A Kutatópont által az idei első negyedévben készített átfogó, reprezentatív kutatás szerint a magyarok mindössze 13 százaléka oltatta be magát influenza ellen. Korcsoportokra lebontva a 60 év felettiek körében legnagyobb az oltással védettek aránya, ám még itt sem haladja meg a 30 százalékot. Figyelemre méltó adat, hogy a dolgozó felnőtteknek már csupán 5,9 százaléka döntött a védőoltás mellett, az arány pedig még tovább csökken a 3 és 18 év közötti korosztály esetében. A felnőttek rendkívül alacsony oltottsága azért sajnálatos, mert bár ez a korosztály kevésbé van kitéve a veszélyes szövődményeknek, a betegség többnyire rajtuk keresztül jut el azokhoz a kevésbé mobil csoportokhoz – az idősekhez és kisgyermekekhez –, akiket az influenza leginkább fenyeget.
A fejlett állami ellátórendszernek köszönhetően hazánk a régiós országokhoz képest nem áll rosszul az influenza elleni védekezés terén: az évi 11-13 százalékos oltottsági arány jónak számít a régióban, hiszen Lengyelországban, Romániában és Csehországban például csak 5-6%-os az átoltottsági arány, ugyanakkor még mindig csak fele a fejlett nyugat-európai országokhoz illetve Oroszországhoz képest, és csupán töredéke az USA közel 60 százalékos átoltottságának.
A Kutatópont Intézet felmérésből az is kiderül, hogy tisztában vagyunk az influenza súlyosságával: a lakosság csaknem 80 százaléka komoly, vagy még súlyosabb megbetegedésnek tartja az influenzát. Tény ugyanakkor, hogy a többség ennek ellenére nem érzi magát veszélyeztetettnek. A felmérés szerint az oltást kérők 82 százalékának ajánlották, hogy oltassa be magát, ők főként az orvostól, vagy a médiából kapták az ajánlást. A többség mégsem élt a lehetőséggel, vagy azért, mert egészségesnek érezte magát, vagy azért, mert nem hitt az oltás hatékonyságában.
Az oltásokkal szembeni bizalmatlanság annak ellenére jellemző, hogy az oltások hatékonysága ma már meghaladja a 90 százalékot. Az oltást választók viszont leginkább a betegség okozta szövődményektől, a fájdalomtól félnek, illetve úgy gondolják, hogy az influenza ellehetetleníti az életüket.
A kutatásból is kitűnik ugyanakkor, hogy a járvány terjedésének megfékezésében kulcsszereplő aktív korosztálynál az időhiány is komoly korlátja a védőoltás megszerzésének. Kevesen tudják megoldani a védőoltás felíratásával, kiváltásával és beadatásával járó időigényes procedúrát. Külföldön már bevált módszer a patikai oltás, amely során a gyógyszertárakban kialakított influenza oltópontokon - térítés ellenében - azonnal megkapható az influenza elleni védőoltás, így jelentősen leegyszerűsíthető a folyamat. Az USA-ban például az oltás mellett döntők már csaknem 20 százaléka ezt a megoldást választja, éppen az időhiány miatt.
A kutatás során megkérdezettek több mint 50%-a tartja a gyógyszertárakban megkapható védőoltás nagy előnyeként az időtakarékosságot, és közel ennyien említették a könnyebb elérhetőséget és a kevesebb utánajárást is.
Magyarországon a megoldást a 2011-ben indított oltópont-hálózat segíti, ahol azonnal, utánjárás nélkül megszerezhető az influenza elleni védőoltás. A mára jól bevált rendszer az idei évben továbbfejlődik, az ország nagyvárosainak egyes gyógyszertáraiban is lesz lehetőség az oltás azonnali beadatására. Szakképzett orvosok, a patika egy elkülönített részén, munkaidő után is várják majd azokat, akiknek nincs idejük az oltás megszerzéséhez szükséges szokásos procedúrára.
„Az influenza elleni védekezés legbiztosabb módja továbbra is a védőoltás. Az állam ingyenesen biztosítja a védőoltást az időseknek és krónikus betegségben szenvedőknek, továbbá a várandós kismamáknak is. Az influenza oltópont-hálózatnak köszönhetően pedig már az aktív felnőttek is gyorsan és egyszerűen gondoskodhatnak a betegség megelőzéséről.” – magyarázta Dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője.
Az oltópont-hálózatról, magáról a védőoltásról és az influenzáról is megtalálható minden lényeges információ a www.oltopont.hu honlapon.