Érdekli-e a Pintért az éhhalál?

Mi lesz a sorsa azoknak a menedékkérőknek, akiket rövid időn belül úgy dobnak utcára Balassagyarmaton, hogy nem vállalhatnak munkát? - ezzel a kérdéssel fordult az MSZP Pintér Sándor belügyminiszterhez, felidézve: volt egy módosító javaslatuk, amely megoldást jelentett volna a problémára, ám azt a parlament leszavazta. Ennek következtében jelenleg 70-80 menedékkérőt fenyeget az éhhalál. Nem csoda, hogy a magyar menekültügyi rendszerrel Brüsszel sem elégedett: kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánk ellen.

"Milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a hazánkban menedéket kérő, közösségi szállásokról kitett embereknek ne Balassagyarmat utcáin kelljen hajlék nélkül élniük?" - írja Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista tagja Pintér Sándornak címzett írásbeli kérdésében, amelyben lapunk információit felidézve mutat rá: 70-80 külföldi állampolgárt úgy ereszthetnek szélnek a közeljövőben, hogy azok sem ellátást nem kapnak, sem munkát nem vállalhatnak. Az áldatlan helyzet elsősorban azért állt elő, mert szeptember elsejétől a korábbi 18 hónap helyett csupán két hónapot tartózkodhatnak a menedékkérők a közösségi szállásokon. Erről még májusban döntött a parlament, ám Harangozó Tamás felhívta a figyelmet rá: ők akkor benyújtottak egy olyan módosító javaslatot, amelynek értelmében kettő helyett hat hónapig maradhattak volna a menedékkérők a szálláson. A fideszes kétharmad azonban leszavazta a javaslatot.

"Nem látjuk biztosítottnak, hogy be fognak tudni illeszkedni azok a menekültek, oltalmazottak, akiket 60 napot követően kitesznek a befogadó állomásról, közösségi szállásról. Ez az intézkedés könnyen vezethet a hajléktalanok számának további emelkedéséhez" - írták akkor, és az elmúlt napok információi igazolták az aggodalmukat, sőt, mint kiderült, a probléma még ennél is súlyosabb. Most már ugyanis nem az a kérdés, be tudnak-e illeszkedni a magyarul nem beszelő menekültek, hanem hogy mi menti meg őket az éhhaláltól. Azon túl, hogy védelmi (például menekült-) státusz hiányában legális jövedelmük nem lehet, a hajléktalanellátó rendszer szolgáltatásait sem vehetik igénybe, mivel ez TAJ-kártya hiányában nem lehetséges; vagyis nem alhatnak éjjeli menedékhelyen, de hivatalosan még zsíros kenyeret vagy forró teát sem kaphatnak. Továbbá arra sincs módjuk, hogy Budapestre felköltözve valami feketemunkát vállaljanak legalább a túlélés érdekében, tudniillik még Nógrád megye határát sem hagyhatják el. Ennek - mint megírtuk - az a magyarázata, hogy miután elküldték őket a közösségi szállásról, a kötelező tartózkodási helyüknek a megyét jelöli ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH).A szocialista politikus a belügyminisztert kérdezte, lapunk néhány napja a BÁH-hoz fordult a problémával, de érdemi választ nem kaptunk, csupán annyit jegyeztek meg, hogy azért maradhatnak csupán két hónapot a közösségi szálláson a menedékkérők, mert a menedékjogi szabályokat így módosították.

Egyelőre tehát csak a karitatív, illetve egyházi segítségben reménykedhetnek a például Szomáliából, Eritreából, Afganisztánból, Szíriából érkezett menekültek, az állam és a kormány lényegében levette róluk a kezét.
Így a legkevésbé sem meglepő, hogy az Európai Bizottság úgy ítélte meg, a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós követelményeknek, így kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. A lépést az úgynevezett dublini szabályozás hazai alkalmazásával magyarázták, vagyis lényegében azzal, hogy nálunk nincs biztosíték arra, hogy minden esetben érdemben bírálják el a menekültstátusz iránti kérelmeket. Tehát nem csupán a megfelelő ellátásban nem reménykedhetnek a hazánktól segítséget kérő menekültek, az érdemi hivatali eljárásban sem bízhatnak. Mint emlékezetes, az ENSZ hosszú éveken át kritizálta azt a gyakorlatot, hogy a dublini egyezmény értelmében Magyarországról sokszor kérdés nélkül, automatikusan toloncolták vissza a menedékkérőket Szerbiába, arra hivatkozva, hogy déli szomszédunk úgynevezett "biztonságos harmadik ország", vagyis ott elméletileg van menekültellátás, és érdemben megvizsgálják, ki maradhat az országban. Csakhogy onnan ugyanúgy kitoloncolták a menedékkérőket, mint tőlünk, amiért többen kerültek vissza például abba a polgárháborús térségbe, ahonnan menekülni akartak. De kritikus probléma a nálunk a menekültügyi őrizet intézménye is, amit szintén idén vezettek be - hazánkban jelenleg összesen 449 menedékkérő van elzárva, ami példa nélküli az európai unió-s országok között, ahol jobbára csak azokat tartják őrizetben, akiknek az ügyében már kiutasító döntés született.

A belügyminiszternek 15 napja van a válaszadásra, ám érdemes volna minél hamarabb lépnie, ugyanis mint megírtuk, október 31-én egy huszonéves terhes szomáliai és egy eritreai lánynak is el kell hagynia a balassagyarmati közösségi szállást; ha nem találnak valami azonnali megoldást a problémára, akkor csak az utcasarkon adhat életet gyermekének a kismama, és nem tudni később mi menthetné meg őket az éhhaláltól.