Módosított árfolyamgát

A kormány feltehetően eljutott odáig, hogy a megszabott november elsejei határidőig kidolgozza a lakáscélú devizahitelesek "megmentéséről" szóló elképzeléseit, ez tűnik ki az Európai Központi Bank (EKB) számára írt válaszból. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány az ügyfelek törlesztési tehernövekedéséért a hitelintézeteket teszi felelőssé. Az árfolyamgáthoz hasonló módszert kívánnak alkalmazni, ennek árát a bankokkal fizettetnék meg.

Segített a korlátozás

Jelenleg csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint ez év eddigi részében átlagosan. Így elméletileg nőtt volna a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet.

Tavaly becslések szerint összesen közel 618 milliárd forintot költöttek a háztartások havi devizahitel-törlesztésre. Ez idén közel 622 milliárd forintra emelkedne, ha nincs az árfolyamgát, amely közel 30 milliárd forintot hagy a devizahitelesek zsebében.

A kormány tervei között nem szerepel a devizahitelek egy lépésben történő forintosítása - írta a Magyar Nemzet. Mario Draghi EKB-elnök aggályai között ugyanis az szerepelt, hogy az átváltás folytán felgyorsulhat a hitelezés visszaesése, ami negatívan hatna a stabilitásra és a magyar gazdaság növekedésre.

Olyan tömegű svájci frank (és részben euró) konvertálása válna szükségessé, amit csak súlyos veszteségek árán tudnának elviselni a már ma is többségében veszteséges magyaro bankok. A forintosítás egy lépésben legfeljebb politikai célokat szolgálna, azt lehetne kommunikálni, hogy ezt a kölcsönfajtát elfelejthetjük. (Valójában a lakás-jelzáloghitelek a teljes lakossági devizakitettségnek csak mindegy felét teszik ki, a többit a gépkocsi és az egyéb személyi kölcsönök képezik.)

A mostani elképzelések szerint a jelenlegi árfolyamgáthoz hasonló konstrukciót alkalmaznának kedvezőbb feltételekkel. Az árfolyamot - az árfolyamgáttól eltérően - a futamidő végéig rögzítenék. A gyűjtőszámla ebben az esetben okafogyottá válna, hiszen a bankokkal, és nem az ügyfelekkel nyeletnék le a piaci és a rögzített árfolyam különbségét.

Nem téma a devizahitel a Kúrián

A devizahiteles konstrukciót és annak alapvető vonásait érintően nincs napirenden jogegységi eljárás a Kúrián – mondta Darák Péter elnök a közszolgálati televízió tegnapi műsorában. De a polgári jogi szakág kezdeményezett két olyan jogegységi eljárást, amely érintőlegesen kapcsolódik a devizahiteles kérdésekhez. Az egyikben az kérdés, hogy ha általános szerződési feltételekben a feltétel egyedi megtárgyalása nélkül rögzítenek választottbírósági kikötést, az tisztességes-e. A másik egy kifejezetten eljárásjogi kérdés.

Ezt a terhet a bankok nyakába varrnák. (A jövő évi költségvetésben nem szerepel a devizahitelesek megsegítésére szánt pénz.)

A költségek ezrede jött be Ócsán

Ha a jelenlegi ütemben bírálják el a jelentkezőket, jövő tavaszra sem népesül be a hitel- vagy közműtartozás miatt otthonukat elveszítő családok számára épült ócsai szociális lakópark, írta a vg.hu. A csaknem két és félmilliárd forintból felépített nyolcvan szociális lakóház több mint fele még üresen áll, fűteni, őrizni viszont azokat is kell. A nyolcvan ház eddig csaknem 2,5 milliárd forintba került. Ehhez képest a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., mint bérbeadó a szeptember végéig bérleti szerződést kötött 37 családnak alig több mint 2,5 millió forint bérleti díjat számlázott ki.

A kormány ugyan látszólag kikérte a Magyar Bankszövetség véleményét - ez az ultimátumszerűen közölt november elsejei határidőig el is készül -, de szakmai körökben kizártnak tartják, hogy a bankok álláspontját figyelembe veszik.

A kormány bankellenes magatartását jól tükrözi Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkárnak ugyancsak a Magyar Nemzetben olvasható véleménye: "Szorul a hurok a bankok körül a devizahitelek ügyében, miután az utóbbi másfél hónapban több bíróság az adósok javára döntött."

(Eddig három nem jogerős és egy jogerős bírósági döntés született egyedi ügyekben. Szakértők szerint előfordulhatott, hogy egy-egy szerződésbe hiba csúszott, de óvnak attól, hogy ebből a banki hitelezési gyakorlat egészére érvényes következtetés lehessen levonni.)