Előfizetés

Vagy a bírság, vagy a csótányok

Farkas-Cseke János
Publikálás dátuma
2013.10.18. 07:13
Nemsokára az aluljárókból is kitiltják a hajléktalanokat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ugyan a fővárosi aluljárókban még néhány hétig nem tilos az alvás, de a világörökségi területeken, így például a Duna-parton már nem lehet életvitelszerűen tartózkodni a kedden életbe lépett új szabálysértési törvény szerint. A hajléktalanok tehát újra büntethetők, ám többségüknek fogalmuk sincs, hova nem mehetnek. A főváros azt várja tőlük, hogy a hajléktalanszállókon éjszakázzanak, de azokról szinte kivétel nélkül csak két dolog jut eszükbe: a csótányok és az egymás mellé zsúfolt ágyak. A józsefvárosi rendőröktől félnek a legjobban.

"Ezeknek a rendőröknek már főiskolájuk van, ők is értik, hogy irreális a büntetés. Igazoltatnak persze, össze is pakoltatnak, de legalább nem arrogánsak" - mondja a 42 éves Róbert, aki csak néhány hete van az utcán. Véleményét nem fogadja egyetértés, és közbe is szólnak rögtön: "de nem a Józsefvárosban, itt ki van nekik adva, hogy cseszegessenek minket".

Délelőtt 10 óra, a Menhely Alapítvány Práter utcai melegedőjében vagyunk, nagyjából 30-40 ember üldögél a műanyag asztaloknál, forró teát isznak, zsíros kenyeret esznek, többen az asztallapra borulva alszanak. Egy négyfős asztaltársasághoz csatlakoztam, mellettem egy Szinyei-albumot lapozgatnak; kérdezősködöm, ki mit hallott arról, hogy néhány napja már ismét büntethetőek a hajléktalanok.

"Semmit nem tudok, nem nézek tévét" - válaszol Róbert, ám később kiderül, hallott már a védelmi övezetekről, ahol megtiltják az életvitelszerű tartózkodást, és a büntetés kérdését összefüggéseiben láttatja.

"Ha üldözni akarnak, biztosítsanak megfelelő szállást, én például nem megyek be egy olyan helyre, ahol poloskák vannak, csótány, tetű. Az a rovarirtás, amit csinálnak, az nem irtás; a férőhelyekről meg én azt mondom, nagyjából negyedannyi van, mint ahány hajléktalan" - fűzi tovább, majd arról beszél, hogy ugyan vannak négyágyas szobák a szállókon, de azokért fizetni kell.

Ám pénz nincs nagyon, hiába csak 10 ezer forintot kérnek egy hónapra, mert már nincs bolhapiac, ahol el lehetne adni a lomtalanításnál kukázott dolgokat; sőt, már lomizni is tilos. A Moszkva téren sem kapni munkát, 4-5 éve bedőlt az építőipar, és már semmi lehetőség nincs.

"Normális munkát meg alig hirdetnek, én például műszaki főiskolával vagyok itt" - teszi hozzá. Ha nem a szállón, akkor mégis hol alszik? - kérdezem, amire az a válasza: "most konkrétan ott, ahol éppen". Ettől függetlenül a rendőröktől nem tart, mert mossa a ruháit, borotválkozik, ápolt, és most két technikusi állásra pályázik párhuzamosan. Azt reméli, egy-két hét múlva már nem a melegedőben kezdi a napot.

"Tudomásom szerint életvitelszerűen nem lehet semmilyen frekventált helyen tartózkodni" - ezt már Szendrődi Tibor mondja, 58 éves hajléktalan, megjegyezve, az interneten olvasott ezt-azt a törvényről, de a szabályok részleteiben bizonytalan.

"Azt például tudja, hogy a duna-parti padokon már nem alhat?" - teszem fel a kérdést, amire meglepő válasz érkezik: "Hát gondolom. A turisták ne is lássák a hajléktalanokat". Az övezeteknél nagyobb gondja, hogy az éjjeli menedékhelyen sokszor képtelenség aludni az embertelen körülmények miatt.

