Vitatják Hollande döntését

Publikálás dátuma
2013.10.21. 07:43
Hollande és Valls nem tágít FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANTOINE ANTONIOL
Francois Hollande elnök döntése értelmében visszatérhetne Koszovóból az a roma kislány, akit október 9-én, családjának tagjaival együtt utasítottak ki Franciaországból, ő azonban elutasította ezt. Csak családjával lenne hajlandó visszatérni. A kormányzó szocialistáknál sem mindenki ért egyet a döntéssel.

Francois Hollande köztársasági szombaton beszélt először nyilvánosan a koszovói lány ügyéről. Kiemelte azonban, hogy a Franciaországba való visszatérésére vonatkozó döntés csak Leonarda Dibranit érinti, szüleit nem.

Ezt követően a lány úgy nyilatkozott, egyedül nem, csak családjával térne vissza Franciaországba. Utalt arra, nem csak neki, hanem testvéreinek is be kellene fejeznie az iskolát Franciaországban. „Hollande elnöknek nincs szíve, nem értette meg a helyzetet” – jelentette ki a lány.

Hollande bejelentése előtt az illetékes hatóság arra a megállapításra jutott, hogy családjának tagjait a törvénynek megfelelően utasították ki az országból, senkit sem terhel felelősség a kérdés kapcsán. Leonarda ügye nagyon kellemetlenül érintette a szocialistákat, a párt egy sor politikusa bírálta kemény fellépése miatt Manuel Vallst.

A 15 éves lányt az iskolabuszból szállíttatták le, amikor osztályával kiránduláson vett részt. Ezután kiutasították az országból, s apjával és anyjával Kosovska Mitrovicában telepedett le.

Apja a francia hatóságoknak azt állította, hogy az egész család Koszovóból származik, később azonban kiderült, hogy csak ő, a család többi tagja Olaszországban született.

A család kitoloncolásának esete nemcsak a tanárokat, a diákokat is felháborította. Csütörtökön és pénteken is megmozdulásokat tartottak az intézkedést elrendelő Manuel Valls belügyminiszter ellen, aki a francia kormány legnépszerűbb tagja. A Dibrani család Koszovóból származik ugyan, de Leonarda már Olaszországban született, s 2009 óta a kelet-franciaországi Doubs régióban élt szüleivel.

A felmérések azt mutatják, az eset nem feltétlenül lesz negatív hatással a belügyminiszter megítélésére. A megkérdezettek 74 százaléka támogatja Vallst a kérdésben – derül ki a BVA ügynökség közvéleménykutatásából.

Közülük 89 százalék jobb-, 65 százalék baloldali szavazó. A megkérdezettek mintegy kétharmada, 65 százalék ellenzi a lány és családja visszatérését Franciaországba. Ugyanakkor 46 százalék úgy nyilatkozott, megdöbbentették a kitoloncolás körülményei.

Manuel Valls a Journal du Dimanche francia vasárnapi lapban azt közölte, megerősítette, hogy az elnök „nagylelkű felajánlása” csak a lányra vonatkozik, a család többi tagjára nem.

Ha úgy döntene, visszatér Franciaországba, különleges vízumot adnak ki számára. Az őt ért bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: „Ezek hidegen hagynak engem. S nem is érzem elszigetelve magam. Támogat a parlament, mögöttem állnak a polgármesterek, a baloldali szavazók, honfitársaim”.

Lapszemle
Le Monde
Francois Hollande nem állt ellen a nyomásnak. Korábban ő is bírálta Nicolas Sarkozy volt elnököt amiatt, hogy akkor szólalt meg egy kérdésben, amikor már mindenki erről írt. De Hollande sem változtatott ezen az elnöki gyakorlaton. Beszédében két fogalmat emelt ki: a határozottságot és a humanitást. A felmérések szerint az emberek inkább az előbbire vágynak.
 
Le Figaro
Francois Hollande egész héten óvatosságot tanúsított Leonarda ügyében. Végül már azzal is meglepetést keltett, hogy éppen szombaton nyilatkozott meg a kérdésben. Ugyanakkor ez az óvatos megközelítése zavart keltett a jobb- és baloldalon egyaránt, a többség egyenesen úgy vélte, hogy nincs igazi koncepciója.

Harlem Désir, a szocialista párt első titkára ugyanakkor nem értett egyet az elnök döntésével. Szerinte alapvető lenne, hogy édesanyja is elkísérhesse a lányt Franciaországba. Pénteken Valérie Trierweiler, Hollande elnök élettársa, ha óvatosan is, de állást foglalt a kérdésben. Aggodalmát fejezte ki, s mint fogalmazott, az iskola feladata az esélyegyenlőség biztosítása, „nem a kirekesztés”.

Nagy kérdés, hogy az ügy milyen hatással lesz Francois Hollande megítélésére. A legutóbbi felmérések szerint már csak 24 százalék támogatja politikáját. Nem valószínű azonban, hogy Leonarda ügye révén sikerül elindulnia felfelé az emelkedőn.

