott, közel ugyanennyien tapasztalták a készpénzfelvétel drágulását, és ötből ketten az átutalási díjak növekedését.

Ennek ellenére csak minden tizedik ügyfél tett konkrét lépéseket a fizetendő díjak optimalizálása érdekében, és mindössze hét százalékuk említette, hogy tervez valamilyen lépést tenni.

Az illeték hatására alig kimutatható mértékben tervezik az ügyfelek, hogy bankot váltanak, megszüntetnek bankszámlát, bankkártyát, vagy bankon belül más bankszámlacsomagra váltanak.

Szeptemberben - a pénzügyi tranzakciós illeték emelése miatt a pénzügyi szolgáltatások inflációja 14 százalékkal ugrott meg az előző hónaphoz képest. A bankok az augusztus elsejétől emelkedő illeték miatt júliustól kezdték bejelenteni a változásokat, melyek 60 nap után léptek életbe.

Frissítve: 2013.10.16. 21:58

Csalóka építési boom - A családok félnek eladósodni

Publikálás dátuma
2013.10.17. 07:20
Leginkább az EU-s fi nanszírozású közlekedési beruházásoknak köszönhető az élénkülés FOTÓ: K2 PRESS
A stadionépítéseknek, az uniós beruházásoknak és az úgynevezett bázishatásnak köszönheten kiugróan jó építőipari eredményekről tett közé adatokat tegnap a KSH. Ugyanakkor az új lakások építésénél a növekedés halvány jelei sem látszanak, az általunk megkérdezett szakértők szerint a jövedelemhiány, a hitelfelvételtől és a jövőtől való félelem egyaránt visszatartja a lakosságot az új lakások megrendelésétől és vásárlásától.

Több évi stagnálás után az idei esztendő februárjától végre pozitív számokat produkál az építőipar. A KSH tegnap arról számolt be, hogy augusztusban 14,6 százalékkal magasabb volt az ágazat termelése, mint egy évvel korábban.

Már korántsem ilyen kedvezőek az adatok, ha a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés számait szemléljük, ugyanis az ilyen számbavétel mellett az év első nyolc hónapjában 7,5 százalékkal növekedést mértek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (Tavaly augusztusban 8,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakáhozképest.) 

Nő a lakástakarékok szerepe
A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2012-ben – a lakáshitelezés sok éves mélypontjának évében –  tovább növelte hitelezési aktivitását, így 52,1 milliárdos kihelyezéssel 25,5 százalékos  piaci részesedést ért el a lakáscélú hitelek piacán. Ezzel az eredménnyel tavaly a három legnagyobb hazai lakáshitelező közé került, és lakáshitel-piaci részesedése jelenleg meghaladja a 30 százalékot.

A növekedés szinte kizárólag az uniós pénzköltésnek, a vasút- és út- és stadionépítési munkáknak köszönhető.Már korántsem ennyire örvendetes, hogy az építőipar teljesítménye még a 2010-es átlagot sem érte el, attól 4,8 százalékkal elmarad.

Az is igaz ugyanakkor, hogy utoljára csak 2009 júniusában találhatunk a mostani 14,6 százaléknál magasabb növekedési értéket. A gazdaságkutatók manapság úgy tartják, hogy a külkereskedelem mellett az építőipar vált a nemzetgazdaság húzóágazatává.

Az épületek építése ágazat teljesítménye 28,5, az egyéb építményeké pedig 29,9 százalékkal nőtt. Ez a két szám azonban kissé csalóka, egyrészt a stadionépítési láz nagyban javította a számokat, másrészt az uniós pénzekből megvalósuló út- és vasútépítés, beleértve a remélhetőleg építésének utolsó szakaszába lépett budapesti 4-es metróvonalat és a hozzákapcsolódó felszíni beruházásokat is, olyan érzést kelt, mintha dübörögne az építőipar, erről azonban továbbra sincs szó.

A szerződésállomány továbbra is dinamikusan nő, a hó végi 710,6 milliárdos állomány 24,3 százalékkal voltmagasabb a tavalyinál. Csak augusztusban egy hónap alatt 179,8 milliárd forintban kötöttek új szerződéseket.

