Orbánék "alaptörvényben fosztották ki", a PTI Strasbourgig megy

Publikálás dátuma
2013.10.21 07:04
Fotó: K2 PRESS
Nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság (Ab) döntése Földes Györgyöt, hiszen az Ab megvárta a határozathozatallal, hogy a negyedik alkotmánymódosítás tételesen az alaptörvénybe emelje azokat kitételeket, amelyeket megtámadtak - mondta lapunknak a Politikatörténeti Intézet (PTI) vezetője, miután a testület elutasította a PTI és a MSZOSZ levéltári törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát.

Nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság (Ab) döntése Földes Györgyöt, hiszen az Ab megvárta a határozathozatallal, hogy a negyedik alkotmánymódosítás tételesen az alaptörvénybe emelje azokat kitételeket, amelyeket megtámadtak - mondta lapunknak a Politikatörténeti Intézet (PTI) vezetője, miután a testület elutasította a PTI és a MSZOSZ levéltári törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát.

A jogszabálynak azt a módosítását támadták meg, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó szervezetek iratanyagát. Október 14-i dátumú, ám a Magyar Közlönyben csak múlt csütörtökön közzétett határozatában az Ab arra jutott, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz beadása után született negyedik módosítása éppen a PTI által támadott rendelkezés alaptörvénynek való megfelelését kívánta biztosítani. A döntéshez az Ab öttagú eljáró tanácsából Kiss László különvéleményt fűzött, miszerint az Ab-nak nemcsak az érintett jogszabályrészt, de az alaptörvénybe került rendelkezések alkotmányellenességét is meg kellett volna állapítania, s meg kellett volna semmisítenie ezeket. Ezekkel ugyanis a jogalkotó "ellentételezés nélkül sajátítja ki egy magánfél tulajdonát".

Földes lapunknak azt mondta: "szomorúak vagyunk, hogy gyűjteményünk jelentős részétől, stílusosan a kétharmadától meg kell válnunk, ugyanakkor törvénytisztelő intézményként természetesen eleget teszünk a döntésnek, amennyiben a jogszabály végrehajtásához szükséges kellékekkel felruházva lép fel az illetékes hatóság". Utalt arra, hogy az iratok kisajátításához szükség lesz a jogszabályhoz tartozó közigazgatási határozatra is. Hozzátette: még van lehetőség a jogorvoslatra, Strasbourgban folytatják a pert a kártalanítás reményében. Nemcsak hatalmas eszmei értéktől fosztják ugyanis meg őket, de miután húsz éven át a sajátjuknak hitték, s akként is kezelték ezt a gyűjteményt, a PTI-nek nem kevés ráfordítása is benne van az iratanyag gondozásában.

Szerző

"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."
-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."
A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."
Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.

"A Puzsér-problémát kezelni kell" - szakértők vitatkoztak az előválasztásról

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:51

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Pozsonyban és Varsóban is összefogással sikerült ellenzéki politikusnak győznie a polgármester-választáson, de Magyarország ebben is komoly lemaradásban van a régióhoz képest – derült ki a Republikon Intézet szerdai konferenciáján.
Milosz Hodun, a lengyel liberális párt, a Nowoczesna szakértője és Zora Jaurová, a szlovák – szintén liberális – Progressive Slovakia alelnöke a beszélgetés első paneljében kimerítő előadást tartott, amelyből kiderült: az összefogás nem csodafegyver, hosszú éveket kell dolgozni az aktus előtt. Jaurová leszögezte, hogy Matúš Vallo, a város 2018 novemberében megválasztott polgármestere teljesen ismeretlenül érkezett a politikába. A férfi sikeres építészként dolgozott és tizenöt évig készítette nagyszabású projektjét, amellyel alapjaiban akarta megváltoztatni a szlovák fővárost. Később 76 ember dolgozott a nagy Vallo-terven, ők különböző területekről érkeztek. A munka két évig tartott, az eredmény pedig egy hosszú könyv, Vallo vállalásaival, ötleteivel és ígéreteivel. A férfi csak ezután ambicionálta a főpolgármesteri-posztot. Az építészt a Progressive Slovakia és a Spolu nevezetű párt támogatta, majd alakult egy Team Vallo (Vallo csapat) formáció is. A konstrukció és a hosszú évekig tartó, aprólékos munka eredménye az lett, hogy Vallo – akit még saját barátai sem tartottak esélyesnek az indulásakor – nyert a szavazatok 36,54 százalékával Pozsonyban. A politikust támogató két párt összefogása annyira jól sikerült, hogy a közelgő uniós választásokon is együtt indulnak majd. Tavaly októberben Varsó is ellenzéki főpolgármestert választott. Rafał Trzaskowskit az ellenzéki Polgári Koalíció támogatta, amely a Polgári Platform és a Nowoczesna választási szövetsége volt. A frigy olyan jól sikerült, hogy a lengyel fővárosban már az első fordulóban nyertek, a voksok 54 százalékával. Ennek a politikai házasságnak az árnyoldalairól is beszélt Milosz Hodun – például, hogy a sokkal nagyobb Polgári Platform be akarta olvasztani magába a Nowoczesnát –, de mivel ismerik a matematikát és a választási rendszert az uniós-választáson is együtt indulnak majd. – Most azonban más lesz, tanultunk a leckéből – hangsúlyozta Milosz Hodun, hozzátéve: drukkolunk a magyarok saját koalíciós pártjának is. Ez azonban látszólag még távoli. Tordai Bence, a panel hazai résztvevője, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese konkrét stratégiák és ötletek helyett arról beszélt, sikeres volt a baloldali, fővárosi előválasztás első fordulója. A tudatosság és a készültség a legfontosabb – folytatta Tordai –, ezek pedig adottak az előválasztás miatt.
A konferencia második részében Gulyás Márton aktivista, László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója vitatta meg a történelmi előválasztást Budapesten. A közvélemény-kutató arról beszélt, hogy a belengetett, de még azóta sem biztos második fordulóban sem Puzsér Róbert LMP-által támogatott független jelöltnek, sem a liberális Sermer Ádámnak nincs esélye Karácsony Gergellyel, az első kör győztesével szemben. A Puzsér-problémát ugyanakkor Závecz szerint kezelni kell. – Ha elindul a publicista, akkor Karácsony nem biztos győzelmét Tarlós ellen biztos vereséggé fogja formálni – indokolt Závecz Tibor.
Frissítve: 2019.02.20 17:06