A tervek szerint a továbbiakban minden páratlan évben megrendezik az InnoRail - Nemzetközi vasúttechnikai kiállítást és konferenciát, melynek célja, hogy az érintettek, így a tudományos oldal, az ipari partnerek, a tervezők, az építők, valamint az üzemeltetők megismerjék és megértsék egymás problémáit és elvárásait, mert a kívánt fejlesztések csak így valósíthatók meg a vasúti közlekedésben. A neves külföldi, valamint a hazai viszonyokat jól ismerő magyar szakemberek lehetőséget kapnak, hogy közösen megvitassák a vasúti közlekedés jelenét, valamint a fejlesztési lehetőségek felvillantása révén kedvező jövőképet vázolhassanak fel a magyar vasút számára. A konferencia előadói arra vállalkoznak, hogy az eddig megszerzett tapasztalatok átadásával, a már bevált gyakorlatok bemutatásával, a még megoldásra váró problémák előtérbe helyezésével, valamint a közös európai irányelvek konkretizálásával segítsék elő a vasúti szállításban és fuvarozásban rejlő lehetőségek kihasználását.
Az InnoRail 2013 konferencia tematikája többek között kitér:
- a közlekedéspolitikai irányokra,- a vasúti infrastruktúra fejlesztésének stratégiájára,
- a szabályozási környezetre,
- a kapcsolódó gazdasági kérdésekre,
- az energiaellátásra,
- a biztonsági kérdésekre.
S melyek azok a legfontosabb célok, amelyeket közösen a magyar és a nemzetközi vasúti szakemberek összefogásával kell megoldani? - Az európai vasúti közlekedés piaci volumene a válság óta stabil szinten stagnál, az elvárt növekedés pedig vitathatatlanul az egységes európai, a nemzeti vasúttársaságok által támogatott fejlesztésekkel és átalakításokkal érhető el - mondja Balla Ágnes, a konferencia ötletgazdája és főszervezője. - Az, hogy még most is több különféle technológia létezik párhuzamosan az európai vasúttársaságoknál, mind az egységesítés iránti igényt erősítik, és a valódi közös európai vasúti térség kialakítása felé terelik a szakma közös gondolkodását. Ez egy hosszú távú projekt, de a végső kialakításában az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is fontos szerep jut.
Erősödik az egységesítés iránti igény
A vasúti közlekedés Európában hagyományosan erős, volumene az Európai Unióban a válság bekövetkezéséig folyamatosan növekedett: míg 1995-ben az árufuvarozás terén 386 milliárd tonnakilométert, és a személyszállítás esetében pedig 350 milliárd utaskilométert regisztráltak, addig 2008-ra ezek az értékek 440 és 411 milliárdra módosultak, ami 14, illetve 17 százalékos bővülésnek felel meg - állítja az Európai Bizottság Egységes Vasúti Térség Osztályának osztályvezető-helyettese, Patrizio Grillo. A válságban a várakozásoknak megfelelően mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás volumene csökkent, de a 2009-es évet követő időszakban ismét növekedésnek indult. A bővülés azonban nem járt együtt a vasút piaci részarányának növekedésével, amely a személyszállításban 6 százalék körül stagnált, az árufuvarozásban pedig több mint 2 százalékponttal, 10 százalékra csökkent.
Patrizio Grillo szerint az, hogy még most is több különféle technológia létezik párhuzamosan az európai vasúttársaságoknál - így többek között eltérő a nyomtáv, illetve a jelző- és villamos berendezések, valamint a műszaki szabványok -, mind-mind az egységesítés iránti igényt erősítik, és a valódi közös európai vasúti térség kialakítása felé terelik a szakmát.
Magyarország szerepe
Magyarország vitathatatlanul fontos szerepet tölt be a régiós, valamint az európai vasúti közlekedés terén, ugyanis meghatározó transzeurópai közlekedési folyosók metszéspontjában helyezkedik el. Éppen a Magyar Államvasutak adja a Csehországot Ausztrián, Szlovákián, Románián és Bulgárián Görögországgal összekötő 7-es számú európai vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületének elnökét, de Magyarország a Spanyolországtól az ukrán határig tartó 6-os számú folyosóba is bekapcsolódik. Ezekből tisztán látszik, hogy Magyarország fontos tranzitországnak számít, és a jövőben is nagyon fontos láncszem lesz az európai vasúti árufuvarozásban - emeli ki Patrizio Grillo.
A nemzetgazdaságilag is fontos szerep megőrzéséhez, valamint annak növeléséhez Magyarországnak természetesen több, elengedhetetlen fejlesztést kell végrehajtania. Többek között ilyen a Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz tartozó vonalak korszerűsítése, valamint az Európai Fejlesztési Terv részét képező Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszernek való mihamarabbi megfelelés is. Mivel a villamosított vonalak aránya Magyarországon az EU átlagánál alacsonyabb, így ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek.