"Nem fehér embernek való az, nem is akarom részletezni; de az utcánál valamivel jobb, legalább télen" - jegyzi meg, majd hogy unszolni kezdem, belemegy a részletekbe.

Sokszor elviselhetetlen a szag, mondja, ezekben a termekben egymás mellett vannak a férőhelyek, és ha valaki összecsinálja magát az ember mellett, úgy kell megpróbálni aludni; de sok helyen lopnak is. Az is probléma, teszi hozzá, hogy van négy óra, amikor a nappali melegedő már zárva van, viszont az éjjeli menedékhely még nincs nyitva, és nincs hová menni. "A Corvin-plázában szoktam üldögélni, de volt már, hogy kidobtak onnan" - meséli.

Kifelé menet még elkapják a kezem, a 33 éves András szeretne mondani valamit. "Ez az egész hajléktalanság úgy van kitalálva, hogy ne lehessen kilépni belőle" - hozakodik elő a tételmondattal, majd nála is a szabálysértésekről érdeklődöm. Elmondja, hogy egyszer azért büntették meg több ezer forintra - állítólag szemetelés címszóval - , mert a kutyáját etette az utcán.

"Nekünk semmi jogunk nincs, jöhet ide akár Strasbourg is. Én nekik csak büdös hajléktalan vagyok, azért büntetnek meg, amiért akarnak" - ő most ezért nem fél jobban a rendőröktől, mint általában. A szállókról szólva meg azt mondja: "poloska, csótány, de a csótány az még jó, az megszokott dolog. A csótány nem bánt, viszont a poloska csíp".

A Corvin-negyed aluljárójában egy Fedél Nélkül magazint árusító hajléktalanhoz fordulok, tudja-e, hogy nemsokára már nem üldögélhet életvitelszerűen az oszlop mellett. "Én nem kéregetek, én csak ülök" - mondja erre, hozzátéve: kiemelt terjesztője az újságnak, és van erről igazolványa is, ebben bízik.

Jelenleg egy társasház pincéjében lakik, szállóra ő sem menne, korábban rövid ideig a Corvin-negyednél volt vécés és biztonsági őr. "Van olyan rendőr, aki velem mint még vécéssel találkozott, de a többiek is mindig errefelé látnak. Nem tudom, még ha bele is esnék a büntethetők kategóriájába, csak nem küldenének el innen".

"Legalább néha legyen mit enni"

Publikálás dátuma
2013.10.18. 07:08
Nemsokára az aluljárókból is kitiltják a hajléktalanokat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tegnap volt a szegénység elleni küzdelem világnapja, ebből az alkalomból civil szervezetek, és több politikai párt is demonstrációt, élelmiszer osztást szervezetett. A lapunk által megkérdezett, élelmiszercsomagra váró rászorulók reménytelennek látják a jövőt.

A krumpli elfogyott, körülbelül 30 perc múlva érkezik a következő szállítás. A Blaha Lujza téri szökőkút mellett ácsorgó tömegnek mondta ezt a Demokratikus Koalíció egyik aktivistája. Legalább 150-en várakoztak türelmesen a teherautó előtt azért, hogy 5 kiló krumplit, és lisztet kapjanak. A szegénység elleni küzdelem világnapján több szervezet és politikai párt élelmiszerrel, ruhaadománnyal segített a rászorulóknak.

A várakozók főleg férfiak, csak egy kisgyerek volt a sorban. A családból most inkább a felnőttek jöttek el, ahányan voltak, annyi zsák krumplit vittek haza.

