Gulyás József, aki a vádbeli időszakban a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt, elmondta: álláspontja szerint nem volt indokolt a bizottsági tagok "rapid" tájékoztatása, az egyébként is szokatlan volt, hogy büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékokat osztanak ki.
Közölte, korábban a bizottság tagjai legfeljebb betekinthettek egy telefonlehallgatás leiratába, de azt nem vihették magukkal, most viszont a lehallgatási anyagokat CD-n kiosztották. Jelezte, ő ezt annyira aggályosnak tartotta, hogy csak akkor vette magához az információhordozót, amikor nyilvánosságra került annak tartalma.
Gulyás József, aki akkor már ellenzéki képviselő volt, mert pártja kilépett a kormányból, úgy vélekedett: az UD Zrt. vezetője, illetve Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok közti telefonbeszélgetések lehallgatási anyagainak kiosztása mögött érezhető volt a politikailag erősen motivált szándék, továbbá, hogy "mennek ki az információk".
Hozzátette: mindeközben a fideszes politikusok - akik akkoriban nem vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság ülésein - a lehallgatási anyag egyes részleteit nyilvánosságra hozták, nyilvánvalóan kommunikációs megfontolásokból, mert bizonyos dolgoknak "elébe akartak vágni".
A volt SZDSZ-es képviselő elmondta azt is, felháborította az, ami a lehallgatási anyagból kitűnt. Álláspontja szerint a telefonbeszélgetésekben Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszterként feladatokat szabott az UD Zrt. vezetője számára, jogsértő cselekedetekre hívta fel, olyan információkat kért, amelyek törvényesen nem szerezhetők meg, például a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének, Laborc Sándornak a külföldi útjairól érdeklődött.
Ugyanakkor Gulyás József szerint Kövér László "fegyelmezett volt" az UD Zrt. vezetőjével folytatott telefonbeszélgetések során, és csak a találkozásokat egyeztette, ahol az információcserére sor került.
Az elsőfokú büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyészség az UD Zrt.-vel összefüggő lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozása miatt emelt vádat Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere, Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi szocialista alelnöke, továbbá Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen. A vádirat szerint az ügy sértettjei többek között Kövér László és Demeter Ervin - mindketten volt fideszes titkosszolgálati miniszterek -, Almássy Kornél volt MDF-es országgyűlési képviselő és az UD Zrt. egyes vezetői.
Tavaly áprilisban az elsőfokú bíróság felmentette a vádlottakat, jobbára bűncselekmény hiányában, ám az ügyészség fellebbezése nyomán januárban a Fővárosi Törvényszék új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott ügyében, csupán Tóth Károly felmentő ítélete emelkedhetett jogerőre.
Ezután a bíróság szétválasztotta Szilvásy György, illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét, miután semmi összefüggést nem látott köztük. A volt titokminiszter ellen a módosított vád alapján hivatali visszaélés miatt folyik büntetőper.
Az ügyészség a megismételt eljárásban Szilvásynak már nem azt rója fel, hogy a sértettek személyes adatait hozta nyilvánosságra törvénysértő módon, hanem azt, hogy a sértettek becsületét, társadalmi megítélését súlyosan csorbító kijelentéseket tett, például azt, hogy politikai, "megfigyelési" feladatokat adtak a volt fideszes titokminiszterek az UD Zrt. egyik vezetőjének.
Egy másik eljárásban nyáron a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa első fokon, nem jogerősen Szilvásy György másodrendű vádlottat felbujtóként elkövetett kémkedés miatt 2 év 10 hónap börtönnel sújtotta. A másodfokú eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán lesz. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.