Vitatják Hollande döntését

Publikálás dátuma
2013.10.21 07:43
Hollande és Valls nem tágít FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANTOINE ANTONIOL
Francois Hollande elnök döntése értelmében visszatérhetne Koszovóból az a roma kislány, akit október 9-én, családjának tagjaival együtt utasítottak ki Franciaországból, ő azonban elutasította ezt. Csak családjával lenne hajlandó visszatérni. A kormányzó szocialistáknál sem mindenki ért egyet a döntéssel.

Francois Hollande köztársasági szombaton beszélt először nyilvánosan a koszovói lány ügyéről. Kiemelte azonban, hogy a Franciaországba való visszatérésére vonatkozó döntés csak Leonarda Dibranit érinti, szüleit nem.

Ezt követően a lány úgy nyilatkozott, egyedül nem, csak családjával térne vissza Franciaországba. Utalt arra, nem csak neki, hanem testvéreinek is be kellene fejeznie az iskolát Franciaországban. „Hollande elnöknek nincs szíve, nem értette meg a helyzetet” – jelentette ki a lány.

Hollande bejelentése előtt az illetékes hatóság arra a megállapításra jutott, hogy családjának tagjait a törvénynek megfelelően utasították ki az országból, senkit sem terhel felelősség a kérdés kapcsán. Leonarda ügye nagyon kellemetlenül érintette a szocialistákat, a párt egy sor politikusa bírálta kemény fellépése miatt Manuel Vallst.

A 15 éves lányt az iskolabuszból szállíttatták le, amikor osztályával kiránduláson vett részt. Ezután kiutasították az országból, s apjával és anyjával Kosovska Mitrovicában telepedett le.

Apja a francia hatóságoknak azt állította, hogy az egész család Koszovóból származik, később azonban kiderült, hogy csak ő, a család többi tagja Olaszországban született.

A család kitoloncolásának esete nemcsak a tanárokat, a diákokat is felháborította. Csütörtökön és pénteken is megmozdulásokat tartottak az intézkedést elrendelő Manuel Valls belügyminiszter ellen, aki a francia kormány legnépszerűbb tagja. A Dibrani család Koszovóból származik ugyan, de Leonarda már Olaszországban született, s 2009 óta a kelet-franciaországi Doubs régióban élt szüleivel.

A felmérések azt mutatják, az eset nem feltétlenül lesz negatív hatással a belügyminiszter megítélésére. A megkérdezettek 74 százaléka támogatja Vallst a kérdésben – derül ki a BVA ügynökség közvéleménykutatásából.

Közülük 89 százalék jobb-, 65 százalék baloldali szavazó. A megkérdezettek mintegy kétharmada, 65 százalék ellenzi a lány és családja visszatérését Franciaországba. Ugyanakkor 46 százalék úgy nyilatkozott, megdöbbentették a kitoloncolás körülményei.

Manuel Valls a Journal du Dimanche francia vasárnapi lapban azt közölte, megerősítette, hogy az elnök „nagylelkű felajánlása” csak a lányra vonatkozik, a család többi tagjára nem.

Ha úgy döntene, visszatér Franciaországba, különleges vízumot adnak ki számára. Az őt ért bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: „Ezek hidegen hagynak engem. S nem is érzem elszigetelve magam. Támogat a parlament, mögöttem állnak a polgármesterek, a baloldali szavazók, honfitársaim”.

Lapszemle
Le Monde
Francois Hollande nem állt ellen a nyomásnak. Korábban ő is bírálta Nicolas Sarkozy volt elnököt amiatt, hogy akkor szólalt meg egy kérdésben, amikor már mindenki erről írt. De Hollande sem változtatott ezen az elnöki gyakorlaton. Beszédében két fogalmat emelt ki: a határozottságot és a humanitást. A felmérések szerint az emberek inkább az előbbire vágynak.
 
Le Figaro
Francois Hollande egész héten óvatosságot tanúsított Leonarda ügyében. Végül már azzal is meglepetést keltett, hogy éppen szombaton nyilatkozott meg a kérdésben. Ugyanakkor ez az óvatos megközelítése zavart keltett a jobb- és baloldalon egyaránt, a többség egyenesen úgy vélte, hogy nincs igazi koncepciója.

Harlem Désir, a szocialista párt első titkára ugyanakkor nem értett egyet az elnök döntésével. Szerinte alapvető lenne, hogy édesanyja is elkísérhesse a lányt Franciaországba. Pénteken Valérie Trierweiler, Hollande elnök élettársa, ha óvatosan is, de állást foglalt a kérdésben. Aggodalmát fejezte ki, s mint fogalmazott, az iskola feladata az esélyegyenlőség biztosítása, „nem a kirekesztés”.

Nagy kérdés, hogy az ügy milyen hatással lesz Francois Hollande megítélésére. A legutóbbi felmérések szerint már csak 24 százalék támogatja politikáját. Nem valószínű azonban, hogy Leonarda ügye révén sikerül elindulnia felfelé az emelkedőn.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27