A tapasztalatok szerint azonban az egyre növekvő szerződésállomány még a bankokkal történő finanszírozási megállapodások előtt születik, ezért a megvalósuló és átadott beruházások száma ennél egészen biztosan jóval kevesebb lesz.

A félben maradt létesítmények száma ugyanakkor mérséklődött, viszont a régiek befejezésének sem tapasztalni jeleit. Összefoglalva azt lehet megállapítani, hogy választások előtt lélegzethez jutott a magyar építőipar, főként a kormány által sokat bírált unió

Az új lakások építésénél viszont továbbra sem lehet fellelni biztató változásokat - mondták a Népszava által megkérdezett szakemberek -, annak ellenére, hogy a kormány több a hitelezést elősegítő próbálkozást tett, ezek azonban a lakosság tartózkodó magatartása miatt még szerény eredményt sem hoztak.

Tizedére csökkent a lakáspiac forgalma
A válság előtt a lakáspiac éves forgalma 150 milliárd forintot tett ki - vázolta érdeklődésünkre a közelmúltat Gergely Péter. Ugyanakkor - mondta a BankRació.hu internetes portál pénzügyi szakértője szerint most mindössze 13 milliárd forintot fordítanak évente ilyen célokra. A bankok folyamatosan reklámozzák újabb és újabb, kedvezőnek tűnő hitelajánlataikat. Bizonyos szempontból a háttér jónak tűnik, mivel megszűnt a devizahitelezés, így hát árfolyamkockázatról sem  beszélhetünk, a forintkamatok viszonylag  alacsonyak. Enyhültek az ügyfelek kockázatfelmérései is, már havi 150 ezer forintos jövedelemre is nyújtanának hitelt, akár öt éves fix törlesztőrészlet mellett is. Gergely Péter emlékeztetett arra, hogy egyre több fiatal dönt arról, hogy a szülői házban alapít új családot. Egy fiatal, 20-as éveiben járó házaspár a 10 millió forintos lakáshoz sem tudja előteremteni a mintegy kétmillió forintos önrészt, és a közel ekkora lakásfelszerelési költségeket.

A lakásforgalom mintegy 95 százalékát a használt ingatlanok forgalma teszi ki - tudtuk meg Déry Attilától. Az Otthon Centrum kommunikációs vezetője elmondta, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb, első félévi adatok szerint 2013 eső hat hónapjában fél százalékkal csökkent az új lakások vásárlóinak száma a tavalyi év azonos időszakához képest.

Időközben kormányrendelet jelent meg ugyan a megemelt állami támogatási mértékről, a meghosszabbított futamidőről, az önerő előteremtéséhez való hozzájárulásról, de ez sem bizonyult elegendőnek. A szakember szerint ennek oka nyilvánvaló: a családok félnek hosszú távra eladósodni,nem látják stabilnak a munkahelyüket, jövedelempozicióikat.

Déry Attila utalt a napokban megjelent kormányzati elképzelésekre is, amely a közigazgatási dolgozóknak, katonáknak, rendőröknek kiemelt lakásvásárlási támogatást nyújtana. Ha az elképzelések - melyeknek részletei ma még nem ismeretesek - beválnak, akkor sem hozhat ez érdemi változást a lakáspiacon, bár némi élénkülést nem lehet kizárni.

Szerző

Vita az INA irányításáról

Publikálás dátuma
2013.10.17. 07:18
Hernádi Zsolt, a Mol vezetője az új TVK-beruházással is igyekezett megnyugtatni a befektetőket FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Mol-INA-háború a lapokban folytatódott. Egy horvát újság azt a régi vádat vette elő, hogy jogilag aggályos módon irányítja a Mol az INA-t, egy magyar  gazdaság lap szerint pedig egy norvég alap a korrupciós vád miatt eladhatja a magyar olajcégben birtokolt részvényeit. A Mol mindkét esetben cáfol.

Az INA irányítási modelljét össze kell hangolni a horvát joggal, ami azt jelentené, hogy az ügyvezető igazgatók kulcsfontosságú jogosultságai újra az igazgatósághoz kerülnének - írja a horvát tárgyalóküldöttséghez közel álló forrásra hivatkozva a Jutarnji List című horvát napilap.