Megéri ilyen sokat várni? - kérdeztem a sor közepén álló férfitől, és a közelében lévők mindannyian bólogattak. Van, aki hajléktalanszállón, más munkásszállón lakik, de volt közöttük nyugdíjas néni is, és egy pár, akiket két éve lakoltattak ki, de azon egy kicsit összekaptak, hogy harminc, vagy negyven éve élnek együtt. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az egy tál meleg ételnél jobb ötlet ez a krumpliosztás, mert így néhány napig biztosan van mit enniük. Az egyik férfi arról mesélt, milyen erőszakosan üldözik a szegényeket: "ilyen régen nem volt". Ő, ha nem tudja kifizetni a szállót, az erdőben lakik, de azt mondta, a közterületesek mindenért megverik az ott élőket. Ha elszórják a szemetet, a "biztonságiak" már elő is kapják a gumibotot.

A közös életük hosszáról vitázó 50-es pár segélyen él. Mindketten 22 ezer 800 forintot kapnak, ebből fejenként 7500 forintot fizetnek ki a munkásszállón. Tartozás miatt két éve lakoltatták ki őket az önkormányzati lakásukból. "Gépkocsivezető voltam, de megszűnt a cég. Az asszony nem dolgozott, mert beteg a gerince, sehova nem vették fel". A férfi később hiába keresett állást, nem talált, azt mondta ezer helyen felírták a címét, telefonszámát, de sehonnan nem hívták vissza. Egyszer csak elfogyott a pénzük, és csak az adósságot halmozták, "majd eljött a vég". Nemrég pályáztak, és abban reménykednek, hogy kapnak egy kis lakást.

"Dolgozni akarunk" - mondták többen is, és egyetértettek abban, hogy ha lenne fizetésük, eszükbe sem jutna ingyenételért ácsorogni. Többen állították, hogy még közmunkára sincs esélyük. Rendszeresen érdeklődnek, de csak hitegetik őket, egy "rendes munkahelyre" meg be sem engedik őket. Egyikük sem lát esélyt arra, hogy az életük valamikor jobb lesz, "csak legalább néha legyen mit enni" - mondta egy foghíjas férfi.

Az ételosztások mellett például a Magyar Szegénységellenes Hálózat, amely most a közfoglalkoztatás rendszer megváltoztatásán dolgozik "ELÉG 2013" címmel figyelemfelhívó rendezvényt tartott a Kálvin téren. Az eseményen szimbolikusan elégették a szegénységet és kiszolgáltatottságot.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom szerint a szegénység legfontosabb oka a megfelelő jövedelem hiánya és a munkanélküliség. Kifejtették, a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él szegénységben. A világnap alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróba szerveztek akciót, az aktivisták adományokat gyűjtenek szegényeknek, és reggelig elfoglalták az aluljárót, "életvitelszerűen" laktak ott. Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője azt hangsúlyozta: a szegénység világnapján a szolidaritásra kell emlékeztetni, "a szegénység kezelése minden időben közügy". Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke pedig arról beszélt, hogy a gyermekétkeztetés feladatainak ellátására plusz 10 milliárd forint kellene jövőre.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője a világnap alkalmából kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy félmillió gyerek minden nap éhes marad. Félmillióan élnek munka nélkül, "a másik félmillió ember pedig mindenféle ellátás, mindenféle jövedelem nélkül". Egyre többen veszítik el a munkájukat, és egyre nehezebben tud megélni az is, aki még dolgozik. Mesterházy megjegyezte, az Orbán-kormány három és fél év alatt kilencszeresre növelte a szakadékot a szegények és a gazdagok jövedelmi szintje között. Sehol a fejlett Európában, de még a balkáni uniós tagországokban sem nyílt szét ilyen gyorsan, ilyen nagyra a társadalmi olló - tette hozzá az MSZP elnöke.

Egészségtelen átverések

B.I.M.
Publikálás dátuma
2013.10.18. 07:07
Fotó:Népszava
Miközben a kórházak példátlan mértékű adósságot halmoztak fel idén, a kormány történelmi béremelésről, és "emberemlékezet óta nem látott" fejlesztésekről beszél. A valóságban minden, amit idén pluszforrásként jelentettek be, a betegellátástól elvont összeg volt, így nemcsak a kórházi adósságokat, hanem a várólistákat is tudatosan növeli a kabinet.