Szerző

Kezdődhetnek a német koalíciós tárgyalások

Publikálás dátuma
2013.10.21. 07:38
Fotó: Gettyimages
A német szociáldemokraták küldöttgyűlése, a konvent nagy fölénnyel hagyta jóvá az elnökség ajánlását, mely szerint kezdődjenek meg a koalíciós tárgyalások a szeptember 22-i választás győztesével, a kereszténydemokratákkal. Az erről szóló szavazáson mindössze 31-en voksoltak az előterjesztés ellen, két tartózkodás mellett. A két párt közötti első tárgyalást szerdán tartják meg.

Az SPD küldöttgyűlése ugyanakkor kemény feltételeket fogalmazott meg a nagykoalícióba való belépésre. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos kérdésekben jelentősek a különbségek a pártvezetés és a szociáldemokraták balszárnya között. Míg ez utóbbi továbbra is napirenden tartaná az adóemelések kérdését, a Sigmar Gabriel-vezette elnökség mereven elutasítja a követelést.

A vezetés eredetileg tíz pontból álló javaslatcsomagot terjesztett a küldöttek elé. Ebben a koalíció feltételeként egyebek mellett meghatározták a minimálbér bevezetését, s kiemelték, az SPD ragaszkodik ahhoz, hogy ennek órabére 8,50  euró legyen.

A program szerint minél több nő számára kell lehetőséget biztosítani a gazdasági és politikai vezetésben. Az SPD vezetése állami pénzügyi támogatást követel az infrastrukturális beruházások, az oktatás, valamint a helyi önkormányzatok számára.

A vezetés által megfogalmazott program azonban nem nyerte el teljes egészében a küldöttek tetszését. Néhány ponton változtattak rajta, s új elemeket vettek bele. Az átdolgozott program külön említést tesz az azonos neműek párkapcsolata törvény előtti elismerésének további javításáról, valamint arról, hogy az országnak több menekültet kell felvennie.

Előbbi a keresztényszocialisták számára lehet elfogadhatatlan feltétel. Emellett azonban a szöveg említést tesz arról is, hogy le kell állítani a privatizációt, amelyre Angela Merkel mondhat nemet. Ugyanakkor az új változatban sem vetik fel az adóemelések lehetőségét.A dokumentumban az SPD tagjai leszögezik: „szociális megszorításokat nem vagyunk hajlandóak elfogadni”.

A végső koalíciós szerződésről az SPD mintegy 470 ezres tagsága is véleményt alkot. Az SPD vezetésének nem lesz könnyű meggyőznie a tagságot a nagykoalíció előnyeiről. A legutóbbi felmérések szerint majdnem kétharmad mondana nemet a CDU/CSU-val való együttműködésre.

Ugyanakkor sokat nyomhat a latba, hogy a párt legerősebb és legbefolyásosabb politikusának tartott észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Hannelore Kraft már egyértelműen támogatja a nagykoalíciót.

A legnagyobb kérdés az maradt, mikor állat fel az új, immár harmadik Merkel-kormány. Andrea Nahles, az SPD főtitkára szombaton reményét fejezte ki, hogy már karácsony előtt sikerül közös nevezőre jutni a tárcák elosztásáról. Ugyanezt hangoztatta a küldöttek előtt Gabriel pártelnök is.

Szerző

Megújul az amerikai hírszerzés

Publikálás dátuma
2013.10.21. 07:36
Keith Alexander és James Clapper a szenátus hírszerzési bizottsága előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG
Bárki is lesz az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség új igazgatója, a Snowden-leleplezések utáni új helyzetben nem lesz könnyű dolga. Washingtonban a múlt héten erősítették meg, hogy 2014 márciusban leköszön Keith Alexander, az NSA vezetője, s jövő januárban távozik a helyettese, John "Chris" Inglis is. Barack Obama azt ígérte, hogy átláthatóbbá teszi a széleskörű titkos adatgyűjtést végző ügynökség munkáját, megszigorítja az ellenőrzést. A kongresszusban már készülnek az NSA megzabolázását célzó törvények.

A Fehér Ház nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Keith B. Alexander tábornok, aki az NSA mellett az Egyesült Államok kíberparancsnokságát is vezeti, kiváló munkát végzett, s távozása nincs összefüggésben a kiszivárogtatásokkal, jóval a Snowden-ügy kirobbanása előtt kitűzték visszavonulásának időpontját.

Az NSA igazgatóját még George W. Bush elnöksége idején, 2005-ben nevezték ki, s hivatali idejét háromszor is meghosszabbították, legutóbb 2013-ban. Idén decemberben betölti a 62. évét.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a négycsillagos tábornok az NSA "arca", több kongresszusi meghallgatáson is kénytelen volt védelmezni a mundér becsületét, hangsúlyozva, hogy az ügynökség törvényes keretek között dolgozik. NSA-veteránok nemrégiben egy utah-i lapnak, a Standard-Examinernek úgy nyilatkoztak, Alexander több támogatást várt volna a Fehér Háztól, amikor az ügynökség támadások kereszttüzébe került.