Az INA jelenlegi irányítási modelljéről Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója állapodott meg - emlékeztetett a lap, hozzátéve, hogy a megállapodásban foglaltak ellentétesek a kereskedelmi társaságokról szóló horvát törvénnyel, mert jelentősen csökkentik az igazgatóság jogait és kötelezettségeit, és szinte minden hatáskört az ügyvezető igazgatókra ruháznak át.

Ilyen módon a Mol teljesen átvette az uralmat az INA felett: minden döntést Budapesten hoznak meg vagy hagynak jóvá, az INA pedig a magyar olajcég egyik leányvállalataként működik - írta a Jutarnji List. Mint fogalmaztak: a horvát gazdasági jog ismerői már régóta figyelmeztetnek erre a problémára.

A most a Jutarni Listben megfogalmazott állítások nem is igazak és nem is újak, reagáltak a horvát újság cikkére a Népszava kérdésére a Mol-nál. Már évekkel ezelőtt felvetették ugyanezeket a vádakat, és az INA felügyelőbizottságának kérésére három, egymástól független horvát jogi iroda meg is vizsgálta, hogy megfelel-e a kialakított cégvezetési modell a horvát törvényeknek.

Mindhárman igennel válaszoltak a kérdésre, bár két irodának voltak apróbb javaslatai, elsősorban a működés egyszerűsítésére. Ezeket azonban be is építették azóta az INA irányítási rendszerébe.

Az is csúsztatás, hogy a Jutarnji List írásából úgy tűnik, mintha az igazgatóságban nem a Mol irányítana, így az, hogy bizonyos kérdéseket a testület átadott a menedzsmentnek, valamiféle "horváttalanítás" lenne.

Az igazság azonban az, hogy az igazgatóságban is a Mol delegáltjai irányítanak, hiszen a magyar cég delegálja az elnököt, akinek a szava dönt, ha szavazategyenlőség alakul ki a három Mol-delegált és a horvát állam három küldötte között.

Erre egyébként ritkán került sor, mint az olajvállalatnál elmondták, a szavazások 99 százaléka egyhangú volt az igazgatóságban.

A magyar kormány korábban felszólította a Mol-t az INA-ban való részesedésének felülvizsgálatára, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a helyzet egyik lehetséges megoldása, hogy a magyar vállalat eladja INA-részvényeit, és ebben az esetben a horvát állam is potenciális vevő lehet.

Szakértők szerint az azonban nyilvánvaló, hogy a horvát államnak nincs megfelelő kerete a vásárláshoz. A Jutarnji Listnek egy kormányközeli forrás úgy nyilatkozott: nagy hiba lenne, ha a Mol INA-részvényeit a jelenlegi jogokkal együtt adnák el egy új partnernek.

A lapnak nyilatkozó kormányközeli forrás szerint a jelenlegi irányítási forma nem tartható fenn, így a kormány legfontosabb célja megállapodni egy új részvényesi szerződésről.

A Mol szerint spekuláció, hogy a norvég állami olajalap eladná részesedését a magyar olajipari vállalatban az INA-val kapcsolatos korrupciós ügy miatt.

Tegnap a Napi Gazdaság arról számolt be, hogy a norvég állami olajalap, mely tavaly év végén 1,64 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a Mol Nyrt.-ben, fontolóra veheti, hogy megválik részvényeitől. A lap szerint az alap etikai szabályzata tiltja, hogy korrupciógyanús cég részvényeiből vásároljanak.

Az írás hatására 6 százalékot esett a Mol-részvények ára délelőtt a Budapesti Értéktőzsdén. (A nap végére 4,38 százalékra mérséklődött az árfolyamveszteség.) Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója az MTI megkeresésére azt közölte: az újságcikk merő spekuláció, minden alapot nélkülöz.

Hozzáfűzte, hogy az olajtársasághoz nem érkezett olyan tartalmú információ, amely a lapban megjelent.

A részvényár zuhanásában szerepe lehet annak is, hogy Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke tegnap megvált 15 ezer darab olajpapírtól. Szakértők szerint az is közrejátszhat az esésben, hogy a piacok elkezdték beárazni, hogy a Mol az INA-val kapcsolatos konfliktusok miatt kiszáll a horvát vállalatból.

Frissítve: 2013.10.16. 23:36