Kizárólag a betegellátástól vonta el a kormány az egészségügyi béremelés költségeit. Miközben az egészségügyi államtitkárság az elmúlt 20 év legjelentősebb bérrendezéséről, valamint arról beszél, hogy "emberemlékezet óta nem volt ilyen fejlesztés a magyar egészségügyben", a költségvetés egészségügyi fejezete csak arról árulkodik: a kabinet átcsoportosításokkal igyekszik kihúzni az idei évet, számos terhet a jövő évi büdzsére hárítva, bizonyos kiadásokat pedig egyenesen a járó- és fekvőbetegellátástól vesz el.

A természetbeni egészségügyi ellátások (alap és szakellátás) előirányzatainak év közbeni változása mindezt tényszerűen igazolja, hiszen a vonatkozó kormányrendelet szerint év közben mindössze 6,4 milliárdot kapott az egészségügyi kassza, amit a napokban adtak oda az alapellátásnak. Eközben a költségvetésben eredetileg "várható bevételi forrásokból" - például a népegészségügyi termékdíjból befolyó összegből - tervezett, béremelésre szánt 30 milliárd forint "nem volt elég", azt megduplázták úgy, hogy elvettek a szakellátástól 30 milliárdot, tehát kivettek egyhavi kórház-finanszírozást az arra szánt keretből. Csakhogy a nemrég is módosított táblázatból egyértelműen látszik, hogy eddig nagyjából 29 milliárdot fizettek ki a béremelésekre, ami annyit tesz, hogy vélhetően nem a papíron létező, remélt bevételekből, hanem tisztán a szakellátási pénzből fizették ki ezt a költséget.

Nem kapott többletforrást az ágazat
Költségvetési tételek és átcsoportosításaik  - Összeg (millió forint)
2013. eredeti összevont szakellátási előirányzat : 630 441
2013. módosított összevont szakellátási előirányzat : 600 570,5
Szakellátástól elvett összeg:  -29 871,4
Alapellátásnak adott összeg:  - 6 143,9
Béremelésre fordított összeg: 29 127,5
Bekerült pluszforrás: 6 400
Forrás: A módosított 43/1999 kormányrendelet 5. melléklete.

Vagyis miközben a kórházaknak eleve - évek óta - nem a munkájukkal és költségeikkel arányos összeget fizeti ki a társadalombiztosító, még az általuk elvégzett betegellátásra szánt keretből is lefaragott a kormány, ezzel nyilván tovább emelve az intézmények terheit, sőt, közvetve adósságaikat és a várólistákat is. Pedig köztudott: óriási a baj, csaknem kéthavi finanszírozási összeg hiányzik az államosított intézményrendszerből, így év végére a kórházi adósság elérheti a 100 milliárd forintot is. Sajtóinformációk szerint az egészségügyi intézmények konszolidációjára most 30 milliárdos keretet különített el a kabinet - ez azonban a költségvetésben egyelőre nem látszik -, az államtitkárság pedig újabb 30 milliárdot szeretne "kérni" a kórházak számára. Hogy mindebből mi valósul meg, és hogyan, kérdéses, ahogy az is, hogy miközben a kórházszövetség az év végi kasszasöpréstől (ez az egészségügyben keletkezett tartalékok szétosztását jelenti) és a jövő évi költségvetéstől várja, hogy normalizálódjon a helyzet, a költségvetés szerint jelenleg semmiféle pulykapénzre nem lehet számítani: az amúgy is megcsapolt szakellátási kasszában ugyanis nem várható év végi maradvány.

Ráadásul, noha 44 milliárd forinttal emelték meg a 2014-es költségvetés tervezetében a 2013-as módosított előirányzathoz képest a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt keretösszeget, az egészségügyi béremelés fedezetére együttesen 53 milliárd, a nyugdíj mellett tovább dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítésére pedig 12,8 milliárd forintot különítettek el ugyanebből a keretből. Összességében így viszont 66 milliárdos pluszteher áll szemben 44 milliárdos növekménnyel, magyarán jövőre ismét a betegellátás lesz a kormánypropaganda vesztese.