Egyelőre nem tudni, Obama elnök kit szán a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére. Nem tartják kizártnak, hogy ismét különválasztják az NSA és a kíberparancsnokság irányítását (Alexander 2010 óta viselt "két kalapot").

Úgy tudni, hogy a Cybercommand második embere, Jon Davis, a haditengerészet tábornoka jövő júniusban vonul vissza. Rebesgetik, hogy Obama kénytelen lesz lecserélni a nemzeti hírszerzési igazgatót, James Clappert is, akit még Alexandernél is hevesebb támadások értek.

Hírek szerint már megtalálták az utódjelöltet az NSA második emberének posztjára, Chris Inglis helyére. Inglis volt az, aki egy júliusi kongresszusi meghallgatáson elmondta, az NSA nem csak azoknak az amerikaiaknak az adatait vizsgálja, akik közvetlen kapcsolatot tartanak terroristagyanús személyekkel, hanem azokét is, akik "két-három ugrással" arrébb találhatók a kapcsolati hálón.

A Reuters úgy tudja, Inglis utóda Richard Ledgett lehet, a Snowden-féle kiszivárogtatások kivizsgálásával megbízott munkacsoport eddigi vezetője. Ledgettre bízták annak kiderítését, milyen titkos információkhoz juthatott hozzá Snowden, s hogyan kellene megszigorítani a belső rendszerek ellenőrzését.

Az NSA-t korábban is bírálták a törvényhozók, Snowden leleplezéseit követően azonban felerősödtek ezek a hangok. Patrick Leahy vermonti demokrata szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának vezetője nemrégiben kétségbe vonta, hogy a Hazafias törvény (Patriot Act) keretében végzett széleskörű adatgyűjtés valóban a terrorelhárítás egyik legfontosabb eszköze lenne.

A szenátor a külföldi hírszerzési törvény (FISA) felülvizsgálatát szorgalmazza, s átalakítaná a titkos adatgyűjtésre felhatalmazást adó törvényszéket (FISC) is. Leahy különösképpen az amerikaiak telefonadatainak tömeges gyűjtését és tárolását kifogásolja, s három másik szenátorral együtt már be is nyújtott egy, az NSA tevékenységét korlátozó törvényjavaslatot.

Keith Alexander egy meghallgatáson egyébként elismerte, a telefonadatok legfeljebb egy-két esetben szolgáltak hasznos információval.

A titkos hírszerzési bíróságnak 90 naponta újra engedélyeznie kell az amerikaiak telefonos híváslistáinak gyűjtését, a legújabb bírói állásfoglalás pénteken került nyilvánosságra.

Az előző jogi szakvélemény azzal érvelt, hogy a legfelsőbb bíróság már 1979-ben kimondta: a telefonos metaadatok nem esnek a magánélethez való jog védelme (4. alkotmánykiegészítés) alá, mivel a telefontársaságok egyébként is ismerik azokat, s ezt a telefonhasználó tudomásul veszi.

Jól fizető nyugállomány
A Forbes magazin arra számít, hogy az NSA leköszönő igazgatója az ügynökségnek dolgozó valamelyik magáncégnél kap majd jól fizető állást. Az NSA költségvetésének 70 százalékát, mintegy 11 milliárd dollárt külső beszállítók kapják, s e cégek szívesen vesznek fel egy igazi bennfenntest. Michael Hayden, az NSA előző igazgatója a korábbi belbiztonsági miniszter, Michael Chertoff cégébe társult be, több tanácsadói megbízása van, csak a Motorolától évi 240 ezer dollárt kap. Hayden elődje, Kenneth Minihan egy belbiztonsági beruházásokkal foglalkozó cég, a Paladin Capital ügyvezető igazgatója, s olyan cégek igazgatótanácsában ül, mint a BAE. Az NSA 1992-96 közötti igazgatója, Mike McConnel annak a Booz Allen konzultációs cégnek az alelnöke, amelynél Snowden dolgozott.

A legújabb bírói vélemény szerint az NSA tevékenységét illetően nem releváns az a 2012-es legfelsőbb bírósági ítélet, amely szerint  alkotmányellenes, ha a rendőrség bírói engedély nélkül helyez el nyomkövetőt, hogy GPS-szel figyelje egy gyanúsított mozgását.

Az NSA igazgatója egy október elejei meghallgatáson elismerte, az NSA korábban tesztelte, hogy a mobiltelefonok cellainformációi alapján képes-e követni amerikai állampolgárok mozgását, de ezt a képességet az ügynökség nem használja, az ilyen jellegű feladatokat az FBI-ra hagyják.

Az Edward Snowden révén nyilvánosságra került dokumentumokból tudni ugyanakkor, hogy az NSA szorosan együttműködik a CIA-vel, például az amerikai dróntámadások célpontjainak kiválasztásában.

Szerző
Frissítve: 2013.10.20. 